Vágólapra másolva!
Franciaország elsőként vezette be tranzakciós adót, a magyar kormányszóvivő pedig azt állította, hogy ez bizonyítja, az uniós országok másolják a magyar unortodox gazdaságpolitikát. Giró-Szász András szerint, ha meggyőzik őket, változtathatnak a magyar törvényen, de szerinte egyáltalán nem biztos, hogy a jegybanknak vesztesége lesz az adó miatt.
Vágólapra másolva!

Giró-Szász András kormányszóvivő szerint terjedni kezdett a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban, mivel kedden Franciaország vezetett be a magyarországinál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket, majd szerdán Szlovákia vetett ki szektorális különadókat.

Párizs augusztus 1-jén élesítette a tranzakciós adóját az unióban elsőként, de a francia példa azért nem összehasonlítható a magyarral, mert az adó alapja egészen más. Míg a magyar kormány szinte minden banki tranzakció után beszedne pénzt, addig a francia adó csak a részvényvásárlásokat, a spekulációt sújtaná. Így igaz, hogy kétszeres kulccsal terhelne a francia adó a magyarhoz képest, de sokkal kisebb körben, ráadásul a jegybanki tranzakciókat egyáltalán nem érintené, így nem ütközik uniós jogba, mint a magyar.

A TV2 Mokka és az ATV Reggeli Start című műsorában arról beszélt a kormányszóvivő, hogy mára más országok is kezdik felismerni, hogy a 2008 előtti közgazdasági dogmák használhatatlanok a válságkezelésre, a korábbi szabályzórendszerek nem tudnak felszínen tartani országokat, ezért új megoldásokra van szükség.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irányító közgazdásza azt nyilatkozta a Alapblog.hu-nak, hogy a non-ortodoxia Magyarország esetében nem újszerű gazdaságpolitikát, hanem elsősorban a demokrácia alapjainak a kikezdését jelenti. "Mindig érdekes, amikor egy bankár a demokráciáról beszél" - válaszolta erre Giró-Szász András az ATV-ben.

Az IMF/EU-tárgyalások alakulásáról szólva a Mokkában azt mondta, a valutaalap a bankszektoron lévő terheket csökkentené, míg a társadalmon lévő terheket növelni szeretné. Mint mondta, nem gondolják úgy, hogy a pénzintézetek a tranzakciós illeték miatt fogják majd vissza hitelezésüket, hiszen a 2008-2009-ben extraprofitot elkönyvelő magyarországi bankok sem növelték hitelkihelyezésüket, a nyereséget ugyanis inkább elutalták külföldi anyabankjaikhoz.

A kormányszóvivő ugyanakkor közölte, hogy "amennyiben az érvek meggyőzőek", akkor lehet módosítani az MNB megadóztatásán, ám megjegyezte azt is, az ebből származó bevétel abból a munkahelyvédelmi akciótervből hiányozna, amely másfélmillió ember életén könnyítene. "Várjuk meg a végét, hogy veszteségként jelenik-e meg a jegybanknál a tranzakciós adó" - fogalmazott a szóvivő.

Giró-Szász András mindkét műsorban szólt a nyugdíjrendszerről is, védelmébe véve a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások állami kasszába terelését. A szóvivő szerint ebben az esetben nem lehet magántulajdonról beszélni, hiszen a korábbi pénztártagok nem rendelkezhettek szabadon befizetéseikről, amelyek visszavezényléséről ugyanúgy az országgyűlés döntött, ahogy 1997-ben a magánkasszákba terelésről.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer évi 400 milliárd forintos lyukat ütött az államháztartáson, így a kormány most egy fenntartható nyugdíjrendszert hozott létre, amivel valamennyi öregségi nyugdíjas járandósága biztonságban van. Megjegyezte emellett, hogy az állam "értéküket vesztetett nyugdíjelemeket" vett át a magánnyugdíjpénztáraktól, vagyis nem igaz, hogy azóta vesztettek ebből a vagyonból.

A kormánybiztosok napokban történt leváltásaira reagálva Giró-Szász András arra emlékeztetett, hogy voltak olyanok is, akik azért távoztak, mert lejárt határozott időre szóló megbízatásuk. Példaként említette Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztost, aki eleve április 30-ig töltötte be ezt a tisztségét.

Az ATV műsorvezetőjének kérdésére válaszolva Giró-Szász András azt mondta, nem tud arról, hogy a jövőben minden első osztályú labdarugó csapat kétmilliárd forintot kapna stadionfelújításra.