A lélekölő kórházak űzik el a fiatal orvosokat

rezidensek elvándorlása, orvos, külföldi munkavállalás, 
Karosi Zoltán várakozik 2007. október 2-án az akkor átadott Kanizsai Dorottya Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán
Vágólapra másolva!
Aki bekerül a magyar egészségügy darálójába, az állandó túlhajszoltságra számíthat, a kezdőknek azonban az orvoshiány ellenére is nehéz elhelyezkedniük. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint erkölcstelen, ha az adófizetők pénzén képzett fiatal orvosok külföldre mennek, ők azonban ezt nem így látják. Az [origo]-nak nyilatkozókat nem csak a jóval magasabb fizetés csábítja, inkább az őket rabszolgaként kezelő kórházak és a gyógyításra alkalmatlan körülmények riasztóak számukra.
Vágólapra másolva!

Németországban kezdi el új életét egy fiatal orvos pár, akik az előző tanévben végeztek a Semmelweis Egyetemen. A lány épp a napokban utazott ki egy állásinterjúra, a repülőjegyét, a négynapos kinntartózkodását egy négycsillagos szállodában, valamint a papírmunkát a munkaközvetítő cég állja.

Barátja azt mondta, "akit kihívnak állásinterjúra, azt már fel is veszik, ha nem ront el nagyon valamit", a lány pedig nem rontott el semmit, elnyerte az állást. A német kórházak annyira keresik a munkaerőt, hogy a közvetítésre külön cégek specializálódtak, a magyar fiatalok is így találták a lehetőséget. Németnyelv-leckéket is igénybe vehettek akár egyedül, akár kiscsoportban.

Erkölcstelennek emiatt nem érzik magukat. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár múlt vasárnap, a SOTE évnyitóján azt mondta, "nem tartható, nem erkölcsös, gazdaságtalan és igazságtalan", hogy egy ország adófizetői a keresetük után fizetett adójukból ezerszámra képezzenek olyan fiatalokat, akiknek a diplomáján még alig száradt meg a tinta, és máris - szabadságukra hivatkozva - külföldön kamatoztatják az itt megszerzett és fizetett tudásukat.

Nem pénzkérdés

A külföldön szerencsét próbáló fiatal magyar orvosok az [origo]-nak azt mondták, elsősorban nem a magasabb fizetés csábítja el őket, inkább az a közeg riasztó, amelyben elkezdik a munkát. A magyar egészségügyben rájuk váró pálya kiszámíthatatlan, ósdi felszereléssel kellene ellátni a feladatukat, és már az első pillanatoktól fogva lélekölő küzdelmet kell folytatniuk.

Így kezdte a pályáját Veronika, egy fiatal belgyógyász is. "Ha másnak jó volt, akkor magának is jó lesz" - ezt vágták a Magyarországon munkába álló fiatal orvos fejéhez saját beszámolója szerint, pedig csak annyit szeretett volna, hogy elolvashassa a munkaszerződését, mielőtt aláírja. A kórházban felháborodott az ügyintéző erre a kérésre, nem értette, hogy erre mi szükség van, szinte kiabált a fiatal lánnyal. A munkát szerződés nélkül kezdte el, mert megígérték neki, hogy majd visszadátumozzák a papírokat.

Forrás: MTI/Varga György
Családjával érkezik észak-norvégiai otthonukba egy magyar orvos, aki két évvel
a szakvizsgája előtt hagyta el az országot

Nem ő volt az egyetlen, akivel ilyesmi történt. Egy névtelenséget kérő, kezdő orvos is arról számolt be, hogy amikor el akarta kérni a munkaszerződés tervezetét, azt mondták neki megdöbbenve, hogy "ilyet még soha senki nem kért", meg azt is, hogy "ide csak aláírni járnak az emberek". A lány osztályos orvosként kezdett egy budapesti kórháznál, de azt tervezi, hogy fél év múlva kimegy Svájcba, ahol egy ottani ismerőse szerint szintén kezd orvoshiány kialakulni.

Veronika szerint a baráti beszélgetéseiken már nem az a kérdés, hogy ki miért megy külföldre, hanem az, hogy aki marad, az miért marad. Őt az tartja vissza, hogy egyedül nincs bátorsága nekivágni, de ha lenne kivel, akkor kimenne. Szerinte azért érdemes kimenni, hogy a magyar orvosok lássák, hogyan működik jól az egészségügy. "Itthon a kórházak sokszor nem végeznek el egy amúgy fontos vizsgálatot, mert sokba kerül. Így nem lehet gyógyítani" - mondta.

Partner vagy

Nem véletlenül választja egy-egy frissen végzett orvosi évfolyam körülbelül fele a külföldi, szintén megpróbáltatásokat tartogató karrierépítést. "Németországban partnerként kezelnek, nem döntés nélküli rabszolgaként" - mondta a kint próbálkozó pár férfi tagja. Szembeállítva a magyar esettel az övéket, azt mondta, ők megkapták a 150 oldalas szerződéstervezetet előre, kellő időt adtak nekik, hogy átnézzék, vagyis a munkaadó egyenlő félként tekintett rájuk.

