Hová tűnt a benzin a magyar tankokból?

2012.07.22. 17:51

Minden a benzinfogyasztás ellen szól. Egyre kevesebb a magyarok elkölthető pénze, és közben egyre drágább a benzin. A dízel még tartja magát, leginkább azért, mert a fuvarozók is azt használják. Növekedés az idén sem várható.

Teljesen felborította az autózási szokásainkat a válság. A 2008 őszén kitört világgazdasági krízis előtti utolsó évhez képest csaknem negyedével, 22,3 százalékkal kevesebb benzint tankoltak tavaly az autósok a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint. Kézenfekvőnek tűnik ezt a drasztikus visszaesést az egekbe szökő benzinárral magyarázni.

Mást sem nagyon hallottunk tavaly és idén tavasz derekáig, hogy még drágább lesz az üzemanyag. A benzin átlagára meg sem állt 451 forintig, április elején tetőzött itt. Azóta hol emeli, hol csökkenti az árat a Mol - legutóbb a múlt héten volt árváltozás, hat forinttal kell többet fizetni a benzinért, mint előtte - a kutaknál most átlagosan 421 forintért mérik a benzin literjét. Innen nézve igencsak baráti az a 270 forint körüli szint, amely 2007-ben fogadta az autósokat.

Nem az ár a legfontosabb

A benzinár 2009-2011 közötti dinamikus emelkedésével egybeestek a csökkenő értékesítések, mutatott rá a jegybank egy tavaly őszi elemzésében (a 78. oldaltól, pdf-formátum). A vizsgálódásból azonban az is kiderült, hogy legalább ennyit jelent az autósok jövedelme, mert nem meglepő módon a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének csökkenését is lekövette a benzinfogyasztás.

A benzinfogyasztás és a lakossági reáljövedelem szoros együttmozgása, Forrás: MNB

Az MNB szakértői arra jutottak, az árnál jóval többet számít a rendelkezésre álló pénz. Azt, hogy az ár mennyire befolyásolja a vásárolt mennyiséget, az árrugalmasság fejezi ki, azt pedig, hogy a jövedelem hogyan hat a mennyiségre, a jövedelemrugalmasság méri. A jegybank különféle számításai alapján -0,5 körüli árrugalmasságot és 1,6 körüli jövedelemrugalmasságot talált. Vagyis 1 százalékos benzindrágulás fél százalékkal veti vissza a fogyasztást, miközben a jövedelem 1 százalékos csökkenése 1,6 százalékkal kisebb tankolt mennyiséget von maga után. A GKI Energiakutató Kft. ehhez hasonló eredményekre jutott egy idén májusi tanulmányában (pdf-formátum), az elemzők -0,43 és 1,17-es ár- és jövedelemrugalmasságot hoztak ki.

A magyar lakosságra már egy ideje rossz idők járnak. A 2006-ban elkezdődött költségvetési megszorítás nemcsak a nettó béreket vitte lejjebb, de az állami szociális juttatásokat is megkurtították, így érte el az országot a 2008 őszén kipattant világválság. A rendelkezésre álló jövedelem egyebek mellett a 13. havi nyugdíj és közalkalmazotti, köztisztviselői bér elvétele, a gáz- és távhőár-támogatás megnyirbálása, aztán a sok tízezres vállalati leépítések miatt kieső bértömeg mellett a masszív infláció miatt is mérséklődött.

Tavaly a lakosság reáljövedelme ugyan némiképp nőtt, de ez idén elúszhat. Az egykulcsos adóval a jól keresőknek juttatott 500 milliárd forint, a mindenkire kiterjedő, 160 milliárd forint körüli családi adókedvezmény, és a szintén az egész társadalomban szétterülő, 220 milliárd forint körüli nyugdíjreálhozam juttatta pénzhez 2011-ben az embereket. A jegybank azonban úgy számol, hogy az idén többet fog visszaadni a lakosság a reáljövedelméből, mint amit tavaly megnyert - főként azért, mert sokaknak csak a nettó bérük megőrzését biztosította a bérkompenzáció, miközben az infláció meglódul, a munkanélkülieknek pedig kevesebb pénzből kell kijönniük, mint eddig.

A gázolajfogyasztás jól átvészelte a válságot

A reálbérek hullámzó, de fokozatos csökkenését erősítette a benzin drágulása az elmúlt években, ezért is eshetett vissza brutálisan a benzinkutak forgalma. Gázolajból viszont még mindig több fogy, mint a válság előtti esztendőben. A válság és az azzal járó, fent felfestett folyamatok az első időben csak lassítani tudták a dízelfogyasztás növekedését, és bár tavaly és tavalyelőtt már ebből az üzemanyagból is kevesebbet adtak el a kutaknál, a négy évet együtt véve minimálisan még mindig több fogy.

