Lerohanták az ingyenpénzes bödönt az iskolák

Szinte bármire elkölthető támogatást ad egy NFÜ-s pályázat iskoláknak. A 16 milliárd forintos keretet megrohamozták az iskolák, de mivel tízszer annyi pénzt kérnének, több száz pályázat a kukában landolhat. Még nem tudni, lesz-e többletforrás, amit jobb nyári táborra, szebb tornateremre vagy erkölcstanórára költhetnének úgy, hogy a tanárok is többletpénzhez juthatnának.

Sok száz iskola maradhat hoppon egy pályázaton a szabályozás miatt. Az elszegényedett iskolák hatalmas lelkesedéssel vetették rá magukat egy olyan forrásra, amelyben az óriási érdeklődés mellett eltörpül a célra szánt pénz mennyisége, és szerencsétlen módon vagy mindenki kap, vagy senki sem.

Az Innovatív iskolák fejlesztése című pályázat kiírása olyanra sikerült, mint amikor egy kisgyereket bent felejtenek éjszakára az édességboltban. Az iskolák szinte mindenre pályázhattak 300 millió forintig, ami az oktatás színvonalát emeli a bordásfaltól a tanárok képzéséig. Sőt, arra is lehetőség nyílt, hogy a tanárok ne ingyen, hanem fizetésért szervezzenek meg egy tanulmányi kirándulást. A gyerekek érezhetően jobb környezetben tanulhatnának a pályázaton nyertes iskolákban, ha megérkezne a pénz.

A pályázatra Pest megyén belül 1,3, az ország többi részére összesen több mint 15 milliárd forintot szántak. A kiírás azzal számolt, hogy ennyi pénzből körülbelül 450 pályázatra fogja futni, vagyis ennyi iskola juthat fejlesztési forráshoz úgy, hogy - 100 százalékos támogatásról lévén szó - egy fillért sem kell hozzátennie.

Ehhez képest az iskolák óriási mennyiségben adták be a pályázataikat, már az első napon a közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) 34 milliárd forint értékben 376, a többi régióban 119 milliárd forint értékben 1181 darab pályázat futott be. Később bejött a többi pályázat is, összesen 162,3 milliárd forintból fejlesztettek volna összesen 1655 iskolát.

Kéne 146 milliárd

Ennek az lett a következménye, hogy a pályázatot már az első beadási napon, szeptember 24-én fel kellett függeszteni. Ráadásul teljesen mindegy volt, hogy elsőként vagy épp csak a felfüggesztés előtt adta be egy iskola a pályázatát, mert azokat automatikus rendszerben bírálták el. Ez azt jelenti, hogy ha egy pályázat formailag megfelelt a kiírásnak, akkor - elvileg - azonnal jogosulttá vált a pénzre. Ez a bírálati rendszer normális esetben jó, mert sokkal gyorsabb, mint ha egyesével kellene dönteni a különböző szempontok alapján, most viszont visszaütött.

Jutna a bödönből a digitális nevelésre...

Az automatikus pályázatot ugyanis le kell állítani, amint a megpályázott összeg túllépi a keretet. A beérkező pályázatok sorrendje pedig nem számít, azon a napon, amikor a pályázatok már átlépnék a keretet, vissza kell utasítani, addig a napig viszont minden formailag helyes pályázatot el kell fogadni. Jelenleg tehát egyetlen iskola sem kap pénzt, viszont az eredetileg országos szinten 16,3 milliárdosra tervezett keretet tehát hirtelen sok tízmilliárd forinttal kéne kiegészíteni, ha az összes, már az első napon pályázó iskola igényét ki akarnák elégíteni. Az NFÜ tájékoztatása szerint dolgoznak azon, hogy ne kelljen az összes pályázatot kidobni, de hogy mi lesz a megoldás, arról egyelőre csak nem publikus, belső egyeztetések folynak.

