Éhes pontyok tolongnak az áruházi akváriumokban

Az áruházakba kerülő halak mind éhesek, már napokkal azelőtt koplaltatják őket, hogy ne piszkítsák össze az akváriumokat. Nem vagyunk egy halas nemzet, de ha már hal, akkor nálunk a ponty mindent visz. A pontytenyészanyag darabja 35 forint, amit három év hízlalás után kilónként 550-600 forintért lehet eladni.

"Hosszú út áll előttünk, mert faljuk a sertést" - reagált az [origo]-nak Németh István, a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója arra, hogy a magyar kormány a hazai pontytermelés fellendítésére készül. A halforradalomban elvileg segíthet, hogy hamarosan uniós pénzek is érkeznek az EU halászati alapjából, melyet a pontyhús népszerűsítésére lehet fordítani.

Haladást nem lesz nehéz elérni. Európában csak a bolgárok esznek kevesebb halat, mint mi. A magyar átlag évi 4 kiló hal, melyből 2,4 kilót tesz ki a belföldi előállítású édesvízi hal, ezen belül 1,5 kilót a ponty. Utóbbira mindig van fizetőképes kereslet, mert "lazacból nem lehet halászlét csinálni" - fogalmazott Németh István.

A kormány szerint jobb infrastruktúrával és új beruházások segítségével az ország a jelenlegi 22 ezer tonnás összes haltermelését 10 ezer tonnával tudná növelni 2020-ra, és az édesvízi halak felvehetnék a versenyt a tengeriekkel. Ez segítene az iparszerű halászat visszaszorításába, és így védené az óceánok élővilágát.

A kenyérhal

Magyarországon 15-20 milliárd forintos üzlet a haltermelés, és körülbelül háromezren élnek ebből, 80-100 cég adja a termelés 95 százalékát. "A ponty a magyarországi haltermelőknek a kenyérhal" - mondta az [origo]-nak Orosz Sándor, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének igazgatója. A halgazdaságok a 19. század óta változatlan tógazdasági technológiában ezt tudják eredményesen termelni.

Egy kiló ponty előállítási költsége 400-500 forint. A költségek egyik részét a pontytenyészanyag teszi ki, az egyéves pontyok kilója 600-700 forint. Mivel a halak 3-5 dekásak, így a nagyobbakból húsz ponty ad ki egy kilót, vagyis darabja 35 forint. Négy-öt kiló gazdasági abrakot (búzát, kukoricát, rozst, árpát) kell megennie minden egyes pontynak, hogy egy kilóval gyarapodjon a súlya, vagyis egy kiló hízás mögött 250 forintos költség van, miután ötven forint a takarmány kilója.

A halgazdaságok termelési ára között azonban nagy különbséget okoz, hogy a vizért kell-e fizetniük. A dombvidékeken, ahol úgy jött létre egy halastó, hogy elrekesztették valamely patak vizét, a gravitációnak köszönhetően a víz ingyen belefolyik a tóba. De például Békésben, a síkvidéken erre nincs lehetőség, ott a halastavakba szivattyúval kell átemelni a vizet, aminek komoly költsége van. "A halárakban ugyanakkor ez a nagyságrendekkel eltérő költség nem tud érvényesülni" - magyarázta Orosz Sándor. A pontyok eladásából befolyó bevétel további részét az energiaköltség, szállítási költség és a munkabér viszi el a halgazdaságokból.

Érzékenyek, mint a csibék

A pontyokat a nyári időszakban mindennap meg kell etetni, lehetőleg azonos időben. Lengyel Ferencné dunavecsei őstermelő hat tóból álló gazdaságában csónakkal viszi ki a takarmányt a halaknak az úgynevezett etetőkarókhoz. "A pontyok érzékenyek, mint a csibék" - állítja Lengyelné. Megbetegedhetnek, emésztési gondjaik lehetnek, emellett figyelni kell arra, hogy ne legyen rajtuk élősködő. A halakat ráadásul csak a vízben lehet gyógyítani, ilyenkor a takarmányukhoz keverik hozzá a gyógyszer. "Amíg eszik, nincs baj" - szögezte le az őstermelő.

Értékesítés előtt két-három napig azonban már nem kapnak enni, hogy üres legyen a bélcsatornájuk, és ne piszkítsák össze az áruházak akváriumait. A pontyokat hároméves korukban adják el, addigra körülbelül két-három kilósra nőnek meg. Ilyenkor kilónként 550-600 forintért veszik át a kereskedők, a boltokban pedig jelenleg 950-1150 forintba kerül. "A halak már több mint fele a multik polcaira kerül, a kistelepüléseken pedig egyre ritkább az olyan piac, ahol élő halat is árulnának" - mondta a Tógazda Zrt. vezetője.

"Kiskunlacházától Soltig a mi halunkat eszik az alföldi oldalon" - fogalmazott Lengyel Ferencné. Tapasztalatai szerint a "nagyok elrontják a piacot" azzal, hogy nyomott áron szolgálják ki a kereskedőket. Ő kistermelőként vagy horgásztavaknak ad el halat, vagy karácsonykor két saját autójával maga viszi ki a piacra. "Egy évben egyszer van bevétel, azt kell beosztani. Van, hogy 4-5 millió forint jön be, van, hogy kevesebb, és ebből még lejönnek a költségek" - magyarázta.

A halgazdaságok közül a kistermelők a legkiszolgáltatottabbak, ezt a haltermelők szövetségének igazgatója is így látja. A pontyot ugyanis nagy tömegben ősszel, októberben halásszák le a tavakból, és ekkor olyan nagy mennyiségben kerülnek piacra , hogy az letöri az átvételi árat. Míg régen csak meghatározott időszakokban lehetett pontyot venni, addig ma már az év minden napján megtalálhatóak az áruházak akváriumaiban. Orosz Sándor szerint azt pedig már csak a nagyobb üzemszervezetű gazdálkodók tudják megcsinálni, hogy a lehalászási időszakon kívül ellátják a piacot. Ilyenkor a közben fogják ki a halat a tóból, hogy a vizet egy másik tóba engedik, vagy az etetésre összegyűlt halakat hálóval húzzák meg.

Itthon a ponty kell

Orosz Sándor úgy véli, hogy termelés növelésére irányuló kormányzati szándék megvalósítható. Csehország mögött jelenleg Magyarország a legnagyobb pontytermelő Európában. Igaz, a régi európai uniós tagállamokban nem olyan népszerű ez a fajta.

A Tógazda Halászati Zrt. az általa megtermelt évi 800 tonna ponty 40 százalékát viszi ki külföldre. "Németországban csak Münchenig van ponty, onnantól nyugatra már kevésbé keresik, mert jó tengeri halaik vannak, és a fogyasztók sem olyan árérzékenyek" - mondta az [origo]-nak a cég elnöke. Magyarországról leginkább Romániába és Lengyelországba szállítanak. Németh becslése szerint a hazai termelés tizede talál helyet az exportpiacokon.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legutóbbi jelentése szerint a Magyarországon étkezési célból megtermelt hal 66,1 százaléka ponty volt 2011-ben, azt követte 11,7 százalékkal az afrikai harcsa, majd 9,5 százalékos aránnyal a fehér busa. "Jelenleg Magyarországon nincs vetélytársa a pontynak" - véli Németh István.