Megkezdi Orbán az utolsó végvár ostromát

Simor András még fél évig vezeti a Magyar Nemzeti Bankot, a kormány több okból is bizakodva várhatja mandátumának a végét, egyrészt az egyik legerősebb kritikusát cserélheti egy neki tetsző emberre, másrészt hatalmas pénztartalékhoz kerülhet közelebb. Fideszes közgazdászokkal és bankárokkal vettük végig a legesélyesebb utódjelöltek neveit.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnökének a megbízatása 2013 márciusában jár le, nem sokkal utána távozik két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc is. A lehetséges utódok személyéről már megindult a találgatás, sőt, információink szerint bizonyos esetekben félhivatalos megkeresések és első körös visszautasítások is történtek.

Simor utódlását több okból is felfokozott várakozás övezi. Egyrészt a választások óta folyamatos harcban áll a kormánnyal, hol magánvagyona, hol az MNB általa erőltetett monetáris politikája miatt érték kemény támadások, tavaly pedig a kormány mindent megtett azért, hogy meggyengítse. Másrészt ez talán az egyetlen kiemelten fontos állami pénzügyi intézmény (szemben az Államadósság Kezelő Központtal, a PSZÁF-fal és az Állami Számvevőszékkel), amelyet olyasvalaki vezet, aki nem kötődik sem Orbán Viktor miniszterelnökhöz, sem a kormánypártokhoz. Harmadrészt a Fidesszel korábban szimpatizáló, magukat jobboldalinak vagy konzervatívnak tartó közgazdászok közül többen is felvetették annak a lehetőségét, hogy a kormány egy számára kedvező vezetőcserével rátehetné a kezét a jegybanki devizatartalékra, bár a kormány eddig nem tett olyan utalást, hogy ilyen szándéka lenne. Mellár Tamás például 70-80 százalékos esélyt lát arra, hogy jövő március után a kormány ebből próbálná meg kimenteni a devizahiteleseket. Az elnököt az államfő nevezi ki miniszterelnöki javaslatra, így Orbán Viktornak lesz lehetősége arra, hogy - amennyiben Áder János is elfogadja - olyan embert válasszon, akivel könnyebben együtt tud működni.

Bankárokkal, illetve fideszes gazdasági szakemberekkel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján összeszedtük, kiknek a neve forog jelenleg, és milyen érvek, ellenérvek ütköznek az egyes személyek alkalmassága és esélyessége körül. A legtöbben Varga Mihály volt pénzügyminisztert, az IMF/EU-hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztert nevezték meg első helyen, azzal az indokkal, hogy ő lojális, megbízható szakpolitikus, akinek még mindig elég jó a megítélése hazai és nemzetközi pénzügyi körökben is. Mivel azonban forrásaink szerint Varga nem feltétlenül adná a nevét a jegybank függetlenségét sértő intézkedésekhez, esélyes lehet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is.

Matolcsy Orbán Viktor jobbkeze, nem szokott ellentmondani a kormányfőnek, így ha felkérést kapna a jegybankelnöki tisztségre, amellyel megkoronázhatná az elmúlt évekbeli munkásságát, valószínűleg el is fogadná azt - így spekulálnak azok, akik a Parlament padsoraiban, egyik-másik minisztériumban vagy banki körökből hozzájutottak némi információhoz a háttérben zajló ötletelésről. Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy Orbán Viktor várhatóan az utolsó pillanatig nem hozza nyilvánosságra jelöltjét, és nagyon könnyen előfordulhat, hogy az mindenkinek meglepetés lesz.

