Műveletenként maximum 6 ezer forint lesz az adó, a készpénzbefizetésre nem vonatkozik majd, a Magyar Nemzeti Bankban elhelyezett pénzekre viszont kivetik. Jelentős változtatásokat szorgalmaz a kormány a sárgacsekk-adón.

Lényeges pontokon írnák át a sárgacsekk-adóról szóló szabályokat - ez látszik abból a módosító indítványból, amelyet a parlament költségvetési bizottsága - lényegében a kormány kérésére - adott be a parlament előtt levő törvényjavaslathoz

Az új elképzelések költségvetési hatásáról nem szól a módosító javaslat, így egyelőre nem lehet tudni, hogy az eredetileg tervezett 130 milliárd forint, a később becsült 220-230 milliárd vagy a legutóbb kommunikált 280 milliárd forint tűnik-e most valószínűbbnek az adó bevételeként.

Az indítványról hétfőn szavaz a parlament, és mivel azt a költségvetési bizottság nyújtotta be, igen valószínűsíthető az elfogadása.

Nyert a bankszövetség

Az eddigiekhez képest újdonság, hogy az általános szabály szerint lenne egy felső korlátja az adónak. Tranzakciónként legfeljebb hatezer forintot kellene fizetni, ami azt jelenti, hogy egy-egy átutalás 6 millió forint feletti részére már nem vonatkozna az elvonás. Ennek azért van jelentősége, mert a limit nélküli adókivetés volt az a pont, amelyet a Magyar Bankszövetség a leginkább kifogásolt, és az elmúlt hetekben zajló háttértárgyalásokon ezért a plafonért küzdöttek a bankok.

Rajta lesz a számlakivonaton

A friss javaslat kötelezné a bankokat és a pénzügyi szolgáltatókat, hogy a számlakivonaton tüntessék fel, mennyi adót kell fizetniük a tranzakciók után. Így minden számlatulajdonos látni fogja, hogy az ő banki forgalma után mennyi adót fizetett be a bank az államnak. A kormány szándéka szerint ugyanis az adót a bankoknak kell megfizetniük, a bankok lesznek az adó alanyai. Nem világos, hogy az adó feltüntetése pontosan mi célt szolgál, de talán azt, hogy jobban nyomon követhető legyen, hogy a bankok áthárítják-e az ügyfelekre ezt a tételt. Ha valaki után 300 forintot adózik a bank havonta, majd a következő hónapban 300 forinttal megemelkedik a számlavezetési díj, akkor világosan látszik majd az adó áthárítása.



A friss javaslat alapján ezt sikerült elérniük, és az is engedményként értékelhető, hogy a készpénzbefizetések mentesülnének az adó alól. További könnyítést jelent, hogy mentesülne az összes bankközi, tehát a kereskedelmi bankok egymás közötti tranzakcióit, így a bankok egymásnál elhelyezett betétei és a deviza-csereügyletek.

Ez megint egy fontos változás, mert éppen ezek a tranzanciók hagyhatták volna el a legkönnyebben az országot a tranzakciós illeték kivetésének eredeti módja szerint. Ugyancsak nem kell adózni majd az értékpapírszámlán végrehajtott tranzakciók után, vagyis például akkor, amikor valaki részvényt vásárol vagy befektetési jegyet vesz.

Fizet a jegybank is

A könnyítéseket nem adná ingyen a kormány. Ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadják el, akkor az MNB is adózna: a bankok egynapos és kéthetes betételhelyezéseiből vonnák el a sarcot. Az egynapos betételhelyezésnél az adókulcs a normál 1 ezrelék helyett 0,1 ezrelék lenne.

De fizetne a Magyar Államkincstár is, tehát amikor a kincstár elutalja a közalkalmazottak bérét vagy a családi pótlékot, akkor az után neki kellene adóznia az államnak. Ez voltaképpen azt jelentené, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt.

Másképp fizetnénk a biztosítási adót is

Módosítanák a biztosítási adót is, de ez kisebb jelentőségű. A kormány eredeti szándéka az volt, hogy a baleseti adót (amely a kötelező felelősségbiztosítás díjának 30 százaléka) egy új biztosítási adó váltaná fel, amelyet a kgfb után is meg kellett volna fizetni, de úgy, hogy az autósok összterhe ne változzon.

A most benyújtott módosítás sem változtatja a fizetendő összeget, csupán arról rendelkezik, hogy minden maradjon a régiben. Vagyis, maradjon meg a baleseti adó, de a biztosítási adót ne kelljen megfizetni az egyszer már leadózott kgfb-díj után.

Mentesítenék a biztosítási adó alól a mezőgazdasági biztosításokat és a viszontbiztosításokat.