Ástak egy hatalmas gödröt Matolcsyék

2012.07.02. 9:37

Részben fiktív bevételekre épül Matolcsy György és Rogán Antal múlt héten bemutatott foglalkoztatásélénkítő csomagja, de eldugtak benne egy olyan intézkedést is, amely hatalmas spórolásra kényszerítené a minisztériumokat. Pedig a csomagban lévő ötletekre nagy szükség van, csak az nem látszik, honnan lesz rájuk meg a tengernyi pénz, amibe kerülnek.

Háromszázmilliárd forintos, a munkahelyek megőrzésére és teremtésére hivatott adócsökkentési csomagot jelentett be csütörtökön Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, akik a kisvállalkozások életét is egyszerűsítenek. Az intézkedések valóban segíthetik az egyre siralmasabb helyzetben lévő, leszakadó magyarországi régiók helyzetét, de a csomag forrásai ingatag lábakon állnak (a csomag részleteiről és a kormány motivációjáról lásd keretes írásunkat).

Öt éve nem létező eszközt adóztatna a kormány

A 300 milliárdos adókiengedést három tételből akarja befoltozni a kormány és a kormánypártok. Százmilliárd forintot szednének be a Magyar Nemzeti Banktól, ennek azonban két szépséghibája is van. Egyrészt a törvényjavaslatot hibásan fogalmazták meg, olyan műveletet akar megadóztatni a kabinet, amely nem létezik. Az indítvány a jegybanknál két hétre elhelyezett kereskedelmi banki betéteket akarja adóztatni, ilyen azonban 2007 óta nincs. Azóta a jegybank kéthetes kötvényt ad el a kereskedelmi bankoknak, ami lényegében ugyanazt a szerepet tölti be, mint a korábbi kéthetes betét, csak éppen jogilag mást jelentenek. Így jelen pillanatban hiába várna Matolcsy 100 milliárd forintot az MNB-től, ebből egy forintja sem lenne.

Ha úgy írnák át a javaslatot, hogy a kéthetes kötvényt adóztatnák meg, akkor az abba a szabályba ütközne, amely kimondja, hogy értékpapírral (a kötvény ennek minősül) való tranzakció mentesül az adó alól. A kormánynak így várhatóan valami más megoldást kell találnia, mert bő egy hét múlva zárószavazást tart a parlament a javaslatról. A célt azonban vélhetően nem fogja feladni a kabinet: jövőre 100 milliárd forintot akar látni a jegybanktól. Az MNB-nek azonban emiatt tekintélyes vesztesége keletkezik (vesztesége még a nála levő devizatartalékok kedvezőtlen árfolyamváltozása miatt is lehet), a törvény pedig kiköti, hogy az államnak meg kell térítenie a jegybanki veszteséget. Igaz, ezt egy évvel később, vagyis 2014-ben kell megtennie, vagyis a jegybankadóval egy évet nyer a kormány, 2013-ban a hiányt csökkenti, de 2014-ben pedig növeli a trükk. Egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt az állam.

Az adóemelés valójában kiadáscsökkentés

A másik 100 milliárdos lépésben legalább ekkora a csavar. A Magyar Államkincstár által indított tranzakciókra is kivetik a sárgacsekk-adót. Matolcsy szerint ez színtiszta 100 milliárdos bevétel az állam számára. A kincstár azonban aligha tudja kifizetni ezt a jövő évi költségvetésbe neki szánt, dologi kiadásokra félre tett 5 milliárd forintból (és még ha egy kivételével az összes munkatársát el is bocsátja a kincstár, az az egy pedig éjt nappallá téve elvégzi a kincstári feladatokat, akkor is csupán 16 milliárd forintja lenne erre a kincstárnak), ezért más lehetősége nem lesz, a rá bízott állami pénzből kell majd lecsípnie. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kincstáradó miatt a saját munkadíját megemeli, és drágábban utalja a normatívát az önkormányzatoknak, fizeti a közszolgákat, ad pénzt a bölcsődéknek. Így a kormány nem csinál mást, mint a kincstár mögé bújva megrövidíti az állami és önkormányzati intézményeket.

A remélt százmilliárdos bevétel azonban aligha jön be. Az egész államháztartás jövőre 18 ezer milliárd forintot mozgat meg (konszolidálatlan számok szerint, vagyis ebben benne van az is, hogy az állam egyik szerve utal a másiknak). Ebből azonban le kell vonni úgy 4-5 ezer milliárd forintot, ennyit emésztenek fel a nyugdíjak és családi juttatások, amelyek után nem akar adót felszámíttatni a kormány. Egyezrelékes adókulcs mellett így 13-14 milliárd forint egyenlegjavulást ér el a kormány ezzel a trükkel, de ha az amúgy is már egyszer-kétszer forduló pénz még megfordul ennyiszer, a hiány 30-40 milliárd forinttal is csökkenhet, ami azonban messze van a 100 milliárdos bevételi várakozástól.

