Máris lényeges módosításokat jelentett be a kormány a másfél héttel ezelőtt napvilágot látott költségvetési megszorítócsomagjához. 2013-ban sem csökken felére a bankszektorra kivetett különadó és megemelkedik a tranzakciós adó mértéke is. Az OTP zuhanással, a forint gyengüléssel reagált a mai bejelentésekre.

Felrúgja a bankokkal kötött megállapodást a kormány

Mégsem csökken felére a bankadó 2013-ban - jelentette be ma Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter annak a hét újabb megszorító intézkedésