Uniós jogot sértenek Orbánék a jegybank megadóztatásával

2012.07.24. 17:01

Európai uniós jogot sért, hogy a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjeszti a kormány a sárgacsekk-adót, azaz a pénzügyi tranzakciós illetéket - közölte az EKB kedden. Ez máris akadály lehet az IMF-fel és az Európai Bizottsággal zajló tárgyalásokon.

Nekiment az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjesztett pénzügyi tranzakciós illetéknek.

Az EKB most hozta nyilvánosságra véleményét a sárgacsekk-adóról, amelyet a kormány kezdeményezésére a parlament kivetett a jegybankra is. Az EKB szerint sérti az uniós jogot a jegybankadó, mert ezzel megvalósul a monetáris finanszírozás (az államot a jegybank finanszírozza), ezt pedig az uniós alapszerződés tiltja. (Korábban Simor András az MNB elnöke is jelezte, hogy ebben a formában nem megfelelő az adó kivetése.)

A monetáris finanszírozás azért áll elő, mert a jövőre bevezetendő adóval a jegybank 120 milliárd forint adót kell hogy fizessen a költségvetésbe, amelyet egy évre rá ugyan visszakap, de ez a 120 milliárd forint olyan, mintha az MNB direkt hitelezné a kormányt.

Az EKB-nek más kifogásai is vannak a pénzügyi tranzakciós illetékkel szemben. A jegybanki függetlenséget is sérti az új adó, egyebek mellett azért, mert az adót a jegybanknak a saját forrásaiból kellene kifizetnie. Az MNB működési és szervezeti függetlenségét sem tartja tiszteletben a kormány ezzel az adóval.

Van más baj is

Azt is felhánytorgatja a frankfurti intézmény, hogy a kormány nem kérte ki időben az EKB véleményét az új adóról, noha ez kötelessége volna. Két munkanapot hagyott a kormány a parlamenti szavazás előtt az EKB-nek a véleménye kialakítására, amelyre ennyi idő nem volt elég. (A parlament két hete, július 9-én tartotta a szavazást.)

A kereskedelmi bankokra is kiveti a kormány az adót, ezzel pedig az a baj az EKB szerint, hogy a pénzügyi rendszerben torzulásokhoz vezet az illeték, ráadásul nem ártott volna, ha gondot fordított a kormány arra, hogy harmonizálja az új terhet az EU-ban is kidolgozás alatt levő, kifejezetten a spekulációkra, rövid távú pénzmozgatásokra kivetendő közteherrel. (Ez utóbbit szintén pénzügyi tranzakciós adónak hívják.)

Máris megnehezítheti az IMF-fel és az EU-val való tárgyalásokat

Az EKB véleményét az értékeli fel, hogy jelenleg is zajlanak a tárgyalások a magyar kormány és az IMF, valamint az Európai Bizottság között, és a nemzetközi szervezetek vélhetően támaszkodnak az EKB álláspontjára. Ez pedig megnehezítheti a tárgyalásokat.

Ezen a véleményen van Gárgyán Eszter, a Citi budapesti elemzője is, aki szerint a hitelmegállapodás egyik feltétele lehet az, hogy a kormány vonja vissza a jegybank megadóztatását. Ez pedig újabb problémát generál: így kiesik az amúgy is ingatag lábakon álló 2013-as költségvetésből 120 milliárd forint, amelyet valahogyan pótolni kell, mert az IMF és az EU ragaszkodni fog a költségvetés megalapozottságához.

Az MNB megadóztatása más lépések mellett a kormány új munkahelyvédelmi akciótervének 300 milliárd forintos költségét hivatott ellensúlyozni. Pedig a program fedezetére kitalált adóújítások közül már egy másikról is kiderült, hogy jócskán túltervezték. A Magyar Államkincstár megadóztatásából sem jön be a remélt 100 milliárd feletti összeg, csupán 10 milliárd forint. A költségvetés elfogadásakor a keletkezett hiányt úgy hidalta át a kormány, hogy adóbevételek címén - hatékonyságnövekedésre hivatkozva - egyszerűen többet írt be.