Százmilliárdos lyukat üt a büdzsén a kormány

2012.07.05. 11:54

Részletes költségvetésihatás-elemzést végzett a Magyar Nemzeti Bank elemző stábja, amelybenmegállapították, hogy a jövő héten elfogadni tervezett költségvetési törvény megsértheti a stabilitási törvénybe foglaltakat. A sárgacsekk-adóként ismert illeték százmilliárdos lyukat üthet a költségvetésen. Az MNB szerint a tartalék befagyasztásával 2,4 százalékos költségvetési hiány érhető el, a kormány azonban 2,2 százalékot célzott meg.

Tűzzel játszik a kormány a jövő évi költségvetéssel: a hiány nagyobb lehet a célnál, ezzel megsértheti a kétharmados stabilitási törvényt, ráadásul a sárgacsekk-adó szabályainak változtatásával újabb, százmilliárd forintnál is nagyobb lyukat üt a büdzsén - így összegezhető a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek véleménye arról a 2013-as költségvetési törvényjavaslatról, amelyet egy hét múlva a parlament el fog fogadni.

A jegybank stábja átszámolta a költségvetési bevételeket és kiadásokat, és úgy látják, hogy a kormány 2,2 százalékos, konvergenciaprogramban is vállalt céljával szemben 2,8 százalékos lehet a hiány a GDP-hez mérve. A költségvetésben azonban van tartalék, ha azt nem költi el a kormány, vagyis az előre nem látható kiadásokra félretett pénzt befagyasztja, elvonja, akkor 2,4 százalékra süllyedhet a deficit az MNB szerint.

Ez már nincs messze a kormány céljától, de némi, körülbelül 60 milliárd forintnyi intézkedések még kellenek a terv valóra váltására. Ennek az adja a jelentőségét, hogy a kétharmados, sarkalatos törvények közé tartozó stabilitási törvény kiköti, hogy a hiánynak a 2011-es konvergenciaprogramban lefektetett pályán kell maradnia, ami 2,2 százalékos deficitet jelent.

Ráadásul a kormány az elmúlt pár napban olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek rontják az egyenleget, növelik a hiányt. Az MNB-sek megbecsülték, hogy a sárgacsekk-adó szabályainak egy héttel ezelőtt felvetett változtatásai (a jegybankot is megadóztatják, a kincstárra is kivetik az adót, ellenben a bankszektortól kevesebb pénzt szed be az állam) hogyan befolyásolják a költségvetésbe beírt 283 milliárd forintos bevételt. Azt találták, hogy a bevétel akár lehet ennyi is, de közben kiadások is keletkeznek, vagyis messze nem javítja az egyenleget a sárgacsekk-adó annyival, mint amennyi a költségvetésbe be van írva.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten 140 milliárd forintot remélt a bankok megadóztatásából, ehelyett a jegybank szerint csupán 90 milliárd jöhet be. A kincstár megadóztatásától 120 milliárdos hiánycsökkentést remélt Matolcsy, ezzel szemben érdemben kevesebb lehet az egyenlegjavító hatás. A jegybank megadóztatásából pedig ugyan bejöhet a remélt 100 milliárd forint, de rá egy évre ekkora lyukat üt a művelet a statisztikai elszámolási szabályok miatt (az MNB-nek ekkora vesztesége keletkezik, amelyet a központi költségvetésnek meg kell térítenie 2014-ben, ez pedig növeli a hiányt).

A jegybank 30 milliárd forintos kiadás-megtakarítást tart reálisnak akkor, ha a kormány megállapodik az IMF-fel, és emiatt az állampapírok hozama csökken, ennyivel kevesebb kamatkiadása lesz az államnak. Matolcsy ettől 150 milliárdos megtakarítást remél, vagyis itt újabb 120 milliárdos lyuk keletkezik a költségvetésen.

A jegybank még nem tudta beárazni a 300 milliárd forintosra mondott intézkedéscsomagot, amelynek célja a munkahelyek megőrzése és növelése.

Az MNB stábja úgy számol, hogy a költségvetési folyamatokra további veszélyt jelenthet, ha nem sikerül az IMF-fel megegyezni, vagy ha nem indul el időben az elektronikus útdíjrendszer, esetleg a gyógyszerkasszában körvonalazott 80 milliárdos kiadásvágás nem lesz teljesíthető. Az egészségügyi béremelés 30 milliárdos költsége még nincs benn a büdzsében. Ezzel szemben a hiányt csökkentheti, hogy a rokkantsági ellátásokat kevesebb ember fogja kapni jövőre, mint amivel a kormány most számol a költségvetésben.

A számos kockázat egyébként veszélyeztetheti az alaptörvénybe varrt megkötést. Az új alaptörvény előírja, hogy folyamatosan csökkenteni kell az államadósságot. A jegybank azzal számol, hogy a GDP 78,4 százalékáról 78,1 százalékára eshet az államadósság idénről jövő év végére, de ez akkor következik be, ha a hiány a GDP 2,4 százaléka. Ha a deficit a kockázatok, a sárgacsekk-adó, az adókiengedés miatt meghaladná a 2,9 százalékot, akkor az államadósság már nem csökkenne, és megsértené az alaptörvényt a kormány. Ekkor újabb kiigazítást kellene végrehajtania.