Bocsánat, drogbáróval üzleteltünk!

2012.07.21. 16:37

Észak-koreai, kubai, bangladesi számlák, szaúd-arábiai terroristagyanús kapcsolatok, mexikói drogpénzek - ilyen ügyekkel kellett elszámolnia a HSBC óriásbanknak az Egyesült Államokban egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt. A gyanús dollármilliárdok ellenére egy lemondással és bocsánatkérésekkel megúszta a bank, legalábbis egyelőre.

2007. március 15-én az amerikai drogkereskedelem elleni hatóság és a mexikói kormány közös akciójával lecsapott Csenli Je-kon kínai-mexikói üzletember lakására. Fegyvereket, nemzetközi pénzügyi hálózatát feltáró dokumentumokat, egy titkos, elzárt szobában pedig 205 millió amerikai dollárt és 17 millió dollár értékű mexikói pezót találtak készpénzben. Az akció minden idők legnagyobb készpénz-lefoglalása volt.

A férfi három gyógyszeripari cégét a vádak szerint különböző vegyi anyagok importálására, gyártására és értékesítésére használta, fontos vevői pedig mexikói drogkartellek voltak, amelyek metamfetamin, vagyis egy illegális drog előállítására használták az átvett anyagokat. Je-kont 2007 júliusában kapták el az Egyesült Államokban, bebörtönözték, és annak ellenére nem engedték el, hogy az egyik kulcstanú 2009-ben visszavonta vallomását.

A mexikói pénzügyminisztérium megállapította, hogy 2003 és 2006 között Je-kon és cégei 450 tranzakcióval 90 millió dollárt mozgattak négy mexikói nagybankon és több pénzváltón keresztül. A pénzmosásgyanús átutalásokat végző bankok közt volt Európa legnagyobb bankjának, a HBSC-nek a mexikói leányvállalata is, amelynek Je-kon régi ügyfele volt.

Kemény ügyek, puha vádak

A mexikói drogpénzeket forgató Je-koné azonban csak az egyik ügy volt abban a 340 oldalas dokumentumban, amelyet az amerikai kongresszus vizsgálóbizottsága hozott nyilvánosságra a héten. A HBSC bankóriás vezetőit kemény ügyekben puha vádak érték a keddi meghallgatásukon, ahol a vizsgálatot végző képviselők - egyelőre - csak odáig mentek el, hogy a bank nem időben lépett a gyanús ügyletek miatt. A bizottságban ülő politikusok dorgálásán kívül nem érte keményebb bírálat a bankot, feljelentésről nem esett szó. Carl Levin demokrata képviselő csak annyit mondott, hogy örül a bankvezetők beismeréseknek, de a személyes felelősségvállalást hiányolta.

Forrás: AFP
200 millió dollár és néhány fegyver Csenli Je-kon
lakásából

A dokumentum szerint ugyanis a bank által elkövetett bűn nem maga a pénzmosás volt, hanem az, hogy nem sorolták a nagy kockázatot jelentő kategóriába az olyan mexikói, iráni, észak-koreai vagy szaúd-arábiai ügyfeleiket, akik drogkereskedelemmel, terrorizmus támogatásával vagy tömegpusztító fegyverek kereskedelmével összefüggő ügyekkel gyanúsíthatóak.

"A mexikói pénzmosás tényleges előfordulásáról rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű információ ellenére a HBUS (a HBSC amerikai leányvállalata) a legalacsonyabb kockázatú kategóriába sorolta Mexikót. Ennek következménye az volt, hogy a HBSC Csoport szabályzata alapján a mexikói ügyfeleket nem vetették alá alaposabb ellenőrzésnek" - olvasható a vizsgálóbizottság jelentésében.

Ide-oda utaztatott milliók

Az óriásbank annak ellenére megúszta a bizottság keményebb fellépését, hogy a jelentés egészen részletekbe menően feltárta a piszkos pénzek áramlásának módját. "A drogpénzeket készpénzként vitték át a mexikói határon, aztán elektronikus úton kerültek vissza az Egyesült Államokba pénzváltókon vagy kisebb mexikói bankokon keresztül, sőt egy részét páncélozott autókban ismét visszavitték, hogy amerikai pénzügyi intézményekben helyezzék el" - írta le az amerikai bankfelügyelet a pénzmozgás útját.

A drogot az amerikai piacon értékesítették, az ott szerzett dollárt azonban a szigorú amerikai pénzmosás-felügyelő rendszer miatt az Egyesült Államok bankjaiban nem lehetett elhelyezni. Ezért vitték Mexikóba, ahol helyi bankok és pénzváltók fogadták a piszkos készpénzt, és elektronikus úton, vagy pezóra váltva mosták tisztára.

A jelentés megemlítette azt is, hogy a legtöbb amerikai bank felismerte a pénzmosásnak ezt a formáját, és betiltatta a gyanús pénzek befogadását. Egy kivétel volt ez alól: a HSBC New York-i egysége, amely az utolsókig kitartott, és fogadta a mexikói dollármilliárdokat annak ellenére, hogy 2009 júniusában már figyelmeztettek a hivatalos hatóságok a pezóváltó feketepiacra.

