Megjött a Fidesz étvágya pár millió tonna fémre

2012.08.17. 8:59

A legális fémfelvásárlók által is folytatott feketekereskedelemmel indokolja egy fideszes országgyűlési képviselő, miért kellene államosítani a teljes ágazatot. A tét óriási, évi közel 200 milliárdos piacról van szó. A fémkereskedők tagadják, hogy köztük kellene keresni az orgazdákat, és az államosítás elleni érvként a rendszerváltás előtti időszakot hozzák fel.

A kormány a fémfelvásárlás államosítását készíti elő. Erre utalt Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője, amikor a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a fémfelvásárlók "munkáltatójának az államnak kell lennie", "állami monopóliummal lehet megfékezni" a fémlopást. A munka javában folyhat, mert a képviselő közölte, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hamarosan benyújtja a parlamentnek a 2010-ben hatályba lépett fémtörvény módosítását.

A fémfelvásárlás államosítása egy jelenleg körülbelül 200 milliárd forint éves forgalmú piacot érintene az iparágban érdekelt cégeket tömörítő szakmai szervezetek szerint. Megkérdeztük az NGM-től, hogy a benyújtandó javaslatban valóban szerepelni fog-e az államosítás, de a sajtóosztály csak annyit közölt, hogy a tárca folyamatosan vizsgálja a fémtörvényhez kapcsolódó kérdéseket és anomáliákat, több átfogó módosítási javaslat áll kidolgozás alatt, melyekről még nem tud tájékoztatást adni.

A szakmai szervezetek megdöbbentek

"Erről a szándékról annak ellenére a sajtóból értesültünk, hogy tavaly év végén volt egy többoldalú egyeztetés a fémtörvény módosításáról, amelyen sikerült kidolgozni egy konszenzusos javaslatot. Abban szó sem volt államosításról" - mondta az [origo]-nak Vitányi Márton, a Magyar Fémhulladék Forgalmazók és Feldolgozók Szövetségének szakértője. Hozzátette, abból is látszik, hogy az államosítás nem megoldás, hogy a rendszerváltás előtt is lopták a fémet Magyarországon, amikor szintén egyetlen állami tulajdonú felvásárló (a MÉH) létezett.

Forrás: MTI/Varga György

A kábellopások miatt van az egész

"A hatóságok szakvéleményben javasolták a lépést, amelyet a bűncselekmények súlya, veszélyessége és mennyisége indokol" - jelentette ki érdeklődésünkre Pócs János, arra utalva, hogy a kábellopások elsősorban a MÁV-ot és a BKV-t sújtják - évente százmilliós nagyságrendű a kár -, és akár életveszélyt is okozhatnak. Pócs azt mondta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint a jelenleg működő 700 fémfelvásárló-telep átláthatatlanul sok, ellenőrzésükre nincs megfelelő apparátus. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora lenne a kívánatos szám, a képviselő nem tudott válaszolni. A szakmai szervezetek szerint a 700 telepen ma körülbelül tízezer embert foglalkoztatnak.

A felvetésre, hogy az engedéllyel üzemelő telepek államosítása nem szüntetné meg a feketepiacot, Pócs János kijelentette: "Azt vélelmezzük, hogy a legális telepeken is folyik feketekereskedelem, bár természetesen nem mindenhol, nem akarom igaztalanul megvádolni a tisztességesen működőket. De a jelenlegi rendszerben igenis megvan az előírások elbliccelésének a lehetősége. A törvénymódosításban egyébként további szigorítások is várhatók, így részletes adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, valamint annak tilalma, hogy a felvásárló a fémhulladék állagát megváltoztassa" - sorolta a képviselő, aki szerint a javaslat még az idén a parlament elé kerülhet.

Fel kell írni az eladó adatait

Vitányi Márton szerint a bűncselekményből származó fémet jellemzően nem az engedéllyel működő felvásárlók veszik át, hanem az illegális telepek, ezek tevékenységét pedig nem befolyásolná az államosítás. "Mivel a magánszemélytől vásárolt fémhulladék eladójának kötelező felírni az adatait, majd azokat a tőle átvett áru jellemzőivel együtt a nap végén online elküldeni a NAV-nak, nem valószínű, hogy tömegesen jönnének a tolvajok. Ha mégis lopásgyanús árut hoz valaki, a felvásárlónak bejelentési kötelezettsége van, de arra természetesen nincs esély, hogy a hatóság úgy érjen oda, hogy a helyszínen találja az eladót" - magyarázta a szövetség munkatársa.

Arra a felvetésünkre, hogy ha a NAV erőforrás-problémákkal küzd, akkor valóban meglehetősen kicsi az esély a lebukásra egy feketén átvett, nem regisztrált szállítmány esetén, Vitányi Márton azt mondta: ez igaz, de így is sokat kockáztat, aki ilyet tesz, hiszen elveszítheti az engedélyét és a tevékenység megkezdésekor letett ötmillió forintos biztosítékát is.

