Könnyebb, barátságosabb, olcsóbb - Matolcsy a cégek kedvében jár

Vágólapra másolva!
A családi gazdaságok illeték nélkül juthatnak termőföldhöz,  vállalkozók egy központi helyen, az államkincstár honlapján megtalálják majd az összes önkormányzat főbb helyiadó-szabályát - ez áll abban az adócsomag-javaslatban, amely az [origo] birtokába jutott. Elindulhat továbbá az adók és járulékok egyetlen számlára való befizetése, az üzlet átadásakor nem kell majd áfát fizetni, jön az elektronikus számla. A tagi kölcsönnel trükközők és az építményadó megúszására játszó cégek előtt viszont bezárja a kiskaput a kormány, és egy sor eljárási illeték emelkedik.  
Vágólapra másolva!

Új adócsomagot készített a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az [origo] birtokába jutott közel 300 paragrafusból álló dokumentum a cégek számára egy sor egyszerűsítést és kedvezményt is tartalmaz. (A magánszemélyekre vonatkozó részt külön cikkben foglaltuk össze.)

A termőföldek adásvétele felpörgött az utóbbi néhány évben, és nagy port vert fel, hogy a kormányoldalhoz kötődő, a politikusokkal, döntéshozókkal sokszor rokoni kapcsolatban levő vagy a kormányoldal gazdasági hátországának jelentős szereplői jutottak földekhez. Most a jogszabályokkal is igyekszik utánamenni a kormány a pezsgő piacnak. A termőföldnél az általános illeték 1 milliárd forintos értékhatárig 4, a felett 2 százalék, de van mentesség. Most ha őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként a földet műveli, és legalább öt évig nem adja el a magánszemély, akkor nem kell megfizetnie a nem két fillért jelentő illetéket. Jövőre rajtuk kívül már a családi gazdálkodóknak sem kell illetéket fizetniük.

Növelik viszont az eljárási illetékeket. Ha egy vállalkozás (az egyéni vállalkozót ide nem értve) fizetési könnyítést, adómérséklést szeretne kérni az adóhatóságtól, akkor ez neki tízezer forintjába fog kerülni. Most ezért - általános első fokú közigazgatási hatósági eljárásért - háromezer forintot kell fizetni. A felszámolási eljárásért 50 helyett 80 ezer forintot kell fizetni, a csődeljárás 30 helyett 50 ezer forintjába fáj a gazdálkodó szervezetnek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnél pedig 30-30 ezer forint lesz ez a két eljárás a mai 25, illetve 20 ezer forint helyett. Akit felvesznek a felszámolói névjegyzékbe, annak most nem kell ezért díjat fizetnie, ezentúl azonban nyolcezer forintot követel tőle az állam.

A fenti illetékemelésen kívül az egészségügyi szolgáltatási járuléknál lesz tehernövelés, a havi díj 6390 forintról 6660 forintra nőne (a változás a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozókat vagy társas vállalkozókat érinti, többek között azokat is, akik nyugdíjasként közreműködnek vállalkozásban).

Ami egyszerűbb lesz

Sok cégnél a bérszámfejtők egy csomó munkától szabadulnak meg azáltal, hogy a jövőben nem kellene igazolást kiállítaniuk a munkavállalónak történő kifizetésről. Ehhez kell a dolgozó beleegyezése. A munkavállaló, ha kíváncsi a levont adóra és járulékokra, azt lekérdezheti az adóhatóságtól. Ugyancsak le lehet kérdezni majd a nyilvántartott köztartozásokat.

Ha egy cég hat éven keresztül mindig pontosan és időre befizette az adót az állam számlájára, nem állapított meg ellene adóhiányt az adóhatóság, végrehajtást sem indítottak ellene, nem állt csőd-, felszámolási vagy kényszer-végelszámolási eljárás alatt, akkor minősített adózónak számít. Ha ilyen cég kér fizetési könnyítést (évente legfeljebb kétszer teheti meg), akkor a mai ügyintézési idő a felére, 15 napra rövidül.

Sokéves álom valósulna meg, ha kétszeri halasztás után jövőre megvalósulna az egy számlára történő adó- és járulékbefizetés. Az adózónak elég lenne az egységes befizetési számlára utalnia azt az összeget, amelyet az összes közteher kiad, a közleménynél megadja, áfára, társasági adóra, szja-ra, szociális hozzájárulási adóra, stb. mennyi megy, az adóhivatal pedig házon belül így szétdobálja az összeget az egyes adónemek számlái között.

Könnyebb, barátságosabb, olcsóbb

Nagy könnyebbséget jelenthet az is cégeknek, hogy egy helyen megtalálják az összes önkormányzat helyi szabályait a helyi adókról (iparűzési adó, építményadó, kommunális adó, ingatlanadó). A kormány kötelezné az önkormányzatokat arra, hogy az adók főbb szabályairól szolgáltassanak adatot a Magyar Államkincstárnak, és adják meg a honlapjukat, az adóosztályhoz elérhetőséget. A kincstár ezeket saját honlapján közzétenné, így a vállalkozások a főbb dolgokat a kincstár honlapján összegyűjtve megtalálnák, a részletszabályokat pedig a települések honlapján előkereshetnék.

Átvesszük az uniós jogot

Az adócsomag egy része uniós jogharmonizáció. Ennek keretében megteremtik a lehetőségét az elektronikus számla kibocsátásának. Rendelkeznek arról is, hogy az EU-n belüli ügyletek esetén a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig ki kell bocsátani. Az EU-n belüli ügyleteknél az előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, arról nem kell külön összesítő nyilatkozatot benyújtani, számlát kibocsátani.



Barátságosabbá igyekeznek tenni a vállalkozások működési feltételeit más újításokkal is. A fuvarozók most a gázolaj jövedéki adójából literenként 17 forintot visszaigényelhetnek, de csak negyedévente vagy évente. Ezt a jövőben már havonta megtehetik, vagyis korábban megkaphatják a jussukat.

A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdéknek pedig félmillió forint helyett 200 ezer forintnyi biztosítékot kell előre letenniük. További, cégeknek szóló kedvezmény lesz, hogy üzletág átruházásakor nem kell áfát fizetniük a jövőben a cégeknek.

Annyi az ügyeskedőknek

A kormány igyekszik az ügyeskedők dolgát is megnehezíteni. Gyakori, hogy épület, telek tulajdonosaként cégek vagyonnal nem rendelkező magánszemély vagy vagyonnal nem rendelkező társaság számára használati, haszonélvezeti jogot adnak. Ezzel megússzák az ingatlan utáni építmény- vagy telekadót, mert a mostani szabályozás szerint az adót a haszonélvezőn próbálják behajtani. Az adócsomag egyik passzusa kimondaná, hogy ilyenkor a tulajdonos is kötelezhető lesz az adó megfizetésére.

A társasági adóban a jövedelemminimum számításakor növelné az összes bevételt annak az összegnek a fele, amennyivel a tagi kölcsön meghaladja az előző év végén nyilvántartott tagi kölcsön értékét.