Magyarországon más a gyakorlat. "Az, hogy mennyit szeretnél keresni, milyen feltételek szerint, fel se merül" - állítja Anna, aki Magyarországon maradt gépészmérnök párja miatt, de a pénz miatt el tudná képzelni, hogy néhány évre külföldön is kipróbálja magát.

A Svájcba készülő lány azt mondta, náluk azt beszélik a kórházi munkaügyesek, hogy remélik, a rendes fizetést egyáltalán ki tudja időben fizetni a kórház. Ezzel szemben Svájcból azt hallja az ismerősétől, hogy a kezdő fizetés egymillió forintnál kezdődik. Ez az a kontraszt, ami miatt a külföldet választja, de hozzátette, "ha normális körülmények lennének itthon, akkor nem mennék ki".

Nem röghöz, papírhoz kötés

Hoffmann Rózsa a beszédében a hallgatói szerződésre hivatkozva azt mondta, hogy az állam kifizeti a hallgatók taníttatását, ha vállalják, hogy 10-12 évig Magyarországon dolgoznak. A "röghöz kötés" névvel is illetett kényszerintézkedés az orvosok elvándorlásának megállítására született, de éppen fordítva sülhet el. Ezt bizonyítja a Svájcba tartó lány példája, aki azt állította, hogy vele is alá akarnának íratni egy ötéves hűségnyilatkozatot, ha rezidensképzésbe vennék át, de ő ezt nem akarja aláírni. "Ettől marhára megijedtem, csak még jobban elijesztettek" - mondta.

Forrás: MTI/Varga György
Norvégiába
költözött magyar orvos vizsgálja betegét, Alta városban lévő háziorvosi rendelőjében

A röghöz kötéssel az is a gond, hogy kevés a szakképesítéshez vezető rezidenshely. Anna rámutatott arra az általános problémára, hogy valójában hogyan kezdődik sok kezdő orvos karrierje. Szerinte hiába van orvoshiány a kórházakban, "örülsz, ha van hely". Ennek oka, hogy a legtöbb esetben szakorvosokat keresnek, nem szakképzés előtt álló rezidenseket. Az egyetemekről kikerülő pályakezdők sok esetben osztályos orvosként kapnak munkát, de Anna szerint ez csak várakozási idő, mert szakképesítést nem ad, lényegében csak papírt gyártanak, mindenki arra törekszik, hogy átkerülhessen valamilyen rezidensképzésbe. "Akár öt helyre is beadod a jelentkezésed, de sokszor még csak nem is válaszolnak rá" - mondta.

Nem csak a patron a hiánycikk

A kevés, valódi szakmai fejlődésre teret engedő hely megszerzéséhez ismertség kell a Németországba tartó fiatal orvos szerint. Vagy be kell vállalni, hogy elköltözik 200 kilométerre, Borsodba vagy Zalába. "De akkor már miért nem költözik 700 kilométerrel arrébb, Németországba?" - tette fel a kérdést.

Szerinte nem az erkölcsről kéne beszélnie a kormánynak úgy, hogy az állam folyamatosan csak ígérgeti, hogy rendezik a munkaidőt, a munkakörülményeket, a kórházak felszerelését. Az, hogy nincs patron a nyomtatóban, a fiatal orvos szerint csak a kezdet. "Az egyik klinikán harminc betegre két vérnyomásmérő jut, nincsenek tesztcsíkok, volt, hogy 15-20 percet kellett várni egy újraélesztés utáni vizsgálathoz, mert nem volt az emeleten egy szükséges ultrahangos berendezés, sőt, több kórházról tudom, hogy nincs fájdalomcsillapítás végbéltükrözésnél, hacsak a beteg külön nem fizet érte" - festette le, hogy milyen közegbe csöppen egy kezdő orvos itthon, amitől aztán rögtön elmehet a kedve.

Aki bekerül a magyar egészségügy darálójába, az állandó túlhajszoltságra számíthat. A fiatal orvos szerint sokan nem tudnak megküzdeni ezzel, ezért rengeteg orvos dohányzik, iszik, vagy épp rámegy a családi életük. Magyarországon egy orvos jóval több beteget kezel, mint nyugaton, ezért szerinte hamarabb elfárad, a figyelme elaprózódik, többször hibázhat.

Hatszoros szorzó

Ő maga baleseti sebészi állást keres Németországban, és tisztában van azzal, hogy kint is sokat kell majd dolgoznia, de mint mondta, a túlórát ott vagy kifizetik, vagy szabadságban váltják meg. "Nem foglalkoznak filléres dolgokkal" - mondta. A németországi karrierjét azért várja bizakodva, mert "már most tudom, hogy mennyit keresek majd 20 év múlva. Átlátható a rendszer, nem úgy, mint a magyar bértábla". A kezdő orvosok a bértábla szerint pótlékok nélkül ma 129 500 forinttal számolhatnak, a fiatal orvos elmondása szerint németeknél körülbelül hatszoros a szorzó a magyar fizetésekhez képest.

"Aki azt mondja, erkölcstelen elmenni, az dolgozzon ennyiért" - mondta Anna. Az osztályon, ahova került, kevesen voltak, ezért örültek az érkezésének, de amíg a rezidensi fizetés nagy részét elviszi a rezsi, addig egyáltalán nem tartja erkölcstelennek azt, ha valaki külföldre megy dolgozni.