A piacok a német pénzügyminiszter egyik nyilatkoztatából azt a következtetést vonták le, hogy Berlin mégis hajlandó belemenni az eurókötvény nevezetésébe, amitől eddig német kormány mereven elzárkózott. Berlin azonban tisztázta a kérdést, Németország hajlandó az együttműködésre, de az eurókötvény bevezetése csak egy folyamat végén, nem pedig annak kezdeteként képzelhető el.

Hajlandók vagyunk elmenni ameddig lehet annak érdekében, hogy fenntartható egységet érjünk el Európában, Németország nem fogja megakadályozni, hogy közös fiskális politika legyen az eurózónában - nyilatkozta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter csütörtökön. 

A politikus nyilatkozatát a piacok pedig úgy értelmezték, hogy Németország feladta eddigi, az eurókötvények bevezetését elutasító álláspontját és hajlandó belemenni a közös kötvénykibocsátásba. A német kormány azonban rögtön tisztázta hogy nem változott a német álláspont.

A folyamat vége lehet az eurókötvény

Berlin így továbbra is elutasítja az euróövezeti közös kötvény koncepcióját a jelenlegi formájában, csak egy folyamat végeként és nem a kezdeteként képzeli el a közös pénzt használó országok államadósságának közössé tételét.

A német vezetés arra számít, hogy a kétnapos uniós csúcstalálkozó sorsdöntőnek bizonyul, mert konkrét döntés ugyan kevés lesz, de kialakítanak majd egy munkatervet arra vonatkozóan, hogy miként folytatódjon az integráció elmélyítését célzó lépések megtervezése. Ez egyértelmű jelzés a piacok számára, azt üzeni, hogy az uniós tagországok az egyre szorosabb együttműködés irányába mozdulnak el - mondta a német kormányzat egy magas rangú tisztviselője. Hozzátette: konkrét döntések elsősorban a 130 milliárd eurós növekedési csomag és a bankrendszer felügyeletének ügyében várható, vita pedig az euróövezeti közös kötvény és az ahhoz hasonló koncepciók körül lehet.

Kulcskérdés

 Az eurókötvény a gyakorlatban azt jelentené, hogy az eurózóna országai közösen bocsátanának adósságpapírokat, vagyis közösen vennének fel kölcsönöket egységes közös kamatozással.

A németek ódzkodása érthető, mert a lépés következményeként az ország a mostaninál sokkal drágábban tudna pénzhez jutni a piacon, mivel Németország jelenleg szinte ingyen képes finanszíropzni magát. Ezzel szemben a súlyos bankválsággal és pénzügyi problémákkal küzdő Spanyolország 6-7 százalékot kénytelen fizetni azért, hogy a befektetők hajlandóak legyenek a tízéves kötévnyek megvásárlásával finanszírozni az országot. A müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo számításai szerint az eurókötvény bevezetése éves szinten 47 milliárd eurós többletkiadást jelentene Németország számára.

Angela Merkel német kancellárt vasladynek is nevezik, az elnevezést főleg azzal érdemelte ki, hogy az euróválság kitörése óta köti az ebet a karóhoz: az eladósodott országokban megszorításokat sürget és kényszerít ki. Az eurókötvények kibocsátásáról viszont hallani sem akar, annak ellenére, hogy rendkívüli nyomás nehezedik a németekre nemcsak az európai szomszédok, hanem az Egyesült Államok részéről is, hogy engedjenek ebben a kérdésben, mivel ez olyan megoldást nyújtana az európai gazdasági válságra, amellyel eddig nem próbálkoztak meg az eurózóna tagjai.