Keletre és nyugatra is kaput üt Matolcsy

Kelet és nyugat kapuja, térszerkezeti csomópont, a Kárpát-medence motorja - ilyen, egy gazdaságstratégiai paradigmaváltás eredményeképpen lehetségessé váló jövőképet tár Magyarország elé egy még kidolgozás alatt lévő minisztériumi munkaanyag. Teljes sebességgel folyik a kormányzati tervgyártás.

A jövő év elején kerülhet az Országgyűlés elé az a dokumentum, amelyben a kormány felvázolja, hogyan képzeli el Magyarország fejlesztését a következő években - derül ki a Nemzeti Fejlesztés 2020 címet viselő koncepciónak az [origo] birtokába került, nem nyilvános munkaverziójából.

Ez az első olyan nagyobb tervezet, amely a Matolcsy György gazdasági miniszter tárcájának felügyelete alatt idén nyáron száz munkatárssal, évi 1,2 milliárd forintos költségvetéssel megalakult Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalban (NTH) készült. A július 26-ai dátummal ellátott verzióban az áll, hogy nem fogadták még el szakmai vagy politikai döntéshozók, csupán "a lehetséges stratégiai üzenetek egy előzetes összesítését adja". Hiányzik még a végéről a célok végrehajtását lehetővé tevő intézkedési terv is, de a társadalmi vitára bocsátandó változatban már bizonyára benne lesz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly nyilvánosságra hozott, egyebek mellett a kelet-európai banánhoz és a térszerkezeti fordítókoronghoz hasonló furcsa ötletek miatt emlékezetes Növekedési Tervhez képest ez a koncepció földhözragadtabb. Noha újra felbukkan a "makroregionális térszerkezeti csomópont" mint Magyarország stratégiai jelentőségű funkciója, inkább csak a bevezetőben olvashatók olyan történetfilozófiai ihletésű fejtegetések, mint hogy "a külső erővel ránk mért társadalmi, ideológiai kényszer saját érdekeink és értékeink felismerését akadályozta legjobban. Talán éppen emiatt nemzeti sorskérdéseinkben is gyakran vagyunk ambivalensek."

Közép-Európa legversenyképesebb állama

Ambiciózus célokból azért itt sincs hiány. A szerzők szerint Magyarországnak az uniós fejlesztési források segítségével, az ország földrajzi fekvésének előnyeit és a határon túli magyarok erőforrásait is kihasználva a Kárpát-medence motorjává kell válnia 2020-ig. A stratégiai célok ennek megfelelően a következők: Magyarország legyen "Európa egyik és Közép-Európa legversenyképesebb" állama, Nyugat-Európa "innovációs zónájának keleti kapuja", egyúttal "az ázsiai gazdasági erőtér nyugati kapuja", továbbá "a közép-európai észak-déli szerveződésű, még elsősorban az autóiparra épülő gazdasági és növekedési tengely központja", így aztán diverzifikáltabbá válhat a magyar külgazdaság.

A kulcs mindehhez a "gazdaságstratégiai paradigmaváltás" lenne, mely a magas hozzáadott értéket adó, versenyképes ágazatokra, "az ezeket megalapozó szakképzésre és felsőoktatásra, a belső piacot biztosító helyi gazdaságra, a termelékenység és a foglalkoztatás növelésére, valamint a megtermelt érték nemzetgazdaságban tartására, a vállalkozói és fogyasztói tudatosságra épül". Ezen az úton pedig, a keleti nyitás segítségével, 2020-ra lehetségessé válna a magyar GDP megduplázása, és a "fordulat a teljes foglalkoztatottság felé".

Így szakadtunk le

A 220 oldal jelentős része felmérő, leíró jellegű elemzés. Eltekintve az olyan közhelyektől, mint hogy "sürgető szükség mutatkozik a globális kihívásokra adandó összehangolt válaszadásra", érezhetően teljességre törekszik, még a magyarországi műemlékek eloszlásáról és a régészeti lelőhelyek számáról is van benne egy-egy bekezdés. A hazai gazdasági-társadalmi helyzet értékelése elég lesújtó olvasmány, jobbára arról szól, hogy az ország az ezredforduló óta leszakadt régiós versenytársaitól is, és több, egyenként is nagyon súlyos problémával kell szembenéznie.

Néhány helyen tetten érhető a jelenlegi kormány politikájának többé-kevésbé burkolt kritikája is. A szerzők megállapítják például, hogy a jövedelmek vásárlóértéke "a magas és növekvő infláció következtében" folyamatosan csökken. Másutt elismerik, hogy a családpolitikai intézkedések nem tudták sem "a válság következtében romló életszínvonalat" ellensúlyozni, sem a népességfogyást megállítani. A közmunkaprogramról pedig azt írják, hogy a résztvevők képzettségének fejlesztése nélkül az csak szűk rétegnek jelent "tartós, de nem költséghatékony" megoldást.

Összeomlás vagy duplázás

A dokumentum abban az értelemben nem egységes, hogy míg többször tárgyilagosan figyelmeztet egyes társadalmi gondok súlyosságára, néhol meghökkentően optimista. A romló demográfiai tendenciák megállításáról például azt írja, hogy "az utolsó pillanatban vagyunk": ha a következő 2-3 évben nem sikerül felpörgetni a gyermekvállalást, akkor utána már "fizikailag nem lesz lehetőség" a népesedési fordulatra. A munkaerőpiacról régóta kiszorult alacsony képzettségű tömegek munka világába való visszavezetésének elmaradása esetére pedig "egyes térségek gazdasági-társadalmi rendszerének teljes összeomlását" vetíti előre, "már akár középtávon is".

Máshol ugyanakkor kijelenti, hogy 2020-ban a Kárpát-medencei gazdasági tér országai "a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik", a hazai vállalkozások szomszédos országokba irányuló kivitele a jelenlegi szint duplájára nő, a magyar gazdaság "legalább megduplázza" a szomszédos országokban befektetett működő tőke mennyiségét - és a magyarságra nézve negatív demográfiai folyamatok "megállnak, sőt vissza is fordulnak".

Kitörési pontok és újabb tervek

A célokhoz rendelt feladatokat, fejlesztési irányokat a tanulmány gazdasági ágazatokra lebontva tárgyalja, alapvetően abban látva a megoldást, hogy a szűkös hazai és uniós forrásokat "olyan kitörési pontokra célszerű összpontosítani, ahol esély van arra, hogy belátható időn belül globális vagy európai szinten is versenyképes, vagyis világszínvonalú termék vagy vállalat jöhet létre". Ilyen terület a járműipar, az elektronikai ipar, az egészség- és gyógyszeripar, a turizmus, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az építőipar, a logisztika, a gépipar és a vegyipar.

Ezen iparágak számára a kormány ágazati stratégiákat készít, de ezzel és a tanulmány konkrétumokat ígérő intézkedési tervével nem lesz még vége a tervkészítésnek. A Nemzeti Fejlesztés 2020 nem más, mint az új Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozása, melyekhez a megyei területfejlesztési koncepciók is kapcsolódni fognak. Sőt az NTH szerint a koncepció megvalósítása érdekében "a köztervezés rendszerét meg kell újítani, és egységes rendszerbe kell foglalni".

Az Orbán-kormány eddigi tervtermése

Széll Kálmán-terv I. és II. (az adósságveszély elhárítása), Növekedési Terv, Darányi Ignác-terv (vidékfejlesztés), Semmelweis-terv (egészségügy reformja), Magyary-terv (közigazgatás átalakítása), Wekerle-terv (Kárpát-medencei gazdasági térség megteremtése).