Minimum négy csillag kell a turistáknak

Rekordévként kommunikálja a gazdasági minisztérium a hazai turizmust, de a szállodások ezt még nem érzékelik. Csak a négycsillagos hoteleknek megy jól, és ott, ahol sok a külföldi. A magyarok kevesebbet költenek, mint korábban, hiába hozott némi nyüzsgést a Szép-kártya.

"Jó volt az év első fele, de a rekordtól azért messze vagyunk" - mondta egy, a Mátrában panziót üzemeltető férfi arra a felvetésre, hogy ha az eddigi ütemben növekszik a turizmus forgalma, akkor rekordévet zárhat az ágazat.

Erről beszélt legalábbis Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, amikor a Turizmus Világnapját, szeptember 27-ét harangozta be néhány nappal korábban. A bizakodásra szerinte az ad okot, hogy az év első hét hónapja a szállásadóknál több vendéget és nagyobb árbevételt hozott, sőt, szerinte a turizmus egyenesen válságállóvá vált.

A turizmust a kormány fontos területként kezeli, a 2011-ben meghirdetett Új Széchenyi-terv úgy számol a szektorral, hogy a mezőgazdaság és az építőipar mellett ez az az ágazat, amely nagy számban tudja felszívni a képzetlen munkanélkülieket. Az előbbi két ágazat csak szenved az aszálytól és a válságtól, a kormánynak ezért fontos önigazolás lenne, ha legalább a turizmus jól teljesítene idén a kiemelt szektorok közül.

A mélypont 2010-ben volt, ahhoz képest tavaly és idén is növekedés látszik - mondta Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Abszolút rekordévről, és arról, hogy a turizmus válságállóvá vált volna, szerinte túlzás beszélni. A szobafoglaltság júliusig 45,2 százalékos volt, míg 2008-ban éves szinten 48,5 százalék - ezek a számok nem rekordévről árulkodnak.

A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a szállásadók folyamatosan bejelentik, hogy hány vendégük jött, honnan, vagy, hogy mennyit költöttek. Az adatokat még csak júliusig közölte a KSH, de abból kirajzolódik egy trend (lásd keretes írásunkat), amelyet aztán a megkeresett szállodások meg is erősítettek. Eszerint a négycsillagos szállodákban a külföldi és a magyar vendégek is egyre gyakrabban fordulnak meg, az ötcsillagosok forgalma kissé emelkedett csak, az alsóbb kategóriák viszont lassan lecsúsztak.

A négycsillagos szállodák forgalma úgy növekedett, hogy közben 2007 és 2011 között 40 százalékkal bővült a kategória kapacitása, az egy-, két- és háromcsillagosoké pedig több mint 10 százalékkal csökkent. Kovács István szerint túlkínálat alakult ki a piacon, ami lenyomta az árakat, és ez kiszorítja az alacsonyabb kategóriájú szállodákat a piacról. Emellett szerinte az is átalakítja a piacot, hogy a fejlesztéspolitika vidéken elsősorban a wellness-szállodák építését támogatja, amelyek tipikusan négycsillagosak (a wellness-szállodák kapacitása 2007 és 2011 között megduplázódott).

Négycsillagos vendégek

Ezt mutatják a Danubius Hotels [origo]-nak adott válaszai is. (A szállodalánc két-, három-, négy- és ötcsillagos szállodákkal is rendelkezik, így átlátja a piacot.) A Danubius is a négycsillagos vendégkörben erősített, az ötcsillagosok között viszont enyhén visszaesett. A forgalom összességében nőtt, de ez a külföldi vendégeknek - főleg a volt szocialista országokból érkezőknek - köszönhető, miközben a belföldi vendégek forgalma 5 százalékkal visszaesett.

Szállodapiaci trendek a válságban

Az egyes szállodakategóriák forgalma, vastagon a trendek, [origo]-gyűjtés, KSH

A grafikon azt mutatja, hogy hogyan alakult a vendégszám 2008 óta az egyes szállástípusoknál. Világosan kirajzolódik, hogy a négycsillagos szállodák forgalma jelentősen növekedett az elmúlt években, míg az ötcsillagos hoteleké csak kismértékben. A háromcsillagos szállodák és az egyéb szállástípusok (például két- és egycsillagosok, panziók, kempingek) forgalma viszont csökkent.

Ezen belül, a külföldi vendégek előszeretettel keresték fel egyre nagyobb számban a négycsillagos szállodákat, míg az ötcsillagosok forgalma csak kicsit emelkedett. A magyarok a válság ellenére is gyakrabban mentek a négy csillaggal jelölt hotelekbe, de a legmagasabb kategóriát ugyanúgy nem látogatják, mint a válság előtt.

