Apró csalásaink a kormány örök tartaléka

A magyar gazdaságban óriási, folyamatosan jelenlévő tartalékot jelent, hogy sokan nem fizetik be az adójukat. A mindenkori kormányok igyekeznek többet és többet kisajtolni az ügyeskedőkből - különösen, ha hirtelen kell egy-egy költségvetési lyukat betömniük. A feketegazdaság visszaszorításában átütő sikert azonban még senki nem ért el. Az NGM most úgy tervez több mint százmilliárd forint pluszt behozni, hogy egy hasonló nyári tervéről éppen lemond.

A jövő évi büdzsé nyári szavazása előtt néhány nappal jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az adóbeszedés hatékonyságának javulása jövőre 160 milliárd forintot hoz az állam konyhájára. Már akkor is gyanítani lehetett, hogy a javaslat csak azért kellett, hogy papíron ki lehessen hozni, a munkahelyvédelmi akcióterv nem lékeli meg az államháztartást. (Az akcióterv 300 milliárdos költségét azzal próbálták még ellensúlyozni, hogy adót vetettek ki az államkincstárra, de rá másfél hétre erről az ötletről is kiderült, hogy 110 milliárd forinttal elszámolták, és csak jó esetben hoz 10 milliárd forintot.)

A 160 milliárdra belőtt adóbeszedési hatékonyságjavulást igyekezett védeni az NGM, a bevételi várakozást megpróbálták alátámasztani. Az [origo] birtokába került lista a tervezett lépésekről ugyanakkor csak megerősítette, hogy lényegében megalapozatlan a kormány elképzelése.

Most reálisabb a terv

Erről szól az NGM lapunknak adott válasza is, amelyben kifejti, hogy már ők is túlléptek a nyári terven. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bő egy hete ugyanis 400 milliárd forintos kiigazító csomagot jelentett be, amelynek a legnagyobb részét, 120 milliárd forintot újfent az adóbeszedés hatékonyságának növelésétől és a gazdaság fehéredésétől várják. Rákérdeztünk, hogy ez a nyáron bejelentett 160 milliárd forint felett vagy a helyett értendő-e. A tárca szerint így "az adóbeszedés hatékonyságából, gazdaságfehéredésből összesen 120 milliárd forint többletbevételt vár a kormány", nem 280 milliárdot.

Az elfelejtetett nyári és a mostani, szintén az adóbeszedés hatékonyságjavulásával és a fehéredéssel magyarázott tervek között azonban van különbség: a legfrissebb, 120 milliárdos bevételi terv megalapozottabb. A sertéskereskedelemre kiterjesztett fordított áfa behozhatja az óhajtott 10 milliárdot, az alig két hete megalkotott kisvállalati adó szigorítása révén szintén előteremthető 15 milliárd forint. A pénztárgépek összekötése az adóhivatallal azonban a rendszer kiépítésének időigénye miatt aligha termel jövőre 95 milliárdot, de pár tízmilliárdot lehet remélni tőle.

Jolly joker

Magyarországon kiterjedt a szürke- és feketegazdaság, így az éppen regnáló hatalom könnyen kapaszkodhat a hatékonyságjavulás, gazdaságfehéredés céljaiba. Az elmúlt években több becslés is a GDP 15-25 százaléka közé tette a rejtett gazdaság méretét, az ügyeskedők évente legalább 2000 milliárd forintot csalnak el. Ez a pénz mindenki számára láthatóan jelen van a gazdaságban. Megjelenik például minden fizetéskor, amikor nem kapunk vagy adunk számlát, az állam számára mégis alig elérhető.

Ugyan minden évben történik valami, hogy megnehezítsék a csalók dolgát, a mindenkori kormány azonban javarészt akkor veszi elő az adószigort, amikor költségvetési lyukat kell befoltoznia, csak annak módjára nincsenek konkrét tervei.

Az adóhivatal 2002-2005 közötti elnöke, Király László György az Indexnek adott interjújában is ezt érzékeltette, amikor egy konkrét esetet ismertetett: a pénzügyminisztériummal alkudozott az adóhivatal a következő évi bevételi előirányzatokról, kemény huzavona után megállapodtak egy nehezen, de teljesíthető számban, aztán pár napra rá a pénzügyi tárca 40 milliárd forinttal megemelte a tervet. Amikor erre rákérdezett az adóhatóság exelnöke, azt a választ kapta, hogy majd növelik a hatékonyságot. "Amikor arról beszélünk, hogy a hatékonyságot növeljük, többnyire arról van szó, hogy több pénz kell, de nem tudjuk, honnan" - mutatott rá a varázsszó mögötti jelentésre Király.

A pontos elképzelések nélküli pénzvadászatnak az is biztos jele, hogy általában szép kerek számokat írnak be a tervekbe. Ha lennének hatástanulmányok, azok aligha hoznának ki rendre olyan eredményt, amely öt- vagy tízmilliárd forintra végződik - ahogy ez az idén is történt.

Gyakran előhúzzák a cilinderből

Az elmúlt tíz évben is többször hívta segítségül a kormányzat a fehéredő gazdaságot és a hatékonyságjavulást, amikor kellett a pénz.

Draskovics Tibor pénzügyminiszterként előszeretettel használta a varázsszavakat, de a 2006-os Gyurcsány-féle kiigazításban is szerepet kapott. Akkor egy vizsgálóbizottságot is kreáltak, amelyik a gazdaság fehéredését volt hivatott igazolni, 2007-ben 80-100 milliárd forintot ki is mutatott a testület. 2008 nyarának végén Gyurcsány az akkori új programjában egyenesen 300 milliárd forintot tüntetett fel fehéredésként, a programot elemeire cincáló makroelemzők, adószakértők pillanatok alatt rávilágítottak, óriási lufi a terv.

Igaz, egyszer a második Orbán-kormánynak egyszer már félig bejött ez a fegyver. 2011 őszén bemondták, hogy 40 milliárd forintot várnak az adók, járulékok, vámok hatékonyabb beszedéséből, az adóhivatal akkor teljesítette is a tervet a felgyűlt adóhátralékok kíméletlen behajtásával. Ez azonban nem hatékonyságjavulás, inkább az adóbehajtás intenzitásának növelése.

Fehéredés természetesen lehetséges, és azt az állami fellépéssel elő lehet segíteni, de a bevételeket előre nem tervezheti be a költségvetésbe egy kormány, hogy azokra alapozva kiadásokat finanszírozzon, mert ha a remények túlzónak bizonyulnak, akkor vagy a hiány ugrik meg, vagy egyes feladatokat nem tud finanszírozni az állam. A hatékonyabb adóbeszedést inkább utólag lehet számba venni, hogy mennyi pluszbevétel származhatott ezekből, de az elemzés akkor sem könnyű.