Együtt serénykedtek a tanárok

Egyelőre tehát nem tudni, hogy mely pályázó iskolák jutnak pénzhez, és hogy lesz-e többletforrás. A helyzetet bonyolítja, hogy január 1-jétől az állam átveszi az iskolákat, amelyeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) fog majd össze. "Reméljük, nem kell majd újra beadni a pályázatot" - mondta egy szegedi iskolaigazgató az [origo]-nak, azon keseregve, hogy a tanárok 80 százaléka aktívan részt vett a pályázat összeállításában. A nyári szabadságukból áldoztak időt a pályázatra, de az igazgató szerint nem lepődtek meg, amikor közölte velük, hogy egyelőre nem fognak pénz látni belőle. Már a kiírás is olyan nehézkesen zajlott, és a beadási határidő is annyiszor módosult, hogy ez az újabb fordulat szinte már várható volt. Június óta lehetett tudni a pályázatról, de többszöri csúsztatás után csak szeptember 24-én kezdhettek pályázni, ekkor zúdult az NFÜ-re az iskolák hatalmas mértékű igénye, amely miatt azonnal le kellett állítani a pályázatot.

"Olyan iskolákra szabták, mint amilyen mi vagyunk" - mondta a szegedi igazgató. Állítása szerint sokféle pályázat létezik iskolák számára, de az eddigiek olyanok voltak, amelyek extra ingyenmunkát követeltek a tanároktól. Az iskola 295 millió forintra pályázott (maximum gyerekenként 500 ezer forint, összesen legfeljebb 300 millió nyerhető), köztük számtalan kisebb programra, képzésre kértek pénzt.

...és osztálykirándulásokra is, amiért a tanárok pénzt is kaphatnának

Az igazgató szerint ezek többsége olyan, amelyet egyébként is megcsinálnak, de a pénzzel sokkal színvonalasabbá tehetnék a programokat, és a tanárokat is meg lehetne fizetni. Kirándulásokat, terepgyakorlatokat, irodalmi estet, szakköröket szerveznének, költenének az iskolaújságra, képeznék a tanárokat, például a hátrányos helyzetű gyerekekkel való bánásra, egészségügyi vagy erkölcsi nevelésre. A rendszeres, 1500 gyereket megmozgató sportrendezvényükre is költenének. Régebben például voltak úszó- és vízilabda-versenyek is, de amióta az uszoda pénzt kér ezekért, azóta nem engedhették meg maguknak, a pályázattal most újra lehetőségük nyílna rá.

Csalódottak lennének

Egy tapolcai iskolaigazgató szerint a pályázat lényegében arra ad lehetőséget, hogy az új köznevelési törvény előírásait teljesítsék. Ők például a pénz segítségével szerveznék meg a KRESZ-oktatást, elsősegély-oktatást, de az erkölcstan tanítását is. Jelenleg egy tanáruk van, aki megfelel az erkölcsoktatás követelményeinek, de őt nehéz lenne az 1200 gyerek órarendjébe mindenhová beírni. Egy kolléga át-, illetve továbbképzését a pályázatból lehetne kifizetni, ha ez késik, akkor valószínűleg újabb tanárt kellene felvenni.

A pénzből a mindennapos testnevelés kívánalmait is teljesíthetnék, az egyik pályázó például a tornaterembe tenne egy térelválasztó elemet a naponta kötelező tornaórákhoz. A tapolcai igazgató egyébként az [origo] megkereséséből tudta meg, hogy felfüggesztették a pályázatot. Azt mondta, csalódottak lennének, ha nem oldaná meg az NFÜ, hogy pénzhez jussanak, mert direkt siettek, hogy az első napon beadhassák a pályázatukat.

Pénz, bármire

A pályázat rengeteg módon segítené az iskolákat. Lehet ökoiskolákra, határon túli kirándulásokra, sport- és nyelvi táborokra, anyanyelvi tanárokra, digitális eszközökre, de hagyománnyá tehető iskolai eseményre is pályázni. A tanárok képezhetők többek között arra, hogyan kezeljék az iskolai agressziót, hogyan neveljék testmozgásban gazdag életmódra a diákokat, vagy akár a pénzügyi nevelésre is.

A pályázat azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben munkabért is elszámoljanak. Például, ha vállalják, hogy egy tanár extra tanfolyamot indít, akkor ennek a munkaerőköltsége elszámolható. Ugyanígy egy tanulmányi kirándulás vagy sporttábor is lehet része a pályázatnak, ezeken nem ingyen vesznek részt a kísérő tanárok, hanem beszámíthatják a fizetésüket felső korlát nélkül. Ha képzésre megy egy tanár, akkor a helyettesítőjének a bére fizethető a pályázat terhére, ami motivációt adhat, hogy a tanárokat képzésekre küldjék. De a pályázatból akkor is fizethető munkabér, ha az iskola a beszerzését nem külsőssel végezteti, hanem házon belül, akár a tanárok bevonásával.