Az oroszok elfoglalták Hévízt

2012.09.25. 6:58

Életben tartják az ingatlanpiacot, pörgetik a turizmust, a vendéglősöktől a fodrászokon át a piaci kofákig mindenkivel jót tesznek. Oroszok, ukránok tömegével költik a pénzüket Hévízen. Egy település, ahol már megvalósult a keleti nyitás.

Andrej Jekatyerinburgból költözött Hévízre. Az Urálon túli városban az éves átlaghőmérséklet 3 fok, a tél hat hónapig tart, és azon túl, hogy ott végezték ki a cári családot 1918-ban, valamint Borisz Jelcin is odavalósi, egy tömeges és halálos anthraxfertőzés is fűződik a nevéhez: 1979-ben elromlott a helyi vegyifegyver-gyár szellőzőrendszere.

Andrej jó klímájú, nyugodt, tiszta levegőjű várost keresett, ahol hosszú távon lehet élni és dolgozni. Három évvel ezelőtt Hévízre esett a választása, mert egy világutazó barátja szerint az még Karlovy Varynál is jobb hely.

Heti két tömött busz

Rajta kívül akkor még nem voltak oroszok a városban, most viszont nem kell attól tartania, hogy nem lesz kivel ápolnia az anyanyelvét. Hévízt ellepték az oroszok. A városban járva a magyar és a régen megszokott német beszéd mellett egyértelműen az orosz dominál, lépten-nyomon cirill betűs feliratokba, reklámtáblákba, étlapokba botlik az ember, szemmel látható, hogy belőlük él az egész környék.

És bár hallani olyan véleményeket is, hogy az orosz turisták időnként rendetlenek a szállodákban, hangosak és gyorsabban elhasználják a környezetüket, az általános vélekedés inkább pozitív. A város fejlődik, az oroszok pénzt hoznak, és igényt tartanak a helyiek szolgáltatásaira.

Fotó: Nagy Attila [origo]
"Jönnek akkor is, amikor zima van"

Moszkvából, Szentpétervárról, Szaratovból, Szamarából, Murmanszkból, Cseljabinszkból, Nyizsnyij Novgorodból és Jekatyerinburgból jönnek a legtöbben, a helyiek tapasztalata szerint két tömött busz - korábban a ferihegyi, a Malév csődje óta inkább a bécsi reptérről - szinte minden héten érkezik.

Oda vannak a jó időért, a meleg gyógyvízért, a jó minőségű autóutakért, amelyeken az orosz léptékekhez képest villámgyorsan kiugorhatnak Bécsbe vagy Grazba, és elérhetik a szlovén vagy a horvát tengerpartot is. Imádják, hogy nagyokat lehet sétálni a parkokban, és ezt a nők, akár sötétedés után is, egyedül is megtehetik, szeretik a magyar borokat és a libamájat (guszinaja pecseny), és hogy minden jóval olcsóbb, mint például Moszkvában. Németh Andreának, a Fox Autorent hévízi vezetőjének legalábbis ezt mesélik az ideérkezők, akik közül többen visszajárók.

Szerinte ráadásul megvan a druzsba érzése is, mélyül az orosz-magyar barátság, és május óta a Kaukázus lábánál fekvő Pjatyigorszk révén orosz testvérvárosa is van Hévíznek. Orosz szemüvegen keresztül kedvesek és mosolygósak vagyunk, főleg, ha még a nyelvükön is próbálunk beszélni. Angolul vagy németül nehéz velük boldogulni, ilyenkor az első találkozáskor kicsit bizalmatlanok, ezt - és a kamerától való tartózkodásukat - az [origo] riportere is megtapasztalta. Nem véletlen, hogy az utazási irodák, az élelmesebb vendéglősök, boltosok, fodrászok, fogászok vagy ingatlanosok már ráálltak az oroszra - van, aki már három évvel ezelőtt órákat vett, mihelyst az első orosz látogató elérte a Hévíz táblát.

