Közszolgákon spórol a kormány, drágább lesz a készpénzfelvétel

2012.10.05. 9:18

A GDP 2,7 százalékára emelte a költségvetési hiánycélt a kormány - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken reggel. Ennek tartásához 397 milliárdos megszorítócsomagra van szükség, a kormány ezért hét intézkedéssorozatot, összesen tíz lépést hoz. Spórolnak a tanárokon, a közszolgákon, jön a segélyplafon, minden pénztárgépet bekötnek a NAV-hoz. 

Korábbi információinkkal összhangban 2,2 százalékról a GDP 2,7 százalékára módosította a kormány a jövő évi költségvetési hiánycélt. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak a korábban várt 500-600 milliárdos lyuknál kisebbet kell betömnie.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ennek megfelelően 397 milliárd forintos csomagot jelentett be pénteken reggel sajtótájékoztatón. A csomag hét intézkedéssorozatból, összesen 10 intézkedésből áll - jelezte a miniszter. (Azóta a kormány honlapjára felkerült a részletes tájékoztató, a pdf-formátumú dokumentumot itt találja.)

Ezek egyike az, hogy jövőre a készpénzfelvétel után 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni; a tranzakciós illetéket viszont nem terjesztik ki a Magyar Nemzeti Bankra (MNB), és 30 milliárd forinttal emelik a Magyar Államkincstár által fizetendő tranzakciós illetéket.

A kabinet bevezeti a korábban már nagyvonalakban bejelentett segélyplafont, vagyis az önkormányzatoknál felső korlát lép érvénybe a segélyek kifizetésénél. Még nincs döntés arról, hogy mely támogatásokra fog ez vonatkozni. De az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent.

A kormány az idei GDP-arányos hiánycél t is 2,7 százalékra módosítja (2,5-ről). Egyúttal 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben, egyrészt a kormányzati intézmények fejezeti előirányzatainál, másrészt pedig a maradványoknál, többek között a Nemzeti Földalap és a Foglalkoztatási Alap fejezetében - mondta el Matolcsy.

A lépések részletesebben

1. Az európai uniós társfinanszírozás mértéke az eddigi 15 százalékról 5 százalékra csökken. (Egy-egy uniós projektnél az EU eddig a források 85 százalékát biztosította, az állam a költségvetésből a 15 százalékát tette hozzá, ez csökken most 5-re.) Ez 55 milliárd forintos megtakarítást jelent Matolcsy szerint.

2. A társadalombiztosítási járulék plafonját eltörlik. Ez 51 milliárd forintot hoz a költségvetésnek.

3. Az állami alkalmazottak körében a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új embereket a következő három évben. Ez alól lesznek kivételek: például az orvosok és ápolók körében. Matolcsy szerint már 2013-tól - a járási rendszer bevezetésével, illetve az állam által átvett iskolák révén - 22 ezer fővel csökken a közszféra létszáma. Ez 30 milliárdos lefaragást jelent.

4. A pedagógus-életpályamodell bevezetését elhalasztja a kormány, vagyis a korábban ígérttel szemben 2013 szeptemberétől még nem, csak 2014 januárjától kapnak megemelt bért a tanárok. (Matolcsy azt ígérte, hogy ha 2013 közepén javulni látszik a költségvetés helyzete és a növekedés, akkor szeptember elsejétől mégis lehet szó emelésről.) Ez 73 milliárdos javulást okoz.

5. Lesz segélyplafon: az önkormányzatoknál életbe lép egy felső korlát a segélyeknél, még nem tudni, hogy pontosan mely támogatások esetében. A 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent.

6. A kormány lemond a jegybank megadóztatásáról, vagyis a tranzakciós illetéket nem veti ki az MNB-re, de ezért cserébe az államkincstártól 30 milliárd forinttal többet vár el, és 3 ezrelékes illetéket ír elő a készpénzfelvételre. Utóbbi két intézkedés 30-30 milliárdos bevételnövekedést jelent, míg a jegybanki tranzakciós illetékkel 100 éa 120 milliárd közötti összeg esik ki.

7. Az adóbeszedés hatékonyabb lesz, ebből 120 milliárd többletbevétel jöhet, csak az áfabevételek 95 milliárd forinttal növekednek. Ennek részeként:

8. Jön a fordított áfa a sertéságazatban.

9. A kisvállalati adózás esetében pedig úgy döntött a kabinet, hogy el lehet határolni a veszteségeket.

10. A Magyarországon működő 400 ezer pénztárgép mindegyikébe beépítenek egy eszközt, amely online kapcsolatot teremt az adóhatósággal.

Intézkedés Hiánycsökkentő hatás (mrd forint)
A pedagógus-életpályamodell elhalasztása 73
Tranzakciós illeték növelése 60
Bürokráciacsökkentés (közszféra létszámcsökkenése) 30
Uniós fejlesztések állami finanszírozásának visszafogása 55
Tb-járulékplafon eltörlése 51
Segélyplafon bevezetése 8
Adóbeszedés szigorítása, adóelkerülés visszaszorítása 120
Összesen 397

Péntek volt a határidő

A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásban október 5. fontos dátum. A kormánynak legkésőbb ekkor kell részletesen bemutatnia Brüsszel felé, hogy hogyan kívánja teljesíteni a bizottság elvárásait, azaz milyen megszorító intézkedésekkel tudja tartani a korábban kitűzött költségvetési hiánycélt.

A megtakarításokra azért van szükség, mert a 2013-as költségvetésben hatalmas, 500-600 milliárd forintos lyuk tátong - ha nem csinálna semmit a kormány, ennyivel haladná meg a hiány a vállalt célt. A kabinet korábban 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt ígért, mérvadó elemzések (IMF, Európai Bizottság, Magyar Nemzeti Bank) szerint durván ennek a duplájáig szaladhat jövőre a deficit. A hiány egyik oka a költségvetés első változata után bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos költsége. Ezt a célt emelte most meg a kormány, ám ennek tartásához is több százmilliárdos megtakarításra van szükség.

Az újabb csomagra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal tervezett hitelmegállapodás miatt is szükség van, illetve azért is, mert ha a hiánycélt nem tudja tartani, akkor súlyos uniós pénzektől is eleshetne az ország. 1000 milliárd forint a tét - kezdte a pénteki sajtótájékoztatót Giró-Szász András kormányszóvivő. Magyarországot az Európai Unió még mindig a túlzottdeficit-eljárás alatt tartja. Bár pár hónapja visszavonta a csaknem 150 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztására vonatkozó fenyegetést, hasonló szankciót bármikor elrendelhet újra, amennyiben a kormány nem viszi le a bűvös 3 százalék alá a költségvetési deficitet, tartós, nem egyszeri intézkedésekkel. (Ráadásul Brüsszel azt is elvárja, hogy a hiány évről évre csökkenjen, és az úgynevezett strukturális deficit a GDP fél százalékával mérséklődjön.)