Benzin- és gázolajfogyasztás

benzinfogyasztás (millió liter)

változás (%)

gázolajfogyasztás (millió liter)

változás (%)

2007

1664

 

1574

 

2008

1612

-3,1

1643

4,4

2009

1571

-2,5

1696

3,2

2010

1368

-12,9

1591

-6,2

2011

1293

-5,5

1587

-0,2

2007-2011 között

 

-22,3

 

0,83


Forrás: Magyar Ásványolaj Szövetség

Pedig a gázolajfogyasztás is érzékeny az áremelkedésre és a jövedelemcsökkenésre. A drágulásra szinte pontosan ugyanúgy reagálnak a dízelautósok, mint a benzinesek, ráadásul ha csökken a dízelautós jövedelme, akkor még kevesebbet tankol, mint a benzines társa az MNB vizsgálatai szerint.

Valami más magyarázza a viselkedésében hasonló üzemanyagfajták fogyasztásában mutatkozó eltérést. Benzint leginkább a magánszemélyek tankolnak, míg a dízelfogyasztásnak jóval nagyobb részét adják a kamionok, fuvarozó cégek, vagy a mezőgazdasági gépek, ezek pedig egy drasztikusabb áremelkedés esetén is elég stabil felhasználást jelentenek - világította meg az [origo] kérdésére Hegedüs Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.

Ráadásul egy kicsit annak is lehet szerepe, mondja, hogy a dráguló üzemanyagok miatt többen akarnak benzines helyett dízelautót venni, mint ami jellemző volt sok évvel ezelőtt. Nagy átrendeződésről azonban nem lehet beszélni, teszi hozzá Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke, aki szerint nehéz egyértelmű tendenciát látni a folyamatokban, mert a válság előtti évekhez képest lényegesen kevesebb autót hoznak be Magyarországra.

A benzin luxus

Van még egy oka annak, hogy ennyire visszaesett a benzinfogyasztás. Az üzemanyag luxusjószág: nélkülözhető, ha valaki megszorul, tud spórolni rajta, akár úgy is, hogy ismerősök összeállnak, és egy autóban utaznak, nem mindenki külön-külön, és az autózás tömegközlekedéssel kiváltható. A válság, valamint a Gyurcsány-, majd a Bajnai, most pedig az Orbán-kormány intézkedései is másként érintették és érintik a társadalom különböző rétegeit, de általánosságban az alacsonyabb jövedelműek helyzetét inkább rontották a világban zajló és a kormányzati intézkedések, mint a gazdagabb rétegekét.

Az adóemelés csak kisebb részben felelős a drágulásban

A különböző kormányok többször emelték mindkét üzemanyag jövedéki adóját, ezzel is rásegítettek a drágulásra. Ez azonban nem volt lényeges tényező. A benzin jövedéki adója 2008 óta mostanáig 16,5 forinttal emelkedett, a gázolajé 25,35 forinttal. Erre még rájön a most már 27 százaléknyi áfa is, vagyis az adóemelésen keresztüli kormányzati beavatkozás miatt durván 21, illetve 32 forinttal kerül többe a két üzemanyag literje. Ezek a bő négy év alatt végbement durván 160 forintos drágulásnak csak a kisebb részét magyarázzák. Az áremelkedésért nem is igazából a nyersolajár változása az oka, sőt 2008 elején 130 dollár volt egy hordó nyersolaj ára, most 100 dollár körül mozog. Az árfelhajtásért főként az árfolyamváltozás tehető felelőssé: a dollár jelentősen erősödött a forinttal szemben.


A keveset keresők inkább letették az autójukat, ezzel is takarékoskodtak, ez is jól látszik a GKI Energiakutató elemzéséből. A jövedelmi skála alsó tizedeiben levőknél az összkiadáson belül is visszaesett az üzemanyagra költött forintok aránya a 2006-2009 között vizsgált időszakban. Ezzel szemben a jómódúaknál vagy szinten maradt, vagy akár még arányaiban többet is autóztak, mint a válság előtt - egyszerűen azért, mert a pénztárcájuk jobban elbírta a dráguló üzemanyagot, és nem mondtak le az autózás jelentette kényelemről, vagy munkájuk miatt nem is jelentett igazán alternatívát az, hogy busszal, vonattal, villamossal közlekedjenek.

A jegybank arra számít, hogy az idén további reáljövedelem-csökkenés várható a társadalom egészében, ezért várhatóan a benzinfogyasztás zuhanása 2012-ben sem áll meg. Az árak alakulása ebbe a folyamatba nem zavar be. Hegedüs arra számít, hogy két-három hónapon át ezen a mostani, 420-430 forintos szint körül fognak járni az árak a kutakon, ha a világgazdaságban nem tör ki újabb pánik, nem jön elő új geopolitikai feszültség, illetve ha nem feneklenek meg a magyar kormány és az IMF-EU páros közötti hiteltárgyalások.