Orbán: Sereghajtók vagyunk

2012.07.26. 13:28

Az eddigi magyar IMF-politika ésszerű volt, a tárgyalásokon pedig vashideg logikára van szükség Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a Vállalkozók és Munkaadók Országos szövetségénél járt vendégségben, és arról is beszélt, ha nem alakulnak jól a dolgok, a végén még csatlakozni fogunk a hanyatló nyugathoz.

"Csak a vak nem látja, hogy olyan mélységű átrendeződés történik most, amely súlyában összevethető az 1990-es változásokkal. Új gazdasági rendszert kell fölépíteni Kelet-Közép-Európában - reméljük, a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert kigondolni és fölépíteni a túlélés érdekében" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a VOSZ csütörtöki, kibővített elnökségi ülésén, ahol Demján Sándor elnök értékelte a szervezet és a kormány két évvel ezelőtti megállapodásának teljesülését.

Orbán szerint Nyugat-Európa "nagyon kétséges", "inkább hanyatló pályán" látszik haladni, miközben Közép-Európának óriási felívelési lehetőségei vannak - de "a tragikus hír az, hogy ennek mi nem vagyunk automatikusan a részesei", mert ma nem éllovasok, hanem sereghajtók vagyunk. Ha pedig nem tudunk élni a lehetőségeinkkel, Magyarország kimarad a közép-európai felívelésből, és ebben az értelemben "csatlakozni fog a Nyugathoz".

A kormányfő kijelentette, az IMF-fel meg kell állapodni, ha a mostaninál alacsonyabb kamaton akarunk hitelt felvenni, de azt mérlegelni kell, hogy "nem kér-e olyat az IMF, ami többet ártana a másik oldalon, mint amennyit nyernénk vele a pénzügyi oldalon". Ezért "vashideg logika, higgadtság, csigavér kell a tárgyalásokon".

Azt is megjegyezte, örül, hogy az elmúlt másfél-két évben nem volt itt az IMF, mert bár évente több mint 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna finanszírozni az országot, de nem lehetett volna bevezetni az évente 200 milliárdos bankadót, a 160 milliárdot hozó válságadókat, és átalakítani a magánnyugdíjrendszert. "Ezért az IMF-politikánk ésszerű volt" - mondta Orbán Viktor.

Kedves Demján elnök úr, igazad volt!

A Demján Sándor által felvetettekre reagálva közölte, a kormány nem fog visszalépni az egykulcsos szja-rendszertől, de egyetértett abban, hogy meg kell vizsgálni, a magas jövedelműeket hogyan lehet bevonni az ország finanszírozásába, például az említett szolidaritási kötvényekkel. Elismerte, hogy valóban nem sikerült kijavítani a hibákat a vállalkozások piacra jutásának segítése terén.

"Kedves Demján elnök úr, neked volt igazad az euróval kapcsolatban" - mondta Orbán arra utalva, hogy két évvel ezelőtt a VOSZ elnöke azt javasolta: addig ne legyen euró Magyarországon, amíg nem érjük el az eurózna fejletségének 80 százalékát. Orbán ezt akkor elutasította, mondván, ez beláthatatlanul hosszú időre eltolná az euró bevezetésének időpontját.

Fotó: Mudra László [origo]
Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár, Orbán Viktor miniszterelnök és Demján Sándor VOSZ-elnök

A miniszterelnök szerint ugyan a kormány irányítja az országot, de működtetni inkább a vállalkozóknak, a gazdasági élet szereplőinek kell. "Nem szabad engednünk annak a csábításnak, hogy a gazdaság lehetőségeit meghaladóan, hitelből emeljünk béreket a közszférában, mert ez megfojtja a gazdaságot. Ne engedjük, hogy bárki politikai programjának részéve tegye a hitelből történő béremelést" - kérte a jelen lévő vállalkozóktól.

Állami Takarék: 20 százalékos piaci részesedés a cél

Az uniós fejlesztésekről azt mondta, az ezekhez kapcsolódó önerőn kívül "gyakorlatilag nincs Magyarországon fejlesztési pénz", azért minden héten megkérdezi [Németh Lászlóné fejlesztési] miniszter asszonyt, hogy van-e még esély 2015-ig a források 100 százalékos lehívására, "és ő azt mondja, hogy még van" - számolt be Orbán.

Azt mondta, Magyarország a magas államadóssága miatt "szörnyű helyzetben van", és ha a kormány az elmúlt időszakban nem voltunk mindig mindenre tekintettel, az azért volt, mert az államadósság növekedését kellett megállítani. "Minden ország folyamatosan nyomás alatt áll, hogy mások érdekérvényesítő képességet tudjanak fölötte szerezni, és csak akkor lehet a maga ura, ha az államadóssága az 50 százalék körüli szintnél nem magasabb" - jelentette ki a kormányfő.

A magyar bankrendszerről szólva azt mondta, a hazai pénzintézetek anyabankjai "bajban vannak, ezért viszik kifelé a pénzt az országból", és ezt a folyamatot hiába próbáljuk lassítani, még a bankoknak kedvező politikával sem lennénk rá képesek. Ezért van szükség olyan kezdeményezésekre, mint a Gránit Bank - magyarázta. Azt ígérte, hogy amint a Takarékbank 38 százalékát megveszi az állam, leül tárgyalni arról, hogyan emelhető a takarékszövetkezetek hazai piaci részesedése a jelenlegi 4-5 százalékról - nyugat-európai példára - 20 százalék fölé.

A cél: ne legyen szociális segély, csak közmunka

A közmunkarendszerről azt mondta, sokan bírálják, de azért van rá szükség, mert az olyan embereket, akik csak a segély felvételére képesek, nem fogja tudni rövid távon munkába állítani a versenyszféra.

"Ebben az évben 200 ezer közmunkás lesz, jövőre 300 ezren lehetnek, a cél pedig az, hogy ne legyen szociális segély Magyarországon" - közölte, sikernek nevezve, hogy ma az emberek "sorban állnak a közmunkáért". "Oda kell hamarosan eljutni, hogy legyen egy felső határa a szociális segélyek összegének", mert "vannak olyan életstratégiák, amelyekkel kétszer anyi pénzt lehet szerezni szociális segélyekkel, mint közmunkával" - jelentette ki.

A szektoradókat azzal indokolta, hogy "válságban nincs normativitás", bizonyos ágazatokat jobban meg kell terhelni, különben nincs elegendő pénz. Elismerte viszont, hogy összességében "szigorúbb, korrektebb, zaklatásmentes adórendszerre" van szükség.

Fotó: Mudra László [origo]
"Összefogás akkor van, ha van erő, ilyenek vagyunk mi Magyarországon."

A kétharmadnál nagyobb összefogást nem fogunk tudni teremteni, örüljünk annak, hogy ez megvan - üzente az összefogást szorgalmazóknak. Egyúttal hozzátette, "összefogás akkor van, ha van erő, ilyenek vagyunk mi Magyarországon".

Orbán Viktor azt jósolta, a legnagyobb problémája Európának az lesz, hogy a "végrehajtandó változásokhoz szükséges társadalmi békét nem tudja majd fenntartani". Mi, itt Közép-Európában ellenben "ennél nehezebb dolgokat is levezényeltünk már", több a tapasztalatunk ebben, mint a jóléti társadalmaknak, ami gazdasági versenyelőnyt jelent - fejtegette a jövő kihívásait.