Mindenre jó a tartalék

Matolcsy harmadik 100 milliárdja abból jön, hogy "a kormány kölcsönbe vesz ennyi pénzt" abból a tartalékból, amelyet épp a költségvetésben képzett. Azaz a kormány 100 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajt végre az egész államháztartásban (a tartalékok az államháztartás mérlegében a kiadási oldalon vannak, azok csökkentése felér a kiadások csökkentésével). Azonban ez az ötlet is két sebből vérzik. A Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a jegybank is arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy nem biztos, hogy a költségvetésben levő tartalékok elegendőek lesznek a kedvezőtlen hatások kivédésére, ha a kormány tartani akarja a hiánycélt. Ebből a tartalékból akar most visszacsípni Matolcsy.

A 100 milliárdos elvonás pedig, amelyet át kell verni a minisztériumokon, állami intézményeken, azért nem egyszerű mutatvány, mert a kormány - Matolcsy két héttel ezelőtti kijelentése szerint is - úgy 150 milliárd forinttal emelte meg a minisztériumoknak jutó pénzösszeget az eredetileg gondolthoz képest, mert belátta, hogy a tárcák a nekik szabott pénzből nem tudnak kijönni. Most ennek a nagy részét venné vissza a kabinet, miközben az [origo] kormányzati információi szerint a kabinet ígéretet tett az egészségügyi vezetésnek, hogy a területre sok tízmilliárd forint pluszforrást biztosítanak a benyújtott költségvetéshez képest.

Már az IMF-re számít a kormány

A kormány a kereskedelmi bankokra mért sárgacsekk-adóból elenged 140 milliárd forintot, ezt pedig abból egyensúlyozná ki, hogy Matolcsy reményei szerint már az IMF-tárgyalások elkezdésének közelsége is óriási hozamcsökkenést eredményez, kevesebb kamatkiadása lesz az államnak, mint ahogyan eddig gondolták, ezen pedig jövőre 150 milliárd forintot spórol a kormány. Az IMF tárgyalások azonban még meg sem kezdődtek. A miniszter reményei ráadásul túlzóak lehetnek, még akkor is, ha valóban sikerrel megállapodik a kormány az IMF-fel. Az [origo]-val két makroelemző is megosztotta becsléseit. Szerintük jövőre úgy lehet 50-60 milliárd forintot megtakarítani a kamatkiadásokon, ha az IMF-fel és az EU-val az idén sikerül teljesen lezárni a hiteltárgyalásokat, és hozzájut a mentőövhöz Magyarország.

A kormányzati optimizmus ott is megmutatkozik, hogy Matolcsy már 2 százalékos gazdasági növekedést vizionált a csütörtöki sajtótájékoztatón, pedig az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése 1 százalékos bővülést, a jegybank tegnapi elemzése 0,8 százalékos expanziót valószínűsített.

A szociális feszültséget oldja a 300 milliárdos csomag

A nehéz helyzetű munkavállalói csoportok felvételét, munkahelyének megőrzését, valamint a kisvállalkozások bürokratikus és adóterhének mérséklését célzó teherkönnyítés részleteit még tisztázzák, de az nehezen vitatható, hogy igény volna rájuk. Éppen azok a kárvallottjai a kormány által a korábbi drasztikus minimálbér-emelésnek, akiknek most segítenének.

A versenyszektorban 27 ezerrel kevesebben dolgoznak most, mint tavaly, a cégek leépítették az alacsony keresetű dolgozóik egy részét, így tudták ellensúlyozni azt, hogy ezeknek az alkalmazottaknak a bérköltsége hirtelen nagyot ugrott. Ha semmit nem csinálna a kormány, akkor 2014-ig a most sem alacsony munkanélküliség tovább, 12 százalékig is nőne, ezt mutatta a jegybank szakértőinek az az elemzése, amelyet pár órával a Matolcsy-Rogán-féle bejelentés előtt pár órával hoztak nyilvánosságra.

Eközben a szociális rendszerből egyre több embert zár ki a magyar állam. A nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 65 évre, az Orbán-kormány most akarja kényszernyugdíjazni a 62 év feletti közszolgákat, a rokkantnyugdíjasok egy részét munkaképesnek minősítik majd vissza az orvosi felülvizsgálaton, és korlátozzák az egyéb szociális segélyből élők lehetőségeit, a felsőoktatásból pedig kiszorulnak olyan fiatalok, akik főként a szerényebb jövedelmű társadalmi csoportba tartozó szülők gyerekei. Azaz a Bajnai- és az Orbán-kormány által elindított szerkezetátalakítások épp akkor kezdenek beérni, amikor az egész eurózónában nem megy jól a gazdaság, a világgazdasági kilátások romlanak, a cégek alig teremtenek új munkahelyeket.

Mindezek miatt nő a szociális feszültség, amit csak enyhíteni tudnak a közmunkaprogramok, ha még a mostaninál is jobban felpörgeti azokat a kormány. Ez pedig nem jó ómen a kormánypártokra nézve, amelyeknek a támogatottsága több felmérés szerint soha nem volt olyan alacsony a ciklusban, mint most, a gazdasági kilátások pedig nem kecsegtetnek olyan ütemű fellendüléssel a 2014 tavaszi választásokig, amelyet a társadalom széles rétegei a bőrükön érezhetnének. A belengetett tehercsökkentések a foglalkoztatási helyzet romlását lassíthatnák, vagy le is állíthatnák, de az intézkedéscsomag fedezetének kockázatai olyan piaci reakciókat indíthatnak el, amelyek a kedvező hatást kiolthatják vagy mérsékelhetik.