Varga Mihály			Patai Mihály
Mi szól mellette? A leggyakrabban az ő neve forog, hozná a papírformát. Lojális és elismert közgazdász, akit forrásaink szerint ezzel jutalmazna a kormányfő azért, hogy sikeresen levezényli az IMF-tárgyalásokat. Mi szól ellene? Nem monetáris politikai szakember, bár ez - Surányi György jelöléseit leszámítva - korábban sem volt akadálya a jegybankelnöki jelölésnek. Neve lehetséges jegybankelnökként a sajtóban az elmúlt két évben néhányszor már előkerült, de legutóbbi információnk szerint kategorikusan elutasította, hogy ő vegye át Simor helyét. Sajtóirodájától most azt a választ kaptuk, hogy továbbra is kategorikusan cáfol minden ilyesfajta találgatást, parlamenti munkájára és az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos munkájára koncentrál.			Mi szól mellette? Az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, politikailag semleges, gyakorló bankár, akit hűvös profizmusáért és fegyelméről ismernek volt és jelenlegi munkatársai. Matolcsy Györggyel saját állítása szerint harminc éve barátságban van, információink szerint nem hivatalosan már meg is keresték. Mi szól ellene? A nem hivatalos megkeresést állítólag visszautasította, de ezen értesülésünket pletykának minősítette és nem kommentálta, az [origo]-nak adott interjúban pedig kizártnak tartotta, hogy jegybankelnök legyen. Ő sem monetáris politikus, és önmagában már az is meglepetés, hogy felmerült a neve. Orbán Viktor gazdaságpolitikája éppen Pataitól kapott a kamerák előtt nyilvános és kemény kritikát, amikor hülyeségnek titulálta a tranzakciós adóról szóló elképzelést.
Matolcsy György			Surányi György
Mi szól mellette? Néhány hete merült fel a gazdasági miniszter neve, és az első meghökkenések ellenére tartja magát ez az ötlet, amelyet sokan logikusnak vélnek. A miniszterhez közel álló forrásaink szerint Matolcsy Györgyöt szívesen megjutalmazná a kormányfő a pozícióval, annak a munkának az elismeréseképpen, amit gazdasági miniszterként elvégzett. Jövő tavaszig a legdurvább intézkedéseket már úgyis meghozza a kabinet, a választásokra készülve más karakterű gazdasági miniszter is szóba jöhet. A Matolcsyt ismerők szerint ő az, aki a legkevesebbet gondolkodna a felkérésen, hiszen nem jellemző, hogy nemet mond a kormányfőnek. Az MNB közvetlen irányításával pedig kiteljesíthetné a második Orbán-kormánybeli tevékenységét. Ráadásul a szerepek efféle cseréje egyszer már eszébe jutott Orbán Viktornak: 2001-ben az addigi pénzügyminisztert, Járai Zsigmondot kérte fel a távozó Surányi György utódjának. Mi szól ellene? Orbán Viktor jobbkezeként nagyon erős politikai jelölt volna, MNB-elnökké válását a piac, a nemzetközi befektetők aligha néznék jó szemmel. Féltenék a jegybank függetlenségét, ami miatt fennmaradna a bizalmatlanság és bizonytalanság, ez pedig magasabb kamatokat, drágább adósságfinanszírozást jelentene az országnak. Az [origo] megkeresésére az NGM sajtóosztálya azt válaszolta, hogy Matolcsy ilyen jellegű felkérést nem kapott.			Mi szól mellette? Nemzetközileg talán a legelismertebb magyar monetáris politikai szakember, kétszeres volt jegybankelnök. Korábban a szocialista kormányokhoz kötődött, Gyurcsány Ferencnek is volt tanácsadója, de a 2010-es választásokat megelőzően Orbán Viktorhoz közeledett. Orbán Viktor akkor "komoly embernek" nevezte, olyannak, akire a jövőben még nagy szükség lehet. Kapcsolatukat ma nem ápolják látványosan, de úgy tudjuk, van párbeszéd kettejük között, a kormányfő évente egyszer-kétszer kikéri Surányi véleményét, bár ő inkább Matolcsyn keresztül próbálja befolyásolni a gazdaságpolitikát. A Surányi által képviselt monetáris politikai felfogás bizonyos pontokon rímel Orbán gazdaságfilozófiájára: Surányi a lazább kamatpolitika híve, korábban