Magazín Jánosa

Az egyik négycsillagos szállodával szembeni kis családi boltot mindenki felkeresi, ottjártunkkor egymást váltották a németül vagy oroszul beszélő idősebb fürdőzők. János üzletének hírét - magazín Jánosa, ahogy az oroszok emlegetik - szájról szájra adják, a kisbolt ugyanis mindent kiír oroszul, és a házi szalámitól, a kolbásztól kezdve a marcipánig csupa olyan dolgot árul, amelyet az oroszok kedvelnek, sőt szuvenírként haza is visznek. Szuvenírt egyébként rendszeresen hoznak is magukkal Magyarországra, a tulajdonos és a szintén a boltban dolgozó lánya rengeteg orosz csokoládét kapott, "vodka meg egész kirakat van otthon".

Fotó: Nagy Attila [origo]
Az első hullámban érkezőkre úgy emlékeznek, mint akik két kézzel szórták a pénzt

A legnagyobb sláger persze a gyógytó, Európa legnagyobb meleg vizű tava, amely Budapest után évek óta messze a legnépszerűbb utazási célpont az országban. Csak tavaly közel egymillió éjszakát töltöttek a turisták a városban, a KSH szerint 49 százalékuk külföldi volt. Hatos Endre fürdővezető is úgy becsüli, hogy a látogatók körülbelül fele magyar, a másik fele pedig ugyanolyan arányban orosz és német ajkú (egészen pontosan orosz és ukrán, illetve német és osztrák vegyesen).

Merthogy az oroszok mellett Ukrajnából is szép számmal jönnek, igaz, közülük többen csak néhány órát töltenek Hévízen, hazaútban a Földközi-tenger partjáról. Az oroszok viszont egy vagy több hetet időznek a tó partján, "jönnek akkor is, amikor zima van", és a városiak szerint rendesen költenek. Az első hullámban - két-három évvel ezelőtt - érkezőkre úgy emlékeznek, mint akik szinte két kézzel szórták a pénzt, de a mostaniak sem árérzékenyek. Keresik a jobb szállodákat, nem alkudoznak, és nekik köszönhető, hogy errefelé az ingatlanárak sem estek vissza.

Házat, lakást is vesznek

"Összetehetjük a kezünket, hogy idejöttek" - hálálkodik Kovács László, az Exclusive Immobilien ingatlaniroda vezetője, akinél Andrej is dolgozik. Azt mondja, az oroszok ugyan nem rohanták le az ingatlanpiacot, nincs akkora invázió, mint a válság előtti tíz évben a németek részéről, de az elmaradt német, holland, brit vásárlók utáni űrt szerencsésen betöltik.

Ugyanezt érzékeli Csillag Katalin, egy másik helyi ingatlaniroda, a Star Group tulajdonosa is, aki szerint egyre több a visszatérő turista, és potenciálisan mind többen megjelennek az ingatlanpiacon is, ráadásul már nemcsak Hévíz, hanem a közeli kisebb települések is érdeklik őket.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Csak Hévízen 39 ingatlan került orosz vagy ukrán kézbe fél év alatt

Kovács László vevőinek 60 százaléka orosz, és majdnem ilyen arányokat mutatnak a hivatalosan összesített helyi statisztikák is. A Zala megyei kormányhivatal az év első hat hónapjában 88 engedélyt adott ki nem uniós állampolgár ingatlanvásárlására, miközben 102-en az unióból is vettek a környéken lakást, házat, telket. Eszerint majd minden második adásvétel az Európai Unión kívülről valósult meg, és a számokból az is kiderül, hogy ezeknél tízből kilenc vevő orosz volt, a többi ukrán. (Egész pontosan egyvalaki Koszovóból és még további egy vevő a Seychelles-szigetekről is érkezett.)

Csak Hévízen 39 ingatlan került orosz vagy ukrán kézbe január és július között, Keszthelyen 21, Gyenesdiáson további 16. A többi ház vagy lakás Nemesbükön, Vonyarcvashegyen, Felsőpáhokon, Zalacsányon és még néhány közeli településen talált orosz anyanyelvű gazdára.

"Példásan rendbe teszik, gondozzák, felújítják a házakat, nem kell tartani tőlük" - oszlatja el a környéken időnként hallható aggályokat a növekvő orosz jelenlétről Kovács László. Szerinte az oroszok ittléte mindenkinek jó, a magyarok ingatlanjai is értékesebbé válnak, és mindebből még a piacon paradicsomot áruló őstermelők is profitálnak.

Fotó: Nagy Attila [origo]
János üzletét - magazín Jánosa - mindenki felkeresi

KAPCSOLÓDÓ CIKK