Magyarország nagy puttonyt cipel

2012.09.29. 12:40

Rövid távú válságtüneteket produkál Magyarország, vagy tartós betegségektől szenved? Erről beszélt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybankelnök a magas államadósságot és a kiszámíthatatlanságot emlegette, és nem szeretné, ha a jegybank miatt vakarnák a fejüket az elemzők.

Ha egy lovat gyorsabb futásra akarunk ösztönözni, akkor egy előtte lebegtetett cukorkával tudjuk ezt megtenni, vagy előbb a sebes lábát kell-e rendbe tenni? - ezzel a kérdéssel kezdte a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadását Simor András jegybankelnök.

Simor arról beszélt, hogy a magyar gazdaság problémái ciklikusak-e, vagyis olyan tényezőkből állnak-e, amelyek maguktól elmúlnak, vagy strukturálisak-e, amelyek tartós visszaesést jeleznek. Előadásában arra jutott, hogy vannak ugyan ciklikus gondok is, de a fő baj a magyar gazdaság tartós betegsége.

Mit tehet a gazdaságpolitika? - tette fel a kérdést Simor. Szerinte produktív beruházásokat kellene segíteni, de ezt csak stabil, kiszámítható környezettel lehet. Javítani kell a hitelezést is, de a pénzintézetek csak akkor adnak pénzt, ha számíthatnak arra, hogy visszakapják a pénzüket. Aktív munkaerőpiaci programokat hirdetne Simor, amelynek célja az lenne, hogy a magyarok képzettebbek legyenek, mert erre van igény egy modern gazdaságban.

A monetáris politikának stabilnak, kiszámíthatónak kell lennie, például úgy, hogy a jegybank monetáris tanácsa az árstabilitásra törekszik. "Ne vakarja a fejét az elemző, hogy most vajon milyen szempontok motiválták a jegybank monetáris tanácsát, és ne legyen teljesen kiszámíthatatlan a döntése" - mondta.

Nagy puttony

A jegybankelnök adatokat mutatott be például arról, hogy Magyarország mekkora növekedésre lenne képes. A 2000-es évek elején 4 százalék körül volt a potenciális növekedésünk, mára ez a mutató nullára esett vissza. (A potenciális növekedéstől eltérő mértékben is tud bővülni egy gazdaság, például hitelfelvétel árán.)

Magyarországot összehasonlította más országok mutatóival más válságokban. Eszerint Magyarország még nem érte el a fordulópontot, amelyet más országok a válság kezdete óta eltelt időben már elértek. Ennek egyik oka az lehet, hogy Magyarország "nagy puttonyt cipel", azaz nagy az adóssága. Ez azért is baj Simor szerint, mert a magas adósság a fogyasztást és a beruházásokat is visszafogja.

A vállalati beruházások 1996 és 2008 között átlagosan 7 százalékkal nőttek, a válság óta viszont átlagosan 7 százalékkal csökkentek. Szerepe van ebben a bizonytalanságnak, a hitelezés elapadásának és a tőke kiáramlásának.

Simor szerint 2015-ig nem fog beindulni a banki hitelezés. Ennek egyik oka, hogy a válság miatt a bankoknak a tőkemérlegüket kell egyensúlyba hozniuk. Nehéz rávenni a bankokat, hogy hitelezzenek, amikor nem nyereségesek, és ha nyereségesek is, akkor azt elvonják tőlük adóban.

2008 óta egyre többen akarnak dolgozni, többek közt a rokkantnyugdíjazás vagy a korai nyugdíj szigorítása miatt. Emiatt az aktívak száma növekedett, vagyis sokan léptek be a munkaerőpiacra, de Simor szerint közülük nagyon sokan a tartósan munkanélküliek számát gyarapították. Nem segített ezen a minimálbér jelentős emelése, amely ugyan szociálisan indokolható, de éppen azok helyzetét rontja, akik között sok a munkanélküli: a képzetlenekét.

Helyzetkép

A Magyar Nemzeti Bank elnöke sötét képet festett a gazdaság állapotáról. Szerinte 2008 óta a növekedés forrása a nettó export és némileg a készletek feltöltése volt, miközben a fogyasztás és a beruházások csökkentek, és ez a folyamat az előrejelzések szerint 2013-ban is folytatódni fog.

Az export csak mérsékelten tud növekedni, főleg az Európai Unió válsága miatt, de a külpiacainkhoz képest az export kissé felül tudott teljesíteni. A probléma ezért a belföldi kereslet alakulása volt. A válság eleje óta volt egy felívelés a belső keresletet nézve. Simor szerint a választások környékén a lakosság mindig optimista, de 2010 óta csökkent a lelkesedés.

Az állástalanok száma és ezen belül a tartós munkanélküliség magas szinten stabilizálódott, miközben a beruházások visszaestek, csak az autóipari beruházások lendítettek egy kis időre a gazdaságon - értékelt a jegybankelnök. A magas infláció legnagyobb részben a külső sokkok és az adók összetevőiből áll össze, de azok a hazai okok is egyre emelik az árakat, amelyeket a jegybanknak kell kezelnie.

KAPCSOLÓDÓ CIKK