Még évekig nem tudhatjuk, mennyi pénz van a nyugdíjszámlánkon

2012.07.13. 6:57

A kormány által két éve beígért egyéni nyugdíjszámláknak nyoma sincs, egy friss törvénymódosító javaslat szerint éveket kell várni a már tíz évvel ezelőtt is felvetett rendszer elindulására. Az előrelépést az is akadályozza, hogy egyelőre nem tudni, ki lesz a számlák gazdája.

Nem verte nagydobra a már régen beígért egyéni nyugdíjszámlák halasztását a kormány, de egy már elfogadott friss törvénymódosítás alapján egyértelmű, hogy az állami nyugdíjrendszerben még minimum 2015-ig kell várni a nyugdíjszámlák megalkotására.

Az egyéni számlák bevezetése régi ígérete az Orbán-kormánynak, és minden eddig felmerült nyugdíjtervének (a svéd modellnek vagy a  német pontrendszernek) is az alapját képezné. A számlák szükségessége a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításakor is előkerült, a kormány ugyanis azzal érvelt, hogy az egyéni számlákkal teremti meg az állami pillérben is ugyanazt az átláthatóságot, mint amely a magánpénztári rendszert jellemezte. A rendszer lényege leegyszerűsítve, hogy mindenki nyomon tudja követni a saját nyugdíjbefizetéseit.

A nyugdíjtörvényhez benyújtott módosítás szerint azonban egyelőre csak egy hosszadalmas adategyeztetési folyamat veszi kezdetét. "A nyugdíjtörvényben foglalt 2 évente 5 éves korcsoportonként előírt egyeztetést követően alakul ki az egységes váromány-nyilvántartás" - válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az [origo]-nak a törvénymódosítás értelmezését firtató kérdésére.

Ez azt jelenti, hogy elsőként az 1955 és 1959 közötti években született biztosítottakkal kezdeményeznek adategyeztetést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a rendszer pedig a minisztériumi válasz szerint akkor lesz kész, ha a biztosítottakkal egyeztetett adatok rendelkezésre állnak. A most módosított törvény az adategyeztetés befejezésére 2014 végéig ad határidőt a kormánynak. Ezt követően lehet a fiatalabb korosztályok szolgálati idejének és járulékfizetésének történetét egyeztetni, míg végül rendelkezésre állnak  valamennyi aktív dolgozó adatai, egységes adatbázisban, a teljes járulékfizetési múlttal.

Jól elrejtették

Az adategyeztetésről szóló szabályra vonatkozó módosítást az elsőre közepesen fontosnak tűnő, bizarrul hosszú címmel ellátott "Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények" módosításáról szóló törvényjavaslatba csomagolta be a kormány. A javaslatot június 1-jén nyújtotta be az emberi erőforrások minisztere, a parlament pedig július 2-án fogadta el.

Azt egyelőre nehéz megjósolni, pontosan mikor végeznek a feladattal az illetékes szervek, de az biztos, hogy éveket kell várni az egyéni nyugdíjszámlákra, miközben a korábbi kormányzati nyilatkozatok arra utaltak, hogy jóval hamarabb elindulhat a rendszer. Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi megbízott már 2011 elején azt mondta, hogy 2012 tavaszán létrejöhet a rendszer, és a második Széll Kálmán-terv is ráerősített erre. "A nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek vizsgálata, ütemezése, illetve mindezek alapján az új szabályozás meghirdetése 2012-ben esedékes. Ennek keretében kell kialakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást" - állt az év elején bemutatott dokumentumban.

"A helyzet cseppfolyós, nem látszik konkretizálódni a kormányelképzelés" - kommentálta a kormány nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedéseit Németh György közgazdász-szociológus, nyugdíjszakértő. Németh, aki egyébként a már feloszlott Nyugdíj- és Időskor Kerekasztalban az MDF és a Fidesz delegáltjaként vett részt, úgy látja, hogy a kormány ígéretet tett az egyéni számla bevezetésére, amit most lényegében visszavon. 

Nem kér a forintból a kormány

Bár a javaslat szerint a kormány megkezdi a rendszer kialakításához szükséges egyeztetéseket, számos dolog nincs tisztázva. Többek között az sem, hogy melyik szerv felügyeli és működteti majd a járulék-nyilvántartási rendszert, ez pedig az egyik oka lehet a csúszásnak.

Egy, a kérdést ismerő, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó szakember szerint, amellett, hogy a kormány egyelőre képtelen arra, hogy eldöntse, hogy a majdani számlákon nyilvántartott befizetéseket pénzösszegekben vagy pontokban tartsa nyilván, további problémát jelent, hogy tudomása szerint politikai harc dúl a nyugdíjrendszer ellenőrzéséért. Kézenfekvő lenne az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (ONYF) alá rendelni a kérdést, amely erős KDNP-s kötődésekkel rendelkezik (Mészáros József, az ONYF főigazgatója korábban a párt alelnöke volt).

