Tömegeket szippant magába a kuponos olcsóvilág

A válság közepette hasít az internetes kuponos kereskedelem Magyarországon. A szinte semmiből előtörő közösségi kuponoldalak tavaly több mint négymilliárdos forgalmat értek el, idén pedig ez a szám meg is duplázódhat. Az apró betűs részekre is figyelő vásárlók jól járnak, a szolgáltatásukat felajánló cégeknek azonban oda kell figyelniük, hogy ne bukjanak nagyot.

"Kuponok nélkül vásárolni sem szeretek, frusztrál, ha valamiért a teljes árat ki kell fizetnem" - mondta az [origo]-nak egy jól szituált harmincas banki alkalmazott, aki szinte függője lett az internetes kuponoldalakon elérhető óriáskedvezményeknek, és naponta legalább egyszer átnézi a legújabb ajánlatokat.

Magyarországon 2010-2011-ben szinte a semmiből nőttek ki a kuponos vásárlásokat hirdető oldalak, és 2011-ben a piac összesen 4,2 milliárd forintos forgalmat ért el a GKIeNet adatai szerint. Minta volt előttük, hiszen az Egyesült Államokban már négy-öt éve hódít az internetes közösségi vásárlás, azonban ott a kuponozásnak már korábban is nagy hagyománya volt.

Miközben a válság miatt eltűntek a vevők a boltokból, a magyarországi kiskereskedelemben szinte csak az internetes értékesítésben részt vevő kereskedők tudtak jelentős forgalomnövekedést elérni 2011-ben. A csökkenő forgalom hozadéka, hogy egyre több cég próbálkozik a kuponoldalakon, olyannyira, hogy a GKIeNet becslése szerint összesített forgalmuk az idén akár megduplázódhat, vagyis elérheti a tízmilliárd forintot. "A recesszió egyértelműen kedvez ennek a modellnek" - mondta az [origo]-nak Kis Gergely, a GKIeNet ügyvezető igazgatója.

A kuponoldalak lényege, hogy a kereskedők, szolgáltatók időleges akciókat hirdetnek meg, ami olyan, mint egy pár napig, pár hétig tartó leárazás. Ez jó a vásárlónak, hiszen a GKI adatai szerint átlagosan 64 százalékos kedvezménnyel jutnak olyan javakhoz, mint egy vacsora, egy masszázs, egy wellness-hétvége vagy egy fogfehérítés. Jó a kuponos értékesítő cégeknek, mert a vásárlások után jutalékot kapnak, ami 30 és 50 százalék között mozog cégektől függően.

És ha jól csinálják, jó a szolgáltatásukat felajánlóknak is, hiszen akkor, amikor az emberek visszafogják a fogyasztásukat, ők növelni tudják a forgalmukat. Vannak azonban, akik meggondolatlanul akcióznak, és többezres nagyságrendben ajánlanak fel jelentős kedvezményre jogosító kupont. Ha a minimum elvárt 50 százalékos árengedményt ajánlja fel, azt jelenti, hogy a kuponos cég jutalékát levonva mintegy negyed áron adja áruját. A hirdetőknek így veszélyes fegyver a kuponozás

Három kürtőskalács és tíz palacsinta egy ezresért

A budapesti Corvinkalács sütöde tulajdonosa az [origo]-nak arról beszélt, hogy drágán megfizetett a tapasztalatért. Ő öt kuponos céggel szerződött, és mintegy háromezer kupont ajánlott fel. Egyik akciójában ezer forintért három kürtőskalácsot és tíz palacsintát adott. Egyes kuponos cégek azonban nem utaltak időben (alapesetben is, amíg nem váltják be a kupont, a kuponos cégnél van a pénz - a szerk.), így elmondása szerint csak kölcsönökből tudta megvenni az alapanyagot.

Gondot jelentett az is, hogy sokan az akció utolsó napján érkeztek az üzletbe, így még jóval zárás után is sorban álltak a vevők. Volt olyan nap, hogy 800 kürtőskalácsot és 1500 palacsintát sütöttek meg, végül meghosszabbította az akciót, és plusz három embert vett fel dolgozni. Állítása szerint az anyagár sem jött vissza neki. Ennek ellenére azt mondta, legközelebb jobban szervez majd, és annak azért örült, hogy legalább fel tudta mérni az igényeket.