A külföldiek magyarországi látogatását nagyban segíti a fapados járatok versenye, amelyet felerősített, hogy a Ryanair, mint legnagyobb fapados társaság újra belépett a magyar piacra. A néhány ezer forintos repülőjegyekkel érkező külföldiek az ötcsillagos hoteleket nem fizetnék meg, az eggyel kisebb kategória viszont már megfelel a pénztárcájuknak. Ebbe az árkategóriába tartoznak az apartmanhotelek is, amelyek szintén profitáltak a fapados harcból - igaz, főleg csak Budapesten és vonzáskörzetében.

A Danubius Hotels szerint a Malév csődje a konferenciaturizmust fojtotta meg valójában, mert a fapados légitársaságokkal ritkábban szerveznek céges eseményeket Magyarországra a külföldi vállalatok. Ezt mutatja az is, hogy a hotel vendégei kevesebbet fogyasztanak az éttermeikben. Egy ötcsillagos budapesti szálloda ajtónállója szintén azt mondta, hogy dacára annak, hogy tele vannak őszre, szinte eltűntek a konferenciás vendégeik.

Érezni a Szép-kártyát

A belföldi turizmus feltámasztója a Széchenyi-pihenőkártya lenne a kormányzat szándékai szerint. Szatmáry Kristóf államtitkár biztató adatokról beszélt, mert szerinte 20 milliárd forintot költöttek a Szép-kártyákról a magyarok a három nyári hónapban, míg idén összesen 26 milliárdot. Ez épp a fele a kártyákra eddig feltöltött 52 milliárd forintnak. A szállodaszövetség pedig azt regisztrálta, hogy júliusban harmadával nagyobb volt a Szép-kártyák forgalma, mint tavaly az elődjéé, az üdülési csekké.

A hazai szállodások szintén érzik a Szép-kártya pezsdítő hatását, de túlzásnak tartják, hogy emiatt rekordokról beszéljen a kormány. A mátrai panziós tapasztalata szerint a tavaszi és a nyári időszak közepesen sikerült, és a foglalások alapján az ősz sem hoz áttörést. Egyedül a téli időszak volt átlag feletti, de ez azért volt így, mert a hideg idő miatt a szokásosnál tovább lehetett síelni, szánkózni a Mátrában.

A Szép-kártya hatása az is, hogy nemcsak a külföldiek, de a magyarok is keresik a négycsillagos szállodákat - ezek közé tartozik a legtöbb wellness- és gyógyszálló is. Egy komáromi szállodás szerint az üdülési csekknél és a Szép-kártyánál is megfigyelhető, hogy könnyebben költenek belőle a vendégek, mint ha a készpénzüket kéne kiadni, "könnyebben veszik meg a drágább üveg bort".

A változás abban áll, hogy az üdülési csekk csak a minimálbérig járt kedvezményesen, a Szép-kártya viszont ennek többszöröséig. Szálláshelyre önmagában 225 ezer forint mehet adókedvezménnyel, de mivel az étkezés 150 ezer és a szabadidő 75 ezer forintos keretéből is lehet erre a célra fizetni, összesen évi 450 ezer forint a kedvezményes keret maximuma - ez a megnövelt összeg pörgetheti fel a belföldi turizmust.

Sokan jönnek, de keveset költenek

Egy Budapesthez közel eső négycsillagos wellness-szálloda egyik vezetője azonban azt tapasztalja, hogy bár a vendégszám tényleg nagyon magas volt az idei szezonban - 93-95 százalékos volt a kihasználtságuk -, és nagy arányban érkeztek a Szép-kártyások is a hotelba, az egy főre eső költés alacsonyabb, mint régebben.

Ez több okra vezethető vissza. Részben arra, hogy a Szép-kártyás vendégek kifizetik a szállást vagy egy-egy csomagajánlatot, de sokkal többet már nem költenek. Nemcsak a válság miatt, hanem azért is, mert arányaiban több lett a magánvendég, miközben a céges foglalások száma visszaesett. Márpedig a cégekre volt jellemző, hogy nemcsak a szállást, hanem extra szolgáltatásokat is szívesebben vettek igénybe, teljes panziós ellátást, vagy kávét, sütit a rendezvények szünetében.

A Börzsönyben, egy kirándulókat fogadó vendégháznál viszont nagyon is érzik a pezsgést. "Korábban is előfordult, hogy kint, az étteremben és bent, a szálláson is telt ház volt, de ez a nyár mindent vitt" - mondta a fogadós, aki szerint a vendégek között sokan vannak a Szép-kártyások.

Egy debreceni panzió viszont nem érezte meg a növekvő vendégszámot. Szerinte a romániai vendégek, akik korábban a helyi fürdőt látogatták, már szívesebben mennek Hajdúszoboszlóra. A belföldi vendégeket viszont visszatarthatja, hogy a szállásadó nem fogadja el a Szép-kártyát, mert úgy tartja róla, hogy lassan jön belőle a pénz. Ha ugyanis fizet a vendég, még nem jelenti azt, hogy a pénzt azonnal meg is kapja a panzió, annak át kell futnia a rendszeren, és ez szerinte több hetet, hónapot is igénybe vesz.