Kenterbe veri a Facebookot az új kedvenc

Hatalmasat ugrott pénteken a legújabb tecnológiai kedvenc, a Workday részvénye a sikeres IPO-ja után. Az egyik legszexibb internetes trendet, a közösségi médiánál is forróbb felhő alapú szolgáltatásokat meglovagló cég értékeltsége is a felhők között mozog, de a szegmens egyelőre nem mutatja a kifulladás jeleit. Ha mindenáron a következő dotkom-lufit kutatjuk, akkor viszont érdemes odafigyelni a sorozatos, óriási felhajtással övezett cloud computing IPO-kra.

Nagyot szárnyalt nyitáskor a Workday

Közel 74 százalékot emelkedett pénteki debütálásakor a Workday a New York Stock Exchange-en. Az IPO jegyzési ára az előzetesen becsült 24-26 dolláros sávon kívül, 28 dolláron alakult ki, ami már előre jelezte, nagy lehet a kereslet a részvények iránt. A papír 48,05 dolláron nyitott, és még növelni is tudta a pluszokat a zárásig, 48,69 dolláron fejezte be a kereskedést.

A kibocsátási ársávot a társaság már egyszer megemelte, így alakult ki az eredeti 21-24 dolláros sáv helyett a 24-26 dolláros indikatív ár. Az emelt sávon is kívül eső 28 dolláros ár mellett a társaság mintegy 637 millió dollárnyi tőkét vont be, az ügylet pedig összességében 4,5 milliárd dollárra értékelte a vállalat egészét. Ugyan az IPO volumene lényegesen elmaradt a Facebookétól, az érdeklődés a szegmens vállalati körül megközelíti az első félévben látott közösségi média mániát is.

A Workday a vállalati IT-világ egyik legforróbb trendjét, a számítási felhő alapú szolgáltatásokat lovagolja meg. A cég úgynevezett SaaS (software-as-a-service) szolgáltatásokat nyújt, azaz a saját szerverein futtat olyan vállalati alkalmazásokat, amelyeket az ügyfeleknek így nem kell megvásárolni, hanem a kapacitásszükségleteiknek megfelelően, előfizetéses alapon vehetnek igénybe.

A felhő alapú szolgáltatások révén a vállalatoknak nem kell saját maguknak kiépíteniük és fenntartaniuk költséges adatparkokat és szervereket, és gazdaságosabban tervezhetnek az IT-kapacitásokkal is. A Workday neve is utal rá, hogy elsősorban a humánerőforrás kezelését segítő szolgáltatásokat nyújt.

A Workday kibocsátása egyébként meglehetősen nagy titkolózás mellett alakult, egy startupokat segítő amerikai szabályozás szerint a cég pénzügyi adatait lényegesen hosszabb ideig tarthatták titokban, és az IPO dokumentációja is el volt zárva a publikum elől, miközben már bőszen szervezték a kibocsátást.

Workday (NYSE - 1 perces)

Kitartanak a tulajdonosok

A technológiai szektorban megszokott módon a Workday is kettős részvénystruktúrát alkalmaz, aminek segítségével az alapítók úgy is megtarthatják az irányítást a cég felett, ha a tulajdoni hányad tekintetében kisebbségbe is kerülnek. A cég 22,8 millió részvényt bocsát ki az A sorozatban, miközben a nagyjából 137,5 millió darab B részvény az alapítók és társaik kezében maradnak. A két vezető ezzel a szavazati jogok 67 százaléka felett rendelkezik a kibocsátás után is.

Érdekes fejlemény, hogy két nagyon fontos intézményi tulajdonos, a Greylock Partners és a New Enterprise Associates nevű kockázati tőke társaság nem adott el a kibocsátásban egyetlen részvényt sem. Előbbi nagyjából 9,5 százalékos, utóbbi pedig 8,7 százalékos részesedéssel rendelkezik a Workdayben. Az intézményi befektetők elkötelezettsége jó jel lehet a befektetők számárad, de érdemes azt is hozzátenni, hogy a Greylock egyik partnere a Workday alapítója, Dave Duffield.

A Workday alapítói között egyébként igazi "felhőveteránokat" találhatunk, a vezérigazgatói posztot betöltő Dave Duffield előző cégét, a hasonló profilú PeopleSoftot az Oracle vásárolta fel 2004-ben. Duffield és a Workday másik alapítója, Aneel Bhusri ekkor hagyták el a céget, és a Workday révén térnek vissza a szegmensbe.

A technológiai kibocsátásoknál nem szokatlan módon a Workday nem nyereséges, árbevétele viszont stabilan növekszik. A 2012 július végén véget ért fél évben a cég megduplázta árbevételét, bár így sem mondható lehengerlően hatalmasnak, 119,5 millió dollár volt. A nettó eredmény soron 47 millió dolláros veszteség szerepelt, szemben az előző év azonos időszakában látott 36 milliós veszteséggel.

Mivel profittal nem számolhatunk, igazán alapos összehasonlító értékelést is nehéz végezni. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a hagyományos piaci mutatószámok alapján a cég értékeltsége rendkívül magas, hiszen feltételezve, hogy tartani tudja a fenti növekedési ütemet az árbevétel terén, a 28 dolláros kibocsátási ár is közel 10-szeres P/S, azaz árfolyam/egy részvényre jutó árbevétel mutatót eredményez. A 48 dollár feletti árfolyammal számolva ugyanez a mutató már több mint 16-szoros.

Felhővel töltött lufi?

A számítási felhőre alapuló szolgáltatások területe fejlődik a leggyorsabban az elmúlt években a technológiai szektorban, talán erőteljesebb mozgolódás a fogyasztói szemmel sokkal inkább előtérben lévő közösségi médiánál is. A trend egyértelmű, de egyúttal a kritikus hangok is egyre erősebbek, ezek szerint a számítási felhő egyfelől nem eléggé megbízható, nem eléggé biztonságos, másfelől pedig hosszú távon a különféle bújtatott költségek és egyéb nehezen felmérhető korlátok miatt nem is biztos, hogy jobban megtérül a vállalatok számára, mint a hagyományos szoftverlicencek és IT-megoldások.

A verseny ezzel együtt egyáltalán nem visszafogott a szegmensben, a legkomolyabb kihívás, amivel a Workdaynek és a hasonló, kisebb versenyzőknek szembe kell néznie, mint a nagyvállalati ügyfelek többségét magánál tudó óriás, az IBM, a felhőt a stratégia középpontjába helyező Oracle vagy a terület meghatározó szereplője, a Salesforce.com, nem beszélve olyan frissebb, de nem kisebb szereplőkről, mint például az Amazon. (Az Oracle felhőbeli törekvéseiről korábbi cikkünkben írtunk.)

Bizonyos tekintetben a "cloud computing" a legújabb "dotkom-őrület, mielőtt azonban újabb lufit kiáltanánk, érdemes kiemelni, hogy a számítási felhőre alapuló szolgáltatások igen komoly technológiai hátteret, gépparkot, adatkezelést, és ezek miatt súlyos beruházásokat igényelnek. A kilencvenes évek végi internetes aranylázban látott "egy ötlet, egy jó név, egy IPO" modell így távolról sem működőképes már a szektorban.

Ezzel együtt is felfedezhetjük a túlpörgés jeleit a szegmensben. Az elmúlt hónapokban három felhő alapú szolgáltatásokat nyújtó cég is tőzsdére lépett, a Splunk az áprilisi IPO-ja óta nagyjából 80 százalékot, a ServiceNow június óta mintegy 100 százalékot, a Palo Alto Networks pedig július óta 50 százalékot emelkedett. Tőzsdei szemmel mindhárom cég meglehetősen kis kapitalizációval rendelkezik, ráadásul a tulajdonosok viszonylag kis szeletet vittek tőzsdére, ráadásul üzleti értelemben - a Workdayhez hasonlóan - nem feltétlenül tőzsdeérett cégekről beszélünk.

A rendkívül gyenge IPO környezetben látott kibocsátási hullám arra is utalhat, hogy a tulajdonosok látva az egyre szorosabb versenyt, igyekeznek realizálni a profitjuk jelentős részét. A Workday esetében ennek ellentmond, hogy meghatározó intézményi befektetők nem adtak túl a saját tulajdonukon a kibocsátásban, bár ezt akár 70 százalékkal magasabb ár mellett hamarosan megtehetik a tőzsdén.