Szoros gazdasági és stratégiai együttműködést szeretne a kormány Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Grúziával - mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár. Ezért például az Orbán-kormány - a Gyurcsány-kormánnyal szemben - támogatná, hogy Magyarország Kazahsztánnal közösen egy alapot hozzon létre, amelyből vállalatok tevékenységét és közös beruházásokat lehet majd finanszírozni.

A keleti nyitás politikája egyik alappillérének nevezte Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a kaukázusi térség országaival való szoros, gazdasági, stratégiai együttműködést, amelynek egyik eleme lehet egy közös alap létrehozása Kazahsztánnal.

A FÁK-tagországok közül Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Grúziával törekszik a kormány szorosra fűzött gazdasági, stratégiai jellegű együttműködésre, országonként eltérő formában - mondta az államtitkár csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában. Szijjártó szerint a magyar cégek termékeikkel és szolgáltatásaikkal törhetnek be az azeri piacra.

Kazahsztánnal egy közös alap létrehozását támogatná a kormány, amelyből közös vállalatok tevékenységét, vállalkozások működését lehet támogatni. A kazah elnök ezt még Gyurcsány Ferenc kormányának ajánlotta fel, a kabinet ezt akkor elutasította, "de mi azt gondoljuk, hogy ezt meg kell fontolni, sőt el kell fogadni, és létre kell hozni egy közös alapot, amit utána konkrétumokkal, projektekkel meg kell tölteni" - közölte Szijjártó Péter.

Grúziában pedig infrastrukturális lehetőségekhez juthat Magyarország. Jövő héten adják át Grúzia második legnagyobb városának repülőterét, amelynek kivitelezési munkáit 60-70 százalékban öt magyar vállalat végezte, jó referenciát teremtve a további beruházási együttműködéseknek - közölte a külügyi és külgazdasági államtitkár.