Bűnüldözési kérdés a fémlopás

"A fémlopás visszaszorítása bűnüldözési kérdés, nem a legálisan működő vállalkozások túlszabályozásával vagy pláne államosításával lehet kezelni. Évente 4-5000 fémlopás történik, miközben az éves fémhulladék-forgalom több millió tonna. Tekintve, hogy az egyes esetekben eltulajdonított fém aligha éri el az egy tonnát, a lopásból származó mennyiség eltörpül a teljes piac méretéhez képest. Nem életszerű azt gondolni, hogy aki engedéllyel rendelkezik, ebből akarna megélni" - magyarázta Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezetője, hozzátéve, hogy a legális telepek is gyakori célpontjai a lopásoknak.

A NAV adatai szerint magánszemélyek több mint 792 ezer, gazdasági társaságok pedig 2,3 millió tonna regisztrált fémhulladékot adtak le tavaly a legálisan működő felvásárlótelepeken, összesen tehát 3,1 millió tonnánál is többet. Az idei első félévben időarányosan nőtt az átvett fém mennyisége, 1,7 millió tonnára.

"A 2010-ben hatályba lépett fémtörvény hatására nem csökkent (bár nem is nőtt) a lopások száma, az tehát érthető, ha a kormány tenni akar valamit. De aligha a többségükben bekamerázott legális telepeken kell keresni a tolvajokat" - mondta megkeresésünkre Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke.

Be a közösbe

A fémfelvásárlás a sokadik terület, ahol az Orbán-kormány az államosítást látja a legjobb megoldásnak. A magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése, valamint a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának és a Rába egy részének megvásárlása mellett állami monopóliummá tette a kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként adható étkezési utalványok kibocsátását, és januártól állami koncesszióhoz köti a dohánytermékek kiskereskedelmét.

Állami szolgáltató szállt be a mobiltelefon-üzletbe, és az Országgyűlés törvényben rögzítette, hogy a közszolgáltatások díjának mobilfizetéssel történő kiegyenlítése csak a létrehozandó nemzeti mobilfizetési szervezeten keresztül lesz lehetséges. Van egy benyújtott törvényjavaslat arról, hogy lakossági hulladék átvételét, elszállítását és kezelését 2013-tól csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cég végezheti. Minderről bővebben itt olvashat.



"A törvény most is elég szigorú, előírja például, hogy a magánszemélyektől átvett hulladékot hat napig változatlan formában tárolni kell, éppen arra az esetre, ha kiderülne, hogy lopásból származik. A kínálati oldalon több értelme lenne szigorítani: kellene egy tiltólista azokról a hulladéktípusokról - kábel, szobortöredék, csatornafedél -, amelyeket csak külön engedéllyel lehetne átvenni. Korlátozni lehetne azt is, hogy magánszemély a saját ingatlanán mennyi fémhulladékot tárolhat, hiszen az orgazdaságot jelenleg csak tettenéréssel lehet bizonyítani" - jelentette ki Vitányi Márton.

Összehangolt lopássorozat

Vitányi valószínűtlennek nevezte a BKK vezérigazgatója, Vitézy Dávid információját, amely szerint egy nemzetközi maffia egyenesen Ázsiába csempészné a lopott fémet. Azt mondta, az egyértelmű, hogy összehangolt lopássorozatról van szó, és az áru vélhetően valamelyik európai országba kerül, ahol az ellenőrzés kevésbé szigorú, mint Magyarországon. "Ez nemcsak nálunk probléma, Anglia és Franciaország a legfertőzöttebb, ott is külön egység foglalkozik vele a rendőrségen belül" - jegyezte meg.

"A tavalyi egyeztetésen még az NGM, a NAV, a BKV és a MÁV képviselői is egyetértettek abban, hogy az adóhatóságnak kellene további hatásköröket kapnia a fémlopás visszaszorításához" - erősítette meg a megbeszéléseken szintén részt vevő Sárosi Eszter. Szerinte az a baj, hogy 2011 óta csak a rendőrségnek van nyomozati jogosultsága, a NAV-nak nincs - ugyanakkor a NAV-nál van az összes információ, amelyből a rendőrség dolgozni tudna.

"Nincs megfelelő együttműködés a rendőrség és a NAV között"

Szlávik Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy - eltekintve az államosítási tervtől - a Pócs János által felvetett szabályok többsége már most is létezik: a NAV-nak naponta kell jelenteni az átvett mennyiséget, és a bűncselekmény gyanúja esetére előírt bejelentési kötelezettség is él. "A gond az, hogy nincs megfelelő együttműködés a rendőrség és a NAV között, ráadásul a NAV létszámhiánnyal küzd. Pedig mi is örülnénk annak, ha hatékonyabb lenne az illegális telepek felszámolása, és a hatóságok megkapnák az ehhez szükséges hatáskört" - jelentette ki.

Megkérdeztük a NAV-ot, igaz-e, hogy a rendőrséggel nem gördülékeny az együttműködés, és hogy megnehezíti a felderítést a nyomozati jogkör hiánya. A hatóság ezen kérdésekre nem válaszolt, a sajtóiroda csak annyit írt, hogy a NAV vámszerve fémkereskedelmi hatóságként elsősorban a legális kereskedelemmel kerül kapcsolatba mint engedélyező, illetve ellenőrző hatóság, bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrséget értesíti.