Terrorgyanús partner

A drogpénzek tisztára mosásán túl más, legalább ennyire veszélyes területeken is bátran megjelent a bank. A kongresszusi bizottság ezekben az esetekben is csak azt kifogásolta, hogy nem lépett a bank, nem pedig azt, hogy gyanús pénzekhez jutottak.

Több évtizedes ügyfelük volt például az Al Rajhi Bank, Szaúd-Arábia legnagyobb magánbankja, amely számára az európai nagybank számtalan szolgáltatást nyújtott, többek között készpénzben dollárral látta el az arab ügyfelét.

Forrás: Europress/Getty Images/Mark Wilson
Irene Dorner és Stuart Levey a HSBC vezetői az amerikai vizsgálóbizottság előtt

A 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás után a terroristák pénzügyi hálózatait is alaposabban kezdték feltárni az Egyesült Államokban. Ezek során arra bukkantak, hogy az Al Rajhi Bank több szálon is kötődik terroristákat finanszírozó szervezetekhez. Az egyik ilyen szál az, hogy az arab bank egyik alapítója az al-Kaida korai támogatója volt.

A HSBC csoporton belül törés alakult ki a miatt, hogy mi a teendő. Bár az Al Rajhi Bankot hivatalos szervek nem bélyegezték meg terroristákkal üzletelő szervezetként, a HBSC üzleti magatartásáért felelős vezetőség kiadott egy ajánlást a bankcsoport számára, hogy az egyes leányvállalatok szakítsák meg a kapcsolatot az arab bankkal. Egyes HBSC-leánybankok azonban figyelmen kívül hagyták az ajánlást, mások eleget tettek a kérésnek, de jelezték, hogy nem értenek egyet, és arra kérték a központot, hogy töröljék el a magatartási szabályt. Ezzel hiába próbálta tisztára mosni magát a bank, maradt a gyanú, hogy terroristák pénzének forgásához járulnak hozzá.

Volt ügy, amely az amerikai kormány politikai céljaival volt ellentétes, és emiatt rossz fényt vetett a bankra. Két HBSC-leányvállalat például 25 ezer tranzakciót hajtott végre 19,4 milliárd dollár értékben iráni szervezetekkel úgy, hogy az Egyesült Államok szankcióval sújtotta az atomfegyver gyártásával gyanúsított Iránt. Emellett voltak ügyek, amelyek szerint 290 millió dollár értékű gyanús utazási csekket mostak tisztára egy japán bank számára, másik pontok szerint pedig észak-koreai, kubai vagy épp bangladesi gyanús szervezetek számláit kezelték.

Nem tűnt fel 76 millió dollár

A HSBC vak volt - ezt bizonyították be a bizottság jelentésében. Egy Puebla nevű mexikói pénzváltó betételhelyezése először 3 millió dollárra nőt 2005 és 2006 között, majd egyszer csak 13 millió dollárra emelkedett, de a banknak ez nem tűnt fel, sőt mindkét alkalommal azonos szövegű jelentéseket adott le. 

Amikor 2006 áprilisa és szeptembere között újabb 20 millió dollárral, 76 millió dollárra emelkedett a pénzforgalom, ismét magyarázkodnia kellett a banknak. Ekkor azt válaszolták, hogy ez azért alakulhatott így, mert az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak közül sokan a Pueblán keresztül utalnak pénzt, illetve váltanak ott dollárt pezóra. Az érvelés azért sántít, mert egy évvel korábban ugyanabban az időszakban 50 millió dollárral kevesebb volt a pénzmozgás, vagyis aligha a nyári idénymunkások miatt ugrott meg a pénzforgalom.

Bocsánatot kértek

A HBSC hat vezető bankára jelent meg a keddi bizottsági meghallgatáson, mind a hatan bocsánatot kértek a bank korábbi viselkedéséért. Paul Thurston, a mexikói leányvállalat volt vezetője azt mondta, hogy 2007-ben, amikor átvette a helyi vezetést a feltárt problémáktól "elakadt a lélegzete". Irene Dorner, az amerikai leánybank vezérigazgatója azt mondta, azon dolgoznak, hogy visszanyerjék a közvélemény és a szabályozók bizalmát. "Felégetjük a hidakat, hogy biztosak legyünk abban, hogy senki sem térhet vissza a korábbi útra" - ígérte.

Christopher Lokról, a HSBC bankjegyügyi divízió korábbi vezetőjéről azt állították, hogy erőszakosan vette rá kollegáit, hogy olyan, korábban bezárt bankszámlákat nyissanak újra, amelyeknél felmerült a gyanú, hogy az al-Kaidához kapcsolódnak. Lok a felszólalásában az al-Kaidát nem említette, csak a miatt kért bocsánatot, hogy kollegáival "szükségtelenül agresszív és nyers" volt időnként.

A vezetők közül egyedül a vállalati etikáért, üzleti magatartásért felelős vezető, David Bagley vállalt valamiféle felelősséget azzal, hogy lemondott. A bizottság előtt azt mondta, "ez a megfelelő időpont számomra és a bank számára, hogy valaki más vegye át a megfelelőségi csoport vezetését".