Küzdünk a magyar problémával

A 2014-től érvényes uniós költségvetés mostani formája szerint Magyarország veszítené a legtöbb pénzt. Nem hagyjuk annyiban.

Magyarország azt kéri európai uniós partnereitől, hogy találjanak számára "egyéni megoldást" arra a problémára, hogy a következő hétéves (2014-2020) EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.

A BruxInfo emlékeztet rá, hogy már az Európai Bizottság tavaly júniusi kiinduló javaslata sem ígért sok jót, miután a Magyarország körülbelül 5,3 milliárd euróval kevesebb felzárkóztatási forrásra számíthatott 2014 után, mint a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszakban, amely alatt elvileg akár 25,7 milliárd euró lehívására is esélye lenne. A brüsszeli uniós szakportál elemzése szerint ezen a kilátáson, tovább rontott egy nemrég végrehajtott technikai kiigazítás, illetve, hogy a magyar növekedési előrejelzések tovább romlottak a következő évekre (a támogatások részben a gazdasági növekedéshez kötöttek). A BruxInfo szerint most már akár 7 milliárd euró körüli mértéket is elérhet a veszteség, ami 27,5 százalékkal kevesebb az ország számára a kohéziós politikából 2007 és 2013 között elérhető forrásoknál.

Szeretnénk jobban felzárkozni

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára is arról beszélt, hogy a felülvizsgálat tovább növeli a magyar veszteségeket is, amelyeknek az előző keretköltségvetéshez viszonyított összértéke így már "közelebb van a 30 százalékhoz, mint a 20-hoz", jóllehet a terveket Magyarország már eddig is igazságtalannak és politikailag elfogadhatatlannak értékelte.

Az egyéni megoldásra azért is szükség van, mert Magyarország még nem tart ott a felzárkózásban, konvergenciában, ahol szeretne. A nemzetközi gazdasági válság elleni hatékony fellépés az unióban eleve nagyobb belső kohéziót tesz szükségessé - fűzte hozzá Győri Enikő. Az államtitkár úgy vélte, hogy a hétéves keretköltségvetésről a már számokat tartalmazó elnökségi javaslat ismertetése után, szeptembertől várható részletekbe menő, konkrét alkudozás. Emlékeztetett arra, hogy a végső megállapodásig még idén el kellene jutni.

A magyar probléma

Az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatón Győri Enikőkijelentette: a jelenlegi tárgyalási keretben szereplő formula nem oldja meg a magyar problémát.

"Ez ellentmond a szerződéseknek, ellentmond az Európai Tanács legfrissebb döntésének és a kohéziós politika logikájának, hogy azokat kellene leginkább segíteni, akik erre leginkább rászorulnak" - jelentette ki.Győri Enikő elmondta: a találkozón Janusz Lewandowski, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja is elismerte, hogy ez a probléma létezik.

A miniszteri értekezlet fő témája az Európai Bizottságnak a keretköltségvetéssel kapcsolatban július elsején bemutatott technikai felülvizsgálata volt. A végrehajtó testület ezt azért tartotta fontosnak, hogy az eredeti tervezetbe beilleszthessék Horvátország jövőre esedékes csatlakozásának az uniós költségvetésre tett hatását, továbbá figyelembe vegyék azokat a hatásokat is, amelyeket a legfrissebb gazdasági adatok (például a korábbiaktól eltérő növekedési statisztikák és előrejelzések) jelentenek.

Akcióban a kohézió barátai

Győri Enikő elmondta: kedden ismét közös álláspontot fogalmaztak meg a magukat a "kohézió barátainak" nevező uniós tagállamok. A csoportot 15 tagország alkotja, főként a kelet-, illetve dél-európai államok, köztük Magyarország. A közös pozíció szerint a kohéziós politika a technikai felülvizsgálat vesztese, hiszen a tervezet immár további 5,5 milliárd euróval kevesebbet irányoz elő erre a célra.

Lewandowski is úgy ítélte meg, hogy az előterjesztés nincs összhangban a tagországok állam- és kormányfőinek júniusi állásfoglalásával, amely szerint a kohéziós politikát "méltó helyén" kell kezelni, azaz létfontosságú eszközként a növekedés segítéséhez.

Egyetértenek a "kohézió barátai" abban is hogy a Horvátország belépésével keletkező pluszköltségeket (várhatóan nagyjából 10 milliárd eurót) a költségvetéshez hozzá kell adni. A nettó befizető országok (az uniós kasszába többet adók, mint onnan visszakapók) viszont amellett szólaltak fel, hogy ezeket a költségeket lehetőleg más kiadások rovására csoportosítsák át.