Nem sok ideje maradt a kormánynak, hogy találjon 500-600 milliárd forintot a költségvetésben. Az [origo] megismerte az NGM által készített megszorítási lista legnagyobb elemeit. Szóba jött az áfaemelés, a jegybank adójának és a félszuperbruttónak a megtartása, a bankok további terhelése. A magasabb hiánycél - ahogy az már fel is merült - egy kis segítség lehet a kabinetnek, de a problémát nem oldja meg. Könnyen lehet, hogy a bankok nem ússzák meg, rajtuk is csattanni fog az ostor. Miből mennyi pénzre számíthat Matolcsy György?

A szükséges költségvetési kiigazítási igény többszörösét kitevő, 1000 milliárd forintot is megközelítő vagy azt meghaladó elméleti csomagot tett le a kormány asztalára a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy összeállíthassa a tényleges intézkedéseket - értesült az [origo] kormányzati és kormányközeli forrásoktól. A lista négy nagyobb elemét meg is ismertük.

A 2013-as költségvetésben hatalmas, 500-600 milliárd forintos lyuk tátong - ha nem csinálna semmit a kormány, ennyivel haladná meg a hiány a vállalt célt. A kabinet 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt ígért, mérvadó elemzések (IMF, Európai Bizottság, Magyar Nemzeti Bank) szerint durván ennek a duplájáig szaladhat jövőre a deficit. A hiány egyik oka a költségvetés első változata után bejelentett Munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos költsége.

Nem csak az IMF miatt fontos

Valamit tehát tennie kell a kabinetnek, és nem csak akkor, ha valóban meg szeretne állapodni az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, illetve hogyha fenn kívánja tartani a tárgyalások folytatásának esélyét. A jóval 3 százalék fölé kúszó hiány egyben azt is jelentené, hogy az államadósság újra növekvő pályára kerülne. Az adósság fenntarthatósága miatt amúgy is aggódó befektetők egy része a magyar állampapírok eladásával reagálna a veszélyes irányba forduló folyamatokra, és a forint gyengülne.

Emellett súlyos pénzektől is eleshetnénk. Magyarországot az Európai Unió még mindig a túlzottdeficit-eljárás alatt tartja. Bár pár hónapja visszavonta a csaknem 150 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztására vonatkozó fenyegetést, hasonló szankciót bármikor elrendelhet újra, amennyiben  a kormány nem viszi le a bűvös 3 százalék alá a költségvetési deficitet, tartós, nem egyszeri intézkedésekkel. (Ráadásul Brüsszel azt is elvárja, hogy a hiány évről évre csökkenjen, és az úgynevezett strukturális deficit a GDP fél százalékával mérséklődjön.)

A kormánynak gyorsan mondania kell valamit az Európai Bizottságnak és a valutaalapnak, már csak azért is, mert a túlzottdeficit-eljárásban október 5-e, péntek fontos határidő. Eddig kell részletesen bemutatnia Brüsszel felé, hogyan kívánja teljesíteni a bizottság elvárásait. Valamilyen levelet már küldött a kabinet, a bizottság pedig már el is készítette a válaszlevelet, de hogy ennek mi a tartalma, arról a két fél nem árult el semmit.

Szabadon ötletelt az NGM

A helyzet megoldása érdekében a kabinet pár héttel ezelőtt megbízta az NGM apparátusát, hogy állítson össze egy hosszú étlapot, amelyről azután válogathat. Információink szerint az NGM stábja azt az instrukciót kapta, hogy ötleteljenek szabadon, ne szabjon határt a fantáziájuknak az, hogy minek van politikai realitása, vagy mit nem fogadna el az IMF és a bizottság. (A felkérés ebben a tekintetben eléggé hasonlított az első Széll Kálmán-terv összeállítására, ott is azt mondták a tárca szakembereinek, hogy nincs tabu.)

Információink szerint a minisztérium két-három héttel ezelőtt letette Orbán Viktor miniszterelnök asztalára a listát, amelyen néhány nagyobb és sok kisebb tétel szerepelt. Az NGM stábja felvetette, hogy halasszák el a személyi jövedelemadóban a félszuperbruttósítás kivezetését, magyarul, jövőre még ne legyen ténylegesen egykulcsos az szja-rendszer. A félszuperbruttósítás (amikor a havi bruttó 202 ezer forint feletti bért fel kell szorozni 1,27-tel, és az így növelt adóalap után kell befizetni a 16 százalékos szja-t) eltörléséről már érvényes törvény van, ha mégis halasztaná ezt a kormány, akkor azt vissza kellene vonni. A javaslat mindenesetre 110 milliárd forintot betömne az 500-600 milliárdos lyukból.

Arra is készítettek számításokat az NGM-ben, hogy a normál, 27 százalékos áfakulcs felemelése mennyit hozna a konyhára. Információink szerint a 30 százalékos kulccsal nem is próbálkozott az NGM, annyira kicsinek látták az esélyét, hogy a politika felvállalja az amúgy is uniós rekordnak számító áfakulcs ilyen drasztikus megemelését. Ezzel az áfakulcs hármassal kezdődne. (A stáb tehát mégiscsak gondolkozott politikai dimenzióban az étlap összeállításakor.) Egy-két százalékpontos emeléssel azonban számoltak: a 28 százalékos áfa - a kedvezményes kulcsok változatlanul hagyása mellett - 70-80 milliárd forintos pluszbevételt, a 29 százalékos kulcs pedig ennek a dupláját jelentené, de a határ menti bevásárlóturizmus újabb lendületet kapna, kellemetlenül érintve a magyarországi cégeket.

Úgy tudjuk, hogy az áfaemelés olyan formában is felmerült, hogy esetleg egyes alapvető élelmiszereknél áfacsökkentés legyen. Akár úgy, hogy több terméket sorolnak a 27 százalékos körből a 18 százalékosba, esetleg az 5 százalékos kulcsba, vagy valahol a kettő között találnak ki egy áfakulcsot a 18 százalékos helyett.

Felkínált intézkedésHiánycsökkentő hatás
(Origo-értesülés és becslés, mrd forint)
félszuperbruttósítás meghagyása110
áfaemelés70-160
banki adóterhelés növelése30-70
jegybankadó meghagyása100-110
a pedagógus-életpályamodell feladása20-30
közszféra létszámcsökkenése5-6
jövedékiadó-emelés előrehozásapár milliárd
járulékplafon eltörlése20-30
segélyplafon bevezetésenéhány milliárdtól egy-két tízmilliárdig terjedhet
adóbeszedés szigorításapár tízmilliárd
fordított áfa kiterjesztésenéhány milliárdtól egy-két tízmilliárdig terjedhet
közszféra bérrendszerének ésszerűsítésenem megbecsülhető
a hiánycél 2,7 százalékra való megemelése150
Összesen550-770




Megint a bankok

A listára felkerült a banki adóterhelés valamilyen formában történő növelése is, annak ellenére is, hogy az IMF és a bizottság elképzelésével szöges ellentétben van ez az elgondolás. A két szervezet kifejezetten a meglevő különadó eltörlését várja el - erről a minap Varga Mihály, az IMF-tárgyalások főtárgyalója is beszélt. A bankokra kivetett tranzakciós illetéket ügyletenként hatezer forintban korlátozza az elfogadott törvény, ennek a sapkának a megemelése vagy eltörlése szóba került. Az is bekerült a kalapba, hogy az évi 130 milliárd forintra rúgó banki különadó mégse feleződjön meg jövőre, annak ellenére, hogy erre ígéretet tett a kormány, sőt törvényt is alkotott róla.

Felmerült az is, hogy valamilyen köztes verzió legyen: ne vigyék tovább a mai összeggel a különadót, de azért a fele ne essen ki. Most a különadóból le lehet vonni annak a veszteségnek a felét, amelyet az árfolyamgátat választó ügyfelek vagy a 90 napnál hosszabb csúszásban lévők okoznak a bankoknak az állam által felkínált két könnyítéssel. Amennyi adóról lemond ezzel az állam, annyival lehetne több a banki különadó a mostani összeg felénél, ez volt a lényege az egyik javaslatnak.

Információink szerint az étlapon ott szerepelt a jegybank megadóztatása is. Ezt az IMF és a bizottság el akarja töröltetni, mégis rákerült a listára. Az 500-600 milliárdos költségvetési lyukból 100-110 milliárd forintot tenne ki a jegybankadó eltörlése, így ha az mégis a rendszerben marad - akár a két szervezet határozott tiltakozása ellenére is -, máris 400-500 milliárdosra faragnák a kiigazítási igényt.

Az eddig felsorolt négy tétel a legnagyobb az NGM ötletlistáján. A félszuperbruttó kivezetéséhez ragaszkodik a kormány, ez kitűnik abból az adócsomagból is, amelyet a minap bemutattunk. A banki adóterhelés növelésének azonban igen komoly esélye van. Információink szerint a bankok és a kormányzat között pár hete intenzív háttértárgyalások kezdődtek, a bankok is értesültek arról, hogy aligha ússzák meg annyival, amennyit jelenleg az elfogadott törvények tartalmaznak. A feszültség növekedésével függ össze az is, hogy Orbán és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előbb elfogadta, majd lemondta a szereplését a bankszövetség jubileumi konferenciáján. A másik két nagyobb tételnek - az áfaemelésnek és a jegybank megadóztatásának - a sorsáról nincs információnk.

Más megoldás is van

Az elmúlt napok értesülései szerint azonban más megoldásban is gondolkozik a kormány, hogy elsasszézzon néhány drasztikus megszorító intézkedés elől. A csomag méretét egy huszárvágással mérsékelni tudja például az, ha felemelik a költségvetési hiánycélt a korábbi 2,2 százalékról, 2,7-2,8 százalékosra. Ez biztosnak látszik - már a kormányközeli Magyar Nemzet is tényként kezeli -, már csak azért is, mert vélhetően az IMF és a bizottság is elfogadhatja. Ezzel ugyanis a fő követelmények (csökkenő és 3 százalék alatt maradó deficit, strukturális egyenlegjavulás) nem sérülnek, miközben a kormánynak azonnal 150 milliárd forinttal kisebb lyukat kell befoltoznia.

A kiszivárgott, részben megerősített intézkedések arra utalnak, hogy az egy-két nagyobb lépés mellett sok apróbb tétellel tömné be a lyukat a kabinet. A közszférában a néhány ezer fős létszámfogyástól aligha remélhetnek pár milliárd forintnál többet. A pedagógus-életpályamodell feladása ugyan 60 milliárdos spórolást jelentene a kiadásoknál, de a költségvetési egyenleg ennek legfeljebb a harmadával-felével tud javulni (az állam a bér után saját magának vonja le az adókat és járulékokat, ráadásul az elmaradó béremeléssel elmaradó fogyasztás és elmaradó áfabevételek is együtt járnak). A jövedékiadó-emelés előrehozása is jelent néhány milliárdot. A nyugdíjjárulék-plafon eltörlése a Hvg.hu információi szerint már nagyobb falat, 20-30 milliárd forintot hozhat az állam konyhájára. A segélyezési plafon bevezetésének hatását nehéz megítélni, de több tízmilliárdos spórolást várni ettől nem lehet.

Ha az adóhivatal felpörgeti az adóhátralékok beszedését, azzal is lehet pár tíz milliárdot összeszedni, ha nem is lehet megközelíteni az igencsak megalapozatlannak tűnő 160 milliárd forintos célszámot. A fordított áfa több termékre való kiterjesztését és a közszférában a hatékonyabb bérrendszer kialakítását is bevetné a kabinet, ezek hiánycsökkentő hatása szintén nehezen becsülhető meg.