Újra kamatot vágott a jegybank

2012.09.25. 14:01

Folytatta a kamatvágási ciklust a jegybank monetáris tanácsa, az egy hónappal ezelőtt még 7 százalékon levő alapkamat szerdától 6,5 százalék.

Óriási várakozás előzte meg, hogyan dönt a jegybank monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén. A testület újra vágott a kamaton, így az szeptember 26-ától 6,5 százalék.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve egy hónapja, az elemzők nagyobb részét meglepve 7-ről 6,75 százalékra csökkentette az alapkamatot.

A forint pár nap alatt érezhetően gyengült, amit makrogazdasági elemzők, befektetési alapkezelők főként azzal magyaráztak, hogy a monetáris tanács a döntésével azt pendítette meg, hogy a több mint tíz éve a jegybank törvényi, elsődleges feladatának számító inflációs célkövetés háttérbe szorulhat. A kamatcsökkentést ugyanis alig pár nappal az után hajtották végre, hogy az inflációs adatok romlottak, a korábban vártnál nagyobb ütemben nőttek az árak, ilyenkor pedig a tankönyvi példák szerint a kamatcsökkentés kifejezetten veszélyes lépés.

Az inflációs helyzet fokozódott, a forint kibírta a kamatvágást

Az inflációs helyzet azóta csak romlott, augusztusban 6 százalékra ugrott az árindex. A testület mégis folytatta a vágási sorozatot. A forint a mostani döntésre nem reagált gyengüléssel, az euróval szembeni árfolyam 283 forint körül járt a döntés bejelentése előtt, és utána is.

Mint a múltkori ülésről később közzétett jegyzőkönyvből kiderült, a monetáris tanácsban a kormányoldal által jelölt négy külsős tagja leszavazta a jegybankelnökből és a két alelnökből álló belsős csoportot, ezért mérséklődött a kamat. A külsős tagok azért tartották fontosnak a kamatvágást, mert az igen gyatra gazdasági teljesítmény (a második negyedévben 1,3 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság, és technikai értelemben is recesszióba süllyedt) miatt előtérbe helyezték a növekedési szempontot.

Vélhetően nem volt ez másként most sem, a külsős tagok számbéli fölényüket érvényesíthették, és a kormány által kívánatos irányt folytatva lejjebb vitték a kamatot. Némi eligazodást nyújthat Simor András jegybankelnök három órakor kezdődő sajtótájékoztatója, illetve az ülésről készített jegyzőkönyv, amelyet két hét múlva hoznak nyilvánosságra.

Stratégiaváltás a jegybankban?

Az elemzők most igen megosztottak voltak abban, hogy folytatja-e a kamatvágási ciklust a monetáris tanács. A Reuters hírügynökség felmérésében részt vevő hazai elemzők többsége kamattartásra számított, míg londoni elemzők inkább arra hajlottak, hogy lejjebb megy az alapkamat.

A kamatdöntést jelentősen befolyásolhatta az MNB stábja által háromhavonta készített egyik legfontosabb elemzés, az inflációs jelentés tartalma. Hogy milyen inflációs és növekedési pályát lát a jegybanki szakértői gárda, most még nem tudhatjuk meg. A monetáris tanács ugyanis újított, a jelentés fő üzeneteinek közzétételét felváltja a tanács néhány oldalas értékelése a gazdasági folyamatokról. A stáb által készített jelentés csak két nappal a kamatdöntés után lesz megismerhető.

"A mostani kamatcsökkentés indokolhatósága talán azért problémásabb az augusztusi lépéshez képest, mert a jegybank a most publikálásra kerülő Inflációs Jelentése szerint feltehetően egyre messzebb kerül az inflációs cél elérésétől" - kommentálja a kamatvágást Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is rámutat arra, hogy a mostani ülés azért is különleges, mert az eddigiektől eltérően a jegybank a közlemény helyett egy úgynevezett állásfoglalást publikál, amely a monetáris tanács helyzetértékelése lesz a várható folyamatokkal kapcsolatban, és egyben az Inflációs Jelentés bevezetőjéül is szolgál majd. A piac kíváncsian várja, hogy a külsős tagok hogyan tudják konzisztenssé tenni az inflációs célkitűzés keretein belül a céltól távolodó inflációs prognózissal egyidejű kamatvágást. A magyar jegybank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, amely a válság során különösen reflektorfénybe került. Számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert, és egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési kilátások. A mai lépéssel Bebesy véleménye szerint a magyar jegybank is ebbe az irányba mozdult, a stratégia lehet sikeres, azonban feltétlenül meg vannak a kockázatai, hisz a piac elbizonytalanodik a döntéshozatali mechanizmusban.