Ezzel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is felmerült felügyeleti szervként, amely jobban köthető a Fideszhez (Vida Ildikó, a NAV első embere az első Orbán-kormányban 1999 és 2002 között is APEH-elnök volt, az [origo] korábbi értesülései szerint pedig Orbán dolgozószobájába bármikor bemehet), és a hatóság a számlavezetést meg is tudná oldani. A nyugdíjak számításával és folyósításával azonban eddig nem foglalkozott, az ilyen irányú szaktudás ezért momentán nem ebben az intézményben összpontosul.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Németh György is úgy tudja, hogy az államigazgatásban valóban vita van arról, hogy ki kezelje a nyugdíjszámlákat. Mivel a NAV nyilvántartja a járulékfizetőket és a járulékfizetést, s ha a nyugdíj-megállapítás lényegében automatizmus, akkor a nyugdíjbiztosítónak - átmeneti időszak után - igen megcsappannának a feladatai. Szerinte abban semmi meglepő nincs, ha egy szervezet a saját fennmaradásáért, hatásköreinek megőrzéséért, sőt, ha lehetséges, a kibővítésükért küzd.

Lehetne gyorsabban is

"Informatikai szempontból önmagában nem lenne bonyolult kiépíteni egy csak a befizetéseket nyilvántartó rendszert. Ehhez hasonlók már ma is működnek, akár a bankoknál, akár a közműcégeknél" - mondta el az [origo]-nak Varga Zsigmond, a SAP Hungary üzletfejlesztési igazgatója. "A dolog bonyolultságát a nyugdíj-megállapítás adja, mégpedig az, hogy a befizetések alapján mekkora nyugdíjra lesznek jogosultak az emberek. Ehhez számítási módszereket, algoritmusokat kell beépíteni, de szükségesek azok az információk is, hogy a rendszer elindulása előtt az érintettek mennyit fizettek be, meddig volt a munkaviszonyuk. Ezek az adatok pedig nem mindenkinél állnak rendelkezésre" - tette hozzá, így összeszedésük és a beépítésük a rendszerbe mindenképpen sok időt vesz igénybe.

Hogy pontosan mennyit, arra a Századvég Gazdaságkutatónál készült tanulmányból következtethetünk. (Selmeczi Gabriella korábban azt nyilatkozta, hogy ez a tanulmány képezi a kormány nyugdíjterveinek alapját.) Eszerint az egyéni számlavezetésre való átállás azért roppant körülményes, mert durván 80 millió okmány ugyan rendelkezésre áll elektronikusan feldolgozott formában, de több mint 50 millió dokumentum csak papíralapon van meg (beszkennelve), és ezért nagyon nehezen kezelhető. A tanulmány megállapítása szerint emiatt mintegy 4-5 évet venne igénybe az, hogy a nyilvántartásokat alkalmassá tegyék az új rendszerre.

Mindennek akkor van jelentősége, ha a kormány rövid átmenetet szeretne a mai és az új nyugdíjmodell között. Ekkor a korábbi nyugdíjjogosultságokat mindenkinél át kell konvertálni és induló egyenlegként az egyéni számlákon elismerni. Ha ezt a munkát nem végzik el, és csak az újonnan beérkező járulékokat tartják nyilván a számlákon, akkor ugyan gyorsan elindítható az egyéni számlás rendszer, viszont a mai és az új nyugdíjrendszert még akár 40 évig is párhuzamosan kell egymás mellett üzemeltetni. Ez komplikálja az adminisztrációt, csökkenti az átláthatóságot, és azt a politikai kockázatot is hordozza, hogy egy következő kormány visszafordítja a nyugdíjreformot.

Tízéves projekt

Az egyéni számlák ötlete több mint tíz évvel ezelőtt merült fel először, az első Orbán-kormány alatt. Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszter a választások előtt, 2009. november végén az [origo]-nak azt nyilatkozta: "A Fidesz elképzelése szerint mindenkinek lenne egy egyéni nyugdíjszámlája, ezen halmozódnának a befizetések, és a nyugdíjba vonulás előtt az érintett tudhatná, hogy körülbelül mekkora ellátásra jogosult". 

Varga korábban is óriási hibának nevezte az egyéni számlás nyugdíjrendszer kiépítésének leállítását. A párt 2002-es választási programjában is szerepelt az egyéni számlás nyugdíjrendszer, amit az akkori tervek szerint 2006-ig vezettek volna be (a kormány tehát azzal számolt, hogy évekig tartana az előkészítés).

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után többször is ígéretet tettek a Fidesz vezetői az egyéni számlás rendszer bevezetésére. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője még nyugdíjvédelmi megbízottként 2011. december közepén azt nyilatkozta, hogy megkezdődött az egyéni számlák kidolgozása. Azzal a gazdasági tárca is tisztában volt, hogy egyre sürgetőbb a rendszer átalakítása - derült ki januárban egy NGM-es dokumentumból, amelyben előkerült a rugalmas nyugdíjkorhatár, a bankok nélküli önkéntes nyugdíjpénztárak ötlete, az alapnyugdíj és az egyéni számlákon alapuló svéd modell is. Közben a kormány irányt váltott, a legfrissebb tervek alapján már nem a svéd, hanem a szintén egyéni számlákra épülő német modell mellett tenné le a garast.