többször kritizálta a Simor-féle válságkezelést, nagyobb hangsúlyt fektetne a növekedésre. Forrásaink ezért úgy fogalmaztak, nem írnák le teljesen, a neve egyébként már 2011 elején is felmerült. Megkeresésünket semmilyen formában nem kívánta kommentálni. Mi szól ellene? Az őt ismerők túlságosan önálló gondolkodásúnak, nehezen irányíthatónak tartják, aki biztosan nem úgy táncolna, ahogyan a miniszterelnök fütyül. Egy forrásunk szavaival élve Orbánnak politikai tőkéjébe kerülne, ha Surányit jelölné, mert a Fidesz táborán belüli támogatottsága alacsony. Mások úgy vélték, a miniszterelnök még mindig nem bocsátotta meg Surányinak, hogy az 1998-as választások előtt a Fidesz ellen játszott, szerintük túl nagy bűn ez ahhoz, hogy a gazdaságpolitika két legfontosabb posztjának egyikére éppen őt jelölje.
Hernádi Zsolt			Rogán Antal
Mi szól mellette? A Mol elnök-vezérigazgatója az üzleti szférából érkezne, kifelé eladható, mint nem politikai jelölt, aki a karrieríve alapján univerzális vezető. Van banki múltja (a Takarékbanknál volt cégvezető), a reálszférában pedig több helyen (a Mol előtt a Malévnál) bizonyított, focimeccseken pedig időnként együtt mutatkozik a lelátón Orbán Viktorral és Csányi Sándorral - az OTP elnök-vezérigazgatójának régi barátja. Ezzel együtt a jelölése igen meglepő lenne, az, hogy egyáltalán szóba került, leginkább a kormányfő és közeli embereinek minden lehetőséget megvizsgáló gondolkodásmódjával magyarázható. Mi szól ellene? Monetáris politikával nem foglalkozott, banki karrierje leginkább a Takarékbankhoz kötődik, ahol a '90-es évek közepén vezérigazgató volt. Jelölése esetén komoly támadási felületet jelentene az, hogy Horvátországban jelenleg gyanúsított Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök korrupciós botrányában. Kérdésünket azzal hárította, hogy piaci pletykákra, szóbeszédre, spekulációkra soha nem reagál, és ezzel a szokásával nem kíván szakítani.			Mi szól mellette? Az övé az egyik legfrissebben forgó név. Budapest Belvárosának polgármestere nagyon sok fontos és érzékeny törvényhez adta egyéni módosítókon keresztül a nevét - például a végtörlesztés vagy a jegybanktörvény esetében -, már korábban is felvállalt olyan témákat, amelyeket mások nem mertek, Orbán belső, informális köréhez tartozik. Bár időnként a miniszterelnökkel szemben is érvel, a döntéseket végül teljes mellszélességgel tudja támogatni. Az őt ismerők szerint vannak merészebb politikai ambíciói is, ez is egy érv lehet amellett, hogy a kormányfő lefoglalja Rogánt a jegybankelnöki poszttal. Mi szól ellene? Semmilyen banki vagy komolyabb jegybanki tapasztalata nincsen (diplomájának megszerzése után rövid ideig ugyan az MNB munkatársaként kezdett), mélyen soha nem foglalkozott a monetáris politikával. Egyértelműen politikai jelölt lenne, akinek a piacok - Matolcsyhoz hasonlóan - aligha örülnének. Forrásaink szerint nem is feltétlenül ambicionálná a pozíciót, de ezt tőle nem tudtuk meg, megkeresésünkre nem reagált.

További nevek

Forrásaink más neveket is megemlítettek, mint akik logikusan Orbán Viktor látóterébe kerülhetnek, de pillanatnyilag nem túl esélyesek. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök most sem Orbán Viktorral, sem Matolcsy Györggyel nem ápol túl jó viszonyt, ezért szinte kizárták, hogy felkérést kapna. Auth Henrik korábbi jegybanki alelnök neve elvileg előkerülhet (2009 végén ő is azok között volt, akik aláírták az előző kormány által készített 2010-es költségvetés "trükkjeit" feltáró kiadványt). Több olyan közgazdászt is említettek még, akik az elmúlt években bizonyították lojalitásukat: Töröcskei Istvánt, az Államadósság Kezelő Központ vezetőjét vagy Pleschinger Gyulát, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát.