Közel félmillió munkanélküli magyar van

Legalább öt-, de az is lehet, hogy huszonötezerrel több magyar munkanélküli van, mint tavaly ilyenkor. A jövő semmi jóval nem kecsegtet.

Pontosabb képet kaphatunk a munkanélküliek számának jövőbeli alakulásáról, ha a Google keresési aktivitásról közölt adatait is felhasználjuk - erre jutott a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI). A módszer alapja az, hogy azok, akik fenyegetve érzik magukat attól, hogy rövidesen elbocsátják őket, vagy azok, akikkel ez már megtörtént, illetve azok az inaktívak, akik be kívánnak lépni a munkaerő-piacra és állást kezdenek keresni, felhasználják az internet nyújtotta lehetőségeket. Az álláskeresés bizonyos lépéseit részben az interneten keresztül teszik meg: a google keresőjét is felhasználva tájékozódnak munkalehetőségek után.

Az új modellben a munkanélküliség múltbeli folyamatai és a Google Insight Search (GIS) által nyújtott információk segítségével becsülték meg, hogy az idei második negyedévben hányan voltak olyanok, akik kerestek, de nem találtak munkát Magyarországon. Arra jutottak a tanulmány készítői, hogy 465 és 484 ezer fő között lehetett a munkanélküliek száma idén április és június között.

Ez ugyan magasabb, mint az első negyedévben, de ez nem is meglepő, mert mindig a téli hónapokban a legmagasabb a munkanélküliség, egyszerűen az időjárási körülmények miatt (az építkezések állnak, a mezőgazdasági munkák tavasszal indulnak). Ezért többet mond, ha a tavalyi második negyedévhez mérjük a mostani számot. Tavaly ilyenkor 460 ezer munkanélküli volt, vagyis ennél jóval több állástalan volt Magyarországon idén.

A munkanélküliség emelkedésében több tényező játszik szerepet. Egyrészt a magyar gazdaságpolitika ballépései (a minimálbér drasztikus megemelése, a váratlanul bevezetett válságadók) miatt sok cég év elején leépítéssel védte ki a megemelkedett munkaerőköltséget, valamint a bizonytalan környezetben a cégek nagy része nem mer beruházni, és aki merne, azok lehetőségeit is korlátozza, hogy a bankok megnehezített feltételekkel adnának csak hitelt. Egy év alatt 47 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
Az elhúzódó, újra fel-fellángoló eurózóna-válság az exportra termelő cégek lehetőségeit rontja, a munkaerő-felvétel ezért alábbhagyott.

Most 11 százalék felett jár a munkanélküliek aránya, pedig a kormány már elindított több közmunkaprogramot is.

A munkanélküliek számának növekedését vetíti előre az, hogy a magyar gazdaság az idei recesszió után jövőre csak mérsékelten tud növekedni, és a következő évekre se néz ki 1 százaléknál érdemben nagyobb gazdasági bővülés. A folyamatosan zuhanó beruházások miatt pedig nem lesz, ahova új munkásokat lehetne felvenni. Eközben 2014-ben elkezdődik a nyugdíjkorhatár emelése, előtte már bejön az, hogy a felsőoktatásban kevesebben akarnak részt venni, mint eddig, mert az államilag finanszírozott helyek számát nagymértékben visszavágta a kormány, ráadásul a korhatár alatti és a rokkantnyugdíjasoknál is szigorítják a feltételeket, több ember kiesik a nyugdíjrendszerből és a kevés álláshely miatt nehezen talál munkát.

A kormány munkahelyvédelmi akcióterve, amely a nehéz helyzetű rétegeket célozza meg (25 év alattiak és 55 év felettiek, szülésről visszatérők, tartós munkanélküliek), az ő foglalkoztatásukat teszi olcsóbbá, ez valamelyest tudna enyhíteni a munkaerőpiacon felgyülemlett feszültségen.