A hálapénz után is adót szed az állam

Vágólapra másolva!
Mindig is kellett adózni a hálapénz után, az azt elfogadó orvosnak 16 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell befizetnie, a pénzt pedig az adóbevallásban fel kell tüntetnie. Alig vannak, akik nem szegik meg a szabályokat. Aki pénzt ad, egy elismervényt is kérhet az átadott összeg után.
Vágólapra másolva!

Be lehet, sőt, be is kell vallani az adóbevallásban hálapénzt.

Július 1-jétől, amikor amúgy is sok területen megváltozott az életünk, az orvosok és más egészségügyi dolgozók elfogadhatják a hálapénzt, ha arra a feletteseik engedélyt adtak. Ez alapján úgy tűnhet, mintha most legalizálta volna a kormány a paraszolvenciát, valójában azonban eddig is jogszerű volt a hálapénz elfogadása - tájékoztatta az [origo]-t Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő. Azért kellett tételesen kimondani, hogy a hálapénzt a főnök jóváhagyása mellett el lehet tenni, mert a júliustól életbe lépő új munka törvénykönyve általában tiltja az ilyen jellegű juttatásokat, az eddigi rendszer továbbélése kívánta meg azt, hogy jogszabályban adjon szabad utat a kormány a hálapénz elfogadásának.

A hálapénzt így a továbbiakban is a többi legális jövedelemhez hasonlóan be kell vallani az adóbevallásban, és adózni is kell utána. Ez a fajta bevétel az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közé tartozik (ugyanide sorolódik például a munkabér, a költségtérítés, a szerzői díj, a mezőgazdasági őstermelő jövedelme), a hálapénzt alapesetben az egyéb jogcímen kapott jövedelmek között kell feltüntetni, de ha a kórház vezetősége a kórházhoz befolyó hálapénzt szétosztja a dolgozók között, akkor nekik munkabérként kell azt leadózniuk. Utóbbi nem túl életszerű. A törvény egy harmadik jogcímet is megkülönböztet: ha önálló tevékenységével kapcsolatban kap valaki hálapénzt, akkor azt az önálló tevékenységből származó jövedelmek közé sorolja a jogszabály. Ez az eset sem fordul elő gyakran, hiszen a kórházban dolgozó orvos a kórház alkalmazottjaként, vagyis nem önálló tevékenysége révén jut hálapénzhez, ha viszont magánpraxisban kap pénzt, akkor azt térítési díjként szedi általában.

Így annak az orvosnak, nővérnek, asszisztensnek, aki hálapénzt fogad el, normál, 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie. Ezen felül pedig a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulásért is tartja markát az állam, vagyis a kapott pénz után 43 százalékos terhet kell leróni.

A pincérek jobban járnak

A hálapénzt és a borravalót nem kezeli ugyanúgy a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Amíg az előbbi után kell szja-t fizetni, és be is kell vallani, addig a borravaló után már évek óta nem kell adót fizetni, idéntől pedig már bevallani sem kell.



Nem is csoda, ha alig vannak, akik bevallják a hálapénzt és le is adózzák. Most az egyéb bevétel sor, ahová a hálapénz is tartozik, egy sor más jövedelmet takar, így nem lehet tudni, hogy összesen mennyi hálapénzt vallanak be az egészségügyben dolgozók. Ez derült ki az adóhivatal válaszaiból is, amiket az [origo] kérdéseire adott az intézmény.

A korábban az adóhatóság elnökhelyetteseként dolgozó Vámosi-Nagy Szabolcs elmondása szerint azonban amikor még külön sor volt a hálapénzre, akkor is az elterjedtségéhez képest kirívóan alacsony összeg szerepelt az adóbevallásokban.

Az adószakértő szerint aki hálapénzt ad, az kérheti a másik felet, hogy valami papírja legyen az ügyletről. Ekkor nem kell sem számlát, sem nyugtát kiállítani, hanem egy elismervényt kell írnia az orvosnak.