Matolcsy 440 milliárdos problémája

2012.09.27. 10:13

Óriási, 440 milliárd forintos költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a kormánynak ahhoz, hogy legyen esélye az IMF-fel és az Európai Bizottsággal való megállapodásra, valamint hogy az uniós források elvesztésével fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljön - ezt üzeni a jegybanki stáb elemzésének az államháztartásra vonatkozó része.

Az Inflációs jelentésnek hívott átfogó gazdasági értékelés szerint, ha úgy fogadja el a parlament a jövő évi költségvetést, ahogy most van, akkor 3,5-4 százalékos hiány jöhet létre a büdzsében, ehhez képest a nemzetközi szervezetek elvárásaihoz, a csökkenő deficithez az passzolna, ha 2,4-2,7 százalékos hiányt mutatna fel a kabinet. A kettő különbözete az említett 440 milliárd forint.

Anélkül, hogy ezt a lyukat valahogyan pótolná a kabinet,  a nemzetközi szervezetekkel való megállapodásnak aligha van esélye, márpedig a kormányfő és más kormánytisztviselők is a megállapodás melletti elkötelezettségüket hangsúlyozzák hetente. (A 2,4-2,7 százalékos hiány egyébként még mindig magasabb a kormány által jövőre vállalt 2,2 százalékhoz képest, a különbözet 60-150 milliárd forint, vagyis ennyivel kisebb megszorításra kényszerülhet a kormány.)

A napokban a sajtóban megjelent intézkedéseket (segélyplafon, leépítés a közszférában) nem számszerűsítették a szakértők, mert a konkrétumok még nem ismertek, de az [origo] becslése szerint ezek évente néhány tízmilliárd forintot tehetnek majd ki.

A recesszió mélyebb, a növekedés lassabb lesz

A jegybanki stáb úgy látja, hogy érdemben romlott a magyar gazdasági helyzet az elmúlt pár hónapban, ezért is csökkentették az idei és jövő évi GDP-változásra vonatkozó becslésüket. Idén immáron 1,4 százalékos recessziót látnak valószínűnek, holott három hónapja még 0,8 százalékos visszaesésre számítottak, miközben a kormány máig tartja 0,1 százalékos növekedési prognózisát. Igaz, a nemzetgazdasági tárca államtitkára belengette nemrég, hogy lehet, hogy rontanak némiképp az előrejelzésükön. Jövőre az MNB szakértői szerény, 0,7 százalékos növekedést várnak (három hónapja 0,8 százalékot mondtak), a kormány 1,6 százalékos reményéhez képest. A kettő különbözete egyébként sok tízmilliárd forintot jelent a szükséges költségvetési kiigazító csomagban.

Hogyan lehet 44 milliárdot összeszedni?

Ha a félszuperbruttót jövőre mégsem törölnék el végleg (most 202 ezer forint bruttó havi kereset felett kell adóalap-kiegészítés, ezt foglalták törvénybe, hogy jövőre nem lesz), akkor 100-120 milliárd forinttal csökkenne a költségvetési lyuk.

A szociális hozzájárulási adó (vagy nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás) 1 százalékpontos emelése 75-85 milliárd forintot hozhat

A felső áfakulcs 1 százalékpontos emelés, tehát 27-ről 28 százalékra való változtatása durván 80-90 milliárd bevételt jelentene



A munkaerőpiacon alig lesz jobb a helyzet jövőre, mint idén, a versenyszférában kevés új munkahely jön létre az MNB szakértői szerint. Eközben az évek óta visszaeső beruházások jövőre tovább zsugorodnak, a lakossági reáljövedelem az idei tekintélyes, 4 százalékos esés után jövőre tovább csökken, 1,3 százalékkal.

Az infláció magasabb lesz

Az árak pedig jövőre ugyanúgy nőnek, ahogyan idén. A jegybank idén 5,8 százalékos átlagos inflációt lát, jövőre pedig 5 százalékosat, és csak 2014 második felére várja 3 százalékra az áremelkedési ütemet. Legutóbb 2013-ra még másfél százalékponttal szerényebb drágulást valószínűsítettek, és a jövő év végére elérhetőnek látták a 3 százalékos inflációs célt.

Ennek ellenére az MNB monetáris tanácsa csökkentette a jegybanki alapkamatot, feltételezhetően a kormány által jelölt négy tag többségével. A monetáris tanács ismerte a stáb becslését, de más szempontokat is figyelembe véve született az a többségi döntés, hogy 6,75-ről 6,5 százalékra mérséklődött az alapkamat.