Két új adóval könnyít a cégeken a kormány

Vágólapra másolva!
A kisadózóknak elég lenne havi 50 ezer forintot fizetniük, és egy sor mostani közterhet megúsznának a kormány terve szerint. Viszont, ha átlépik az adó alkalmazására feltételül szabott éves bevételhatárt, akkor 40 százalékos pluszadót kapnak a nyakukba. A 16 százalékos kisvállalati adóval négy közterhet is ki lehet váltani.
Vágólapra másolva!

A kormány a munkavédelmi csomag keretében két új adónemet vezetne be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kiváta) és a kisvállalati adót (kiva). A kedden beterjesztett 300 muilliárdos munkavédelmi csomagnak ez csak az egyik része, a másik arról szól, hogy mely nehéz helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatását támogatja az állam, és milyen kisebb-nagyobb változtatásokkal hozza helyzetbe az Orbán-kormány a cégeket. A munkahelyvédelmi csomaggal egyidőben benyújtott harmadik törvényjavaslat jövedékiadó-emelést hajtana végre az alkoholoknál, cigarettánál, az autógáznál, és szigorítaná a chipsadó szabályait.

Havi 50 ezerrel mindent megvesz a kisvállalkozó

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóját azoknak az egyéni vállalkozóknak, egyéni cégeknek, közkereseti társaságoknak, betéti társaságoknak találták ki, amelyek jelzik az adóhatóságnak, hogy az új adót választják, és legalább egy kisadózót bejelentve foglalkoztatnak. A cégek bármikor bejelentkezhetnek a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kiváta) fizetők körébe, és a bejelentést követő hónaptól adózhatnak az új adó szabályai szerint. Ha a vállalkozás nem tesz eleget a feltételeknek, akkor kilép ebből a körből, és két éven belül nem is léphet vissza.

Az új tételes adót választó cégek a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forintot, a nem főállású kisadózó után pedig havi 25 ezer forintot kötelesek fizetni.

Ha a cég bevétele meghaladja éves szinten a 6 millió forintot (havi átlagban 500 ezer forint), akkor az ezt meghaladó rész után 40 százalékos adót kell fizetni, függetlenül attól, hogy a cég megfizette a tételes adót is.

Annak a főállású alkalmazottnak, amely után a cég fizeti a tételes adót, jár a társadalombiztosítás: a neki járó ellátások számításának alapja havi 81,3 ezer forint. A nem főállású kisadózónak viszont nem jár a társadalombiztosítási ellátás, és álláskeresési ellátásra sem szerez jogosultságot.

Az adott cég a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetése után mentesül a közterhek alól, nem kell megfizetnie többek között a vállalkozói személyi jövedelemadót, a szakképzési és egészségügyi hozzájárulást. A tételes adót választó cégeknek január 20-ig kell nyilatkozniuk a bevétel alakulásáról, az adót pedig minden hónap 12-ig kell befizetniük.

16 százalékot kell fizetni, négy közteher alól mentesülni lehet

A másik adónemmel, a kivával az előbbinél nagyobb méretű cégeket célozza meg a törvény, azt ugyanis a maximum 25 főt foglalkoztató társaságok választhatják. További feltétel, hogy a cég az adóévet megelőző évben november végéig 500 millió forintnál alacsonyabb bevételt érjen el (12 hónapnál rövidebb adóév esetén időarányosan kell kalkulálni), az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot nem haladhatja meg. A kisvállalati adó kritériuma az is, hogy a cég adózó üzleti éve a naptári évnek feleljen meg. Kizáró ok, ha a cég adószáma az adóévet megelőző két naptári évben jogerősen fel volt függesztve.

A kivának az alapja a pénzügyi vagyon realizált változásának és a személyi juttatásoknak az összege. Van egy sor adóalap-csökkentő tétel is, például a felvett kölcsön vagy hitel, a megszerzett osztalék. A nyújtott osztalék vagy a kihelyezett hitel viszont növeli az adóalapot. A kiva mértéke 16 százalék.

Az új adót választó cégek lépésükkel kiváltják a vállalkozás nyereségét terhelő adókat, valamint a bérek után fizetendő közterheket, így a 10, illetve 19 százalékos társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, és a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót.

A másik új adónemhez hasonlóan a kivának is a feltétele, hogy a cégnek az új adónem választásáról tájékoztatnia kell az adóhatóságot. A törvényjavaslat szerint ezt az adóévet megelőző év december 1-je és 20-a között kell megtennie a vállalkozásnak. Ha valamilyen okból a cég kilép a kivások köréből, akkor két évig nem térhet vissza oda. (Ez hasonló az evához.)

A kisvállalkozói adót (kiva) választó cégek május 31-ig kötelesek megállapítani és bevallani a megelőző évre vonatkozó adót. Az adóelőleget pedig naptári hónaponként kell megállapítani és bevallani.

A törvényt a kormány ősszel tervezi elfogadtatni a parlamenttel.