Üresjárat helyett kuponos ügyfél

"A kényszer viszi a szolgáltatókat a kuponoldalakra" - mondta az [origo]-nak egy szépségipari szolgáltatást nyújtó cég vezetője, aki csak név nélkül akart nyilatkozni. Elmondása szerint egy átlag kétezer forintos kezelésből 450 forint marad nála. Ezt az összeget sem rögtön kapja meg a kuponcégektől, hanem részletekben, ráadásul, ha több hónapra szól a szerződésük, akkor a nagyobb részét akár hónapokkal az után, hogy a szépülni vágyó nála járt. Azért szerződött mégis kuponcéggel, mert így legalább az alkalmazottját fenn tudja tartani, ugyanis korábban volt olyan hét, hogy nem ment be ember a szalonba.

"A szolgáltatótól felkészülést igényel, hogy kuponozzon, a kereskedőnek tudnia kell, hogy meddig éri meg elmenni neki" - véli Kis Gergely. Szerinte az elvárt ötvenszázalékos árengedményt akkor tudják teljesíteni, ha eleve hirdetési költségként tekintenek erre, és bevállalják az esetleges veszteségeket. Ez a hirdetési forma szerinte azért jobb a többinél, mert "minden hirdetési forint után látják a vevőt" - fogalmazott. Gyakran azért hirdet meg egy akciót például egy szálloda vagy egy szőrtelenítőszalon, hogy kihasználja az üresjáratokat, amikor működési költsége amúgy is lenne. Így legalább nem kong üresen a hotel vagy a kozmetika.

Apró betűs részek

A kuponos modell része az aktív Facebook-jelenlét, ahol a vásárlók közvetlenül is megoszthatják tapasztalataikat, illetve kérdéseket tehetnek fel a hirdető cégnek. Ezek a párbeszédek több kuponos cég honlapján meg is jelennek. Sokan csalódnak a kuponokban, mert úgy érzik, nem azt kapják, amire számítottak. Az apró betűs részeket mindenkinek ajánlott elolvasni, így elkerülhető, hogy később döbbenjen rá a vásárló, hogy a lefoglalt két éjszakája szombatra nem érvényes, vagy meglepődjön, hogy a vacsoráján az italt külön ki kell fizetnie.

"Ha valaki nem elégedett a Bónusz Brigádon keresztül vásárolt szolgáltatással, minden további nélkül visszafizetjük neki a pénzt, és ezt nem is hárítjuk tovább a partnerünkre, hanem mi lenyeljük a költségeket" - jelentette ki Kaprinay Zoltán cégvezető, és hozzátette, hogy "elemi érdekem, hogy mindenki boldog legyen".

Kaprinay elmondta azt is, hogy értékelést kérnek a vevőktől az adott cégről. Ha valaki két csillagnál kevesebbet ad az ötből (vagyis nem volt elégedett), akkor többet nem kapja meg az adott cég ajánlatát. Ugyanígy értékelik a szolgáltatók is a vásárlókat, így ha valakit nem szeretnének többet vendégül látni, az a vásárló a jövőben nem kapja meg az ajánlatukat.

"Ez gazdaságilag nem kifizetődő játék, ez kommunikáció" - mondta az [origo]-nak Kobelrausch György, egy budapesti Häagen-Dazs fagylaltozót üzemeltető cég ügyvezetője. Ők azért hirdettek néhányszor a legnagyobb hazai oldalon, mert úgy vélték, hogy a márkájukat így tudták a leghatékonyabban reklámozni.

Az önmagát túlvállaló hirdető a kuponos cégnek sem érdeke. "A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért szervezeten (Szek.org) belül egy külön tagozatot hoztunk létre, és kialakítottunk egy etikai kódexet is annak érdekében, hogy a vásárlókat ne érhessék csalódások" - mondta az [origo]-nak Kaprinay Zoltán, a Magyarországon piacvezető Bónusz Brigád egyik alapító tulajdonosa.

Nagy kérdés, hogy visszatérnek-e vevők

A hazai vásárlók egy kuponra átlag 5500 forintot költenek, és miután az ilyen típusú impulzusvásárlás főleg a nők körében kedvelt, a kínált szolgáltatások is leginkább őket célozzák. Az ajánlatszámot és az eladást tekintve a szépségápolási ajánlatok a legsikeresebbek, míg a bevételeket illetően az utazás szerepel az első helyen.

Az örök kérdés azonban az, hogy az akciók után a vásárlók visszamennek-e az adott céghez. "Oda, ahová a legolcsóbb ajánlatokat adják, 80-90 százalékosat, a tapasztalatok szerint kevésbé mennek vissza" - mondta Kis Gergely. "Nem szabad túljátszani, mert teljes áron majd nem akarnak vásárolni" - mondta a fagylaltozó üzemeltetője is, aki éppen ezért egyszerre csak néhány száz kupont ajánlott fel. Ő úgy véli, az olyan típusú cégeknél, amelyek nem ugyanazt kínálják, mint a többi, van esély a vevők visszatérésére.

A korábban idézett szépségipari cég tulajdonosa azt mondta, szerinte illúzió, hogy a vendégek visszamennek majd százszázalékos áron, mert a kuponvadászoknak már külön csoportja alakult ki. "A kuponos vásárlónak igényei vannak, kell neki a belvárosi hely, a mai dizájn és az ajándék mentatea" - tette hozzá.

Az általunk megkérdezett kuponvadászok többsége azt mondta, hogy ha a szolgáltató kiesik a megszokott napi útjából, nem fog visszamenni. "Egyszer, az akció kedvéért elmegyek a város másik végébe is, de többször nem" - mondta egyikük.

Az első három osztozik a piac hetven százalékán

Bár több kisebb kuponértékesítő cég lehúzta a rolót, a mostani adatok szerint ez a piac ugyanolyan dinamikával növekszik továbbra is, ahogy tavaly - állapította meg a GKIeNET és a Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatása. Kis Gergely, a GKIeNet ügyvezető igazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy korábban hatvan ilyen cég működött a piacon, most körülbelül negyvenen vannak.

Az első három értékesítő az ajánlatszámot tekintve a piac harmadát, de a forgalmat vizsgálva már a hetven százalékát teszi ki. Az idén májusig a legnagyobb árbevételt a Bónusz Brigád érte el, több mint 927 millió forintot érő eladott bónusszal, a második helyen a Kupon Világ áll, csaknem 831 millió forintnyi értékesített kuponnal, a harmadik a Napi Tipp, 211 milliós forgalommal.

A hazai kuponcégek többsége magyar tulajdonú, de a piacon második Kupon Világ mögött egy befektetőcsoport áll, a Rebate Networks. A cég számos országban jelen van, így akár a Groupon felvásárlási célkeresztjébe is bekerülhet hosszabb távon.

Idén a tavalyi duplájára, legalább 2,2 milliárdos bevételre számít a Bónusz Brigád - mondta Kaprinay Zoltán, aki szerint egyre több cég tervezi be az éves marketingköltségébe a közösségi vásárlói oldalalakon történő részvételt.

A hazai cégek az idén májusig megközelítőleg 5000 ajánlattal rukkoltak elő, és félmillió kupont adtak el, több mint 2,5 milliárd forint értékben. A kínált szolgáltatások és termékek eredeti árát alapul véve (ami 6,9 milliárd forintot tesz ki), a vásárlók 4,4 milliárd forintot takarítottak meg a GKIeNET szerint.

A Bónusz Brigád optimizmusát Kis Gergely is megerősíti. Szerinte jó eséllyel meg fog duplázódni a piac a 2011-es 4,5 milliárdos forgalom után, és a legkevésbé sem látszódnak olyan jelek, melyek a kifulladást mutatnák - mondta Kis Gergely.

Ez annak fényében is érdekes, hogy a modell amerikai atyjánál, az öt évvel ezelőtt alapított Grouponnál már megkongatták a vészharangot. A Groupon rossz napjai az után kezdődtek, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet problémásnak ítélte a cég pénzügyi beszámolóját. A korrigált pénzügyi beszámoló szerint a Groupon 312 millió dolláros forgalom mellett 420 millió dolláros veszteséggel zárta a 2010-es évet. Ráadásul a cég tavalyi tőzsdére lépése sem sikerült jól, a kezdeti lelkesedés után részvényeinek árfolyama zuhant. Emiatt több elemző elhibázottnak tartotta, hogy a cég nem fogadta el a Google felvásárlási ajánlatát, amikor az 2010 decemberében 5,3 milliárd dollárt ajánlott a cégért.

"A veszteség nem jelenti egyértelműen azt, hogy egy cég rossz" - mondta ugyanakkor az [origo]-nak Kis Gergely. Szerinte a Groupon más cégek felvásárlására költött sokat, közben külföldön terjeszkedett, a nagyvárosokban irodát hozott létre, óriási salescsapattal (két év alatt a százfős cég tízezres nagyságúra nőtt). A logikájából eredően jó likviditása van a cégnek, ráadásul maga termelte ki a felvásárlásokra a pénzt - hangsúlyozta Kis Gergely, aki úgy véli, hogy az "üzleti modell nagyon jó". Kis Gergely a magyar cégek erejében is azt látja, hogy egyre több készpénzen ülnek rajta, mert csak utólag fizetnek partnereiknek.