Rogán kiáll a jegybanki tranzakciós illeték mellett

Megfontolandó eszköznek, igazságos adózási formának nevezte a jegybank egyes műveletei után fizetendő tranzakciós illetéket a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal szerint az IMF és az EU által is ellenzett ötletet nem kell "csak úgy, rögtön kidobni", mert megvalósítható lenne más módon, más műveleteket értintően is.

A Fidesz frakcióvezetője nem tekintene el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megadóztatásának szándékától, de elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány végül másképp dönt, a nemzetközi tárgyalópartnerek ugyanis elszántak a jegybanki tranzakciós illeték megszüntetésének kérdésében.

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke erről a Lánchíd Rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában beszélt, emlékeztetve, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar kormánynak írt legutóbbi válaszlevelében felvetette a jegybanki tranzakciós illeték kérdését is.

A politikus az MNB egyes műveletei után - az elfogadott törvény értelmében jövő januártól - fizetendő illetéket megfontolandó eszköznek, igazságos adózási formának tartja, amelyet szerinte nem kell "csak úgy, rögtön kidobni". Sőt úgy látja, hogy akár más mértékben, más műveletekre, de érdemes lenne megtartani a jegybanki tranzakciós illetéket. Ám lehet - folytatta -, hogy nem ez lesz a kormány végső döntése, mert "a tárgyalópartnereink a másik oldalon elég elszántak, kőkeményen ragaszkodnak ahhoz, hogy minél kevésbé adóztassuk a bankokat, és ha már a kereskedelmi bankok adóztatásának visszavonásáról nem is tudnak meggyőzni minket, de elszántak abban a tekintetben, hogy a jegybank megadóztatásának szándékát szüntessük meg". A kabinet egyelőre nem hozott döntést - jelezte, majd a helyzetet jellemezve úgy fogalmazott: "vannak közöttünk héják és vannak galambok, én inkább a héjákhoz tartozom".

A nemzetgazdasági tárca - ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk - egy viszonylag széleskörű listát készített a kormány megrendelésére arról, hogy milyen intézkedésekkel milyen mértékű egyenlegjavulást érhet el a jövő évi költségvetésben. Az étlapon információink szerint annak ellenére szerepelt a jegybank megadóztatása is, hogy azt az IMF és az EU tárgyalódelegációja ellenezte. A megközelítőleg 500-600 milliárdos költségvetési lyukból szakértői számítások szerint 100-110 milliárd forintot tenne ki a jegybankadó eltörlése, így ha az mégis a rendszerben marad, azzal "mindössze" 400-500 milliárdosra faragnák a kiigazítási igényt.

A Fidesz frakcióvezetője a Lánchíd rádiónak adott interjúban kitért arra is, hogy a kormánynak péntekig kell ismertetnie az Európai Bizottsággal, milyen intézkedéseket tervez az államháztartási hiány három százalék alatt tartására annak érdekében, hogy megszűnjön a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás.

Rogán Antal szavai szerint a kabinet ebben a kérdésben nagyjából ugyanazt a tárgyalási javaslatot teszi majd le az Európai Bizottság asztalára, mint amit az IMF-nek írt szándéklevélben is javasolt.

A kormány a döntéseivel arra is választ ad majd, hogyan valósítható meg a munkahelyvédelmi akcióterv, "akár a jegybanki tranzakciós illeték elengedése mellett is" - tette hozzá.

Nyomatékosította egyúttal, hogy a kormány jövőre el fogja törölni a félszuperbruttót, ami többletjövedelmet jelent majd a családok nagy részének.

Az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója csütörtökön azt mondta: továbbra sincs még meg az időpontja annak, hogy mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között, illetve megerősítette a szervezet budapesti irpdavezetőjlének csütörtöki kijelentését is, miszerint a valutaalap nem kért további megszorító intézkedéseket a magyar kormánytól.