A magyar fogyasztók protekcionista érzelmeire építve szereznék vissza elvesztett hazai piacukat a magyarországi gyógyszergyártók. Ön megnézi, milyen országban gyártott fájdalomcsillapítót vesz be?

Magyar seggbe magyar kúpot! - az egyik nagy, magyarországi gyógyszercég vezetői csak így foglalják össze maguknak, hogy szeretnék végre elérni: a hazai fogyasztók, amikor csak tehetik, itthon gyártott gyógyszereket vásároljanak - mondta el az [origo]-nak a cég egyik vezetője. Ha ez megvalósulna, ugyanúgy magyar munkahelyek megőrzését és létesítését segítenék, mint amikor célzottan magyar élelmiszert vesznek - magyarázta az üzletember.

Szerinte azonban az élelmiszerek piacán már kibontakozóban lévő vásárlói tudatosság a patikákban csak nyomokban jelenik meg: a legtöbb embert nem érdekli, hogy melyik cég gyártotta a gyógyszerét, következésképp annak sincs tudatában, hogy a készítmény mely országból származik.

A kérdés azért húsba vágóan aktuális a Magyarországon gyártóbázist fenntartó cégeknek, mert az egy éve működő, úgynevezett vaklicites gyógyszerár-támogatási rendszerben jelentős piacvesztést szenvedtek el a külföldi gyártókkal szemben. Az IMS Health egészségügyi szolgáltató adatai szerint a négy vállalat összesített gyógyszereladása 2012 első 8 hónapjában 11,5 milliárd forinttal, több mint 11 százalékkal volt kevesebb, mint 2011 hasonló időszakában. A teljes gyógyszerforgalom ezalatt összesen 12,3 milliárddal csökkent.

A vállalatok állítják, hogy ez nemcsak nekik, illetve a tulajdonosaiknak rossz, hanem előbb-utóbb megérzi a nemzetgazdaság egésze, hiszen a gyógyszergyártás a magyar gazdaság egyik legstabilabb lábának bizonyult a válságban. A Századvég Gazdaságkutató nemrég elkészült tanulmánya, amelyet részben a gyógyszercégek finanszíroztak, szintén ezt mutatja ki. A gyógyszergyárak ezért úgy érvelnek, hogy hiába vesznek olcsóbb gyógyszert a betegek, ezzel hosszú távon maga alatt vágja a fát a magyar gazdaság.

Ázsiai konkurencia

"Csak a Richternek húsz olyan terméke van, amelyet az új rendszer bevezetése óta ki kellett vonni a forgalomból, mert nem érte meg többé a gyártása vagy nullára csökkent az eladása. A vakliciten ugyanis gyakran olyan árral nyernek a külföldi cégek, amilyennel nem tudunk versenyezni" - mondta az [origo]-nak Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője. A Richter korábbi közlése szerint 15-20 százalékos árbevétel-kiesésre számít.

Több terméke jutott hasonló sorsra a Sanofinak is, hárommilliárd forintos árbevétel-csökkenést okozva - közölte Rózsa Iván, a francia Sanofi magyarországi leányvállalatának kommunikációs igazgatója. Az Egisnek három készítménye került ki a támogatott körből, úgy, hogy az egyik elnyerte a legutóbbi Magyar Innovációs Nagydíjat, de a másik kettő is innovációs díjat kapott.

A kínai, indiai minőségbiztosítási követelmények sokkal lazábbak, mint az európaiak, ezért kisebb költséggel teljesíthetők, így az ottani gyártók árban könnyen megverik a magyar gyártókat - állította Beke Zsuzsa. "Az is előfordul, hogy a veszteséges forgalmazást is bevállalják egy időre, hogy megöljék a piacot" - magyarázta. Rózsa Iván ehhez azt tette hozzá, hogy sok originális (nem utángyártott) terméknek azért nem lehet csökkenteni az árát, mert akkor más országokban is ezt kellene tenni, amit az anyavállalatok nem engednének meg.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Ráadásul egy a vakliciten befutott olcsó készítmény esetében már előfordult, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet szennyeződés miatt kénytelen volt kivonni a forgalomból - hangoztatják a gyógyszergyárak. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet több szabálytalanság miatt összesen 50 millió forintra bírságolta az érintett forgalmazót, a Medico Uno Pharmát. A Nebacop nevű vérnyomáscsökkentőről pedig nemrég kiderült, hogy miután a hirtelen megnőtt kereslet miatt a forgalmazója nem tudott belőle eleget szállítani, egy idő után egy másik, bár azonos hatóanyagú készítményt kezdett csomagolni a dobozába - igaz, az érintett cég szerint hatósági engedéllyel.

Olcsóbb alternatívák

Tény, hogy amióta a vaklicit működik, számos terápiához sokkal olcsóbban érhetők el azonos hatóanyagot tartalmazó generikus (utángyártott) gyógyszerek. Jól járt a költségvetés is, ártámogatásra ugyanis több tízmilliárd forinttal kevesebbet kell így költeni. Az OEP adatai szerint a tavaly októberi első vaklicit 35 milliárd forintos, az idén áprilisi 20 milliárd forintos, míg a legutóbbi, október elsejétől hatályos hétmilliárd forintos árcsökkenést hozott összességében.

"Igen, a kormány kipipálhatja az árak leverését. A kutatás-fejlesztésre költött pénz mennyiségén, a beruházásokon viszont mindez meg fog látszani. Ráadásul az árbevétel-kiesés miatt az érintett vállalatoknál már folyamatban van a létszámleépítés" - mondta felvetésünkre Rózsa Iván.

A hazai gyártók így azon gondolkodnak, hogy kampányt indítanak a fogyasztók tudatosságának növelése érdekében, azt hangsúlyozva, hogy a magyar gyógyszeripar termékei elismerten világszínvonalúak. Az üzenet azonban nem egyszerű: Rózsa Iván szerint nem csupán az itthon gyártott, hanem a hazai gyártók által forgalmazott termékek vásárlását is érdemes ösztönözni, hiszen az ebből származó nyereséget is Magyarországon forgatják vissza.

Ritkán kérdezik, de jobban elfogadják

"A kutatások szerint van már itthon egy olyan fogyasztói réteg, amely megnézi, hogy ki a gyártó, és ha a származási ország nem is, a márka számít neki. A gyógyszer ugyanakkor annyiban speciális, hogy a vényköteles termékek esetében a döntéshozó az orvos, így nem egyszerűen a betegek szemléletének formálására van szükség" - magyarázta Beke Zsuzsa.

Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke érdeklődésünkre azt írta: a betegeknél jellemzően nem élvez előnyt a hazai, ritkán kérdik a származási, gyártási helyet, de "jobban elfogadják az európai (hazai) gyártású gyógyszereket".

Gyógyszerhiány, bizonytalanság

A vaklicit azt jelenti, hogy a gyártóknak egymás árainak ismerete nélkül kell ajánlatot tenniük, majd a második fordulóban mindenkinek megvan a lehetősége, hogy alkalmazkodjon a legalacsonyabb árhoz. Az OEP az olcsóbb termékekre adott ártámogatással ösztönöz azok vásárlására. A rendszerre nemcsak a pórul járt magyar gyártók, hanem a patikák is panaszkodnak. Korodi Karolina szerint a rendszer legmarkánsabb hatása a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság: a félévenkénti vaklicitek után két-három hét bizonytalan készletgazdálkodás következik a patikáknál, ami "a beteg számára folyamatos döntési helyzetet okoz. A helyettesítő gyógyszereket ajánlja a patikus, természetesen a jogszabályi előírásoknak megfelelően, és a betegnek el kell fogadnia az egyik készítményt, ha gyógyulni akar."

A szövetség tapasztalatai szerint ellátási gondok is akadnak: a vaklicit után helyzetbe kerülő gyártók nem mindig tudták (különösen a kis és közepes cégek) tartani a folyamatos ellátást. "Azon forgalmazóknál, amelyek nem gyártók, és külföldön, bérgyártásból szerzik be a termékeiket, előfordult az utánrendelési lehetőség megszűnése vagy nagy csúszása. Volt néhány termék, amely hónapokon át nem volt beszerezhető" - írta Korodi Karolina.