Soha nem volt még ilyen gyenge féléve a forintnak

Vágólapra másolva!
Történetének leggyengébb félévét zárta a forint, így igencsak ráfért a csütörtök délután óta tapasztalható erősödés. Az IMF részéről egyelőre nem lehet újdonságra számítani, így a piacot a nemzetközi hírek mozgatják.
Vágólapra másolva!

Az idei csúcsa közelében, egyben három hónapos csúcson mozgott a forint pénteken, az euró árfolyama 283-284 forint volt, szemben a hét elején még 290 forint felett is megforduló jegyzéssel.

Az erősödés rá is fért a forintra, mert a legfontosabb külföldi devizákkal szemben korábban soha nem látott rossz félévet zárt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első félévben a közös deviza átlagárfolyama 295,52, a franké pedig 245 forint felett volt, ilyen szinteken ezt megelőzően nem jártak. A dollár 227 forintot meghaladó féléves átlagárfolyama pedig hétéves csúcsot jelent. (A dollár a kétezres évek elején jóval erősebb volt, 2000 és 2004 között az amerikai deviza éves átlagárfolyama 237-282 forint között mozgott.)

Draghinak köszönhető

A friss, csütörtökön elindult forinterősödés elsősorban Mario Draghinak köszönhető: az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön forgatta fel a devizapiacokat, közölte ugyanis, hogy az eurózóna jegybankja kész a felhatalmazása keretein belül bármit megtenni annak érdekében, hogy az eurót megóvja.

A Commerzbank piaci kommentárjában idézi Draghit, aki azt mondta: "Higgyék el, ez elég lesz". Erre a kijelentésre, anélkül, hogy pontosan lehetett volna tudni, mi áll mögötte az euró erősödni kezdett, és ennek megfelelően a feltörekvő devizák is látványos erősödést produkáltak. A forint a dollárral szemben három százaléknál is többet javult napon belül, 238 közeléből majdnem 230-231 forintra zuhant. Az euró és a frank a csütörtök reggeli 288 és 240 forintos szintről 283-284, a frank pedig 236-237 forintra esett. A Commerzbank elemzői hozzátették, hogy a fontos lépcsőnek számító 282,70 forintos szintet nem lépte át az euró.

Nincs a fókuszban a forint

A Draghi-nyilatkozat után kialakult piaci optimizmuson kívül nincs igazán komolyabb hír vagy trend, amely meghatározhatná a forint árfolyamát. Kolba Miklós, az ING devizakereskedője azt mondta, a továbbra sem a forinttal vannak elfoglalva. "Itt volt az IMF, elment, azzal mindenki tisztában volt, hogy nem lesz megegyezés, és lesznek problémák. Így a piaci szereplők nem tudnak meglovagolni sem egy erősödő, sem egy gyengülő trendet, ezért kivárnak" - mondta.

A szakember hozzátette, hogy a piaci szereplők figyelmét mások, a görög, spanyol és olasz problémák kötik le. "Az viszont mindenképpen kockázatot jelent, ha a görögök mégis csődbe mennek, vagy a spanyoloknál lesz még súlyosabb a válság, akkor minket várhatóan az elsők között vesznek elő" - utalt arra, hogy egy nemzetközi eladási hullám mindenképpen nyomot hagyna a forint árfolyamán.

Jól bírta a gyűrődést

A hét végére erősödő forintnak egyébként voltak rázósabb pillanatai az elmúlt napokban. A hét elején az euró átlépte a 290 forintos határt elsősorban a nemzetközi okok miatt: a spanyoloknál és olaszoknál ismét felerősödött a félelem, hogy nem tudják megoldani európai segítség nélkül a gazdasági nehézségeket. A gyengülés akkor következett be, amikor az Európai Központi Bank közzétette véleményét, miszerint a tranzakciós illetékről szóló törvény sérti az MNB függetlenségét. (Erre már egy hónappal ezelőtt felhívta a figyelmet Simor András jegybankelnök, devizakereskedők pedig jelezték, hogy a piac beárazhatja kockázatként az újabb Orbán-Simor csörtét.)

Az EKB-közlemény jelentőségét azonban nem érdemes eltúlozni. A forint régiós társa, a lengyel zloty is gyengült, amelynek árfolyamát nyilvánvalóan nem befolyásolhatta az EKB-s vélemény.

A forint egyébként az elmúlt hónapban egészen jól bírta a gyűrődést: a nemzetközi piacon az eurózóna adósságválsága miatt ugyanis a közös deviza többször is kétéves mélypontra gyengült a dollárral szemben, ez pedig általában forintgyengüléssel szokott együtt járni, de most elmaradt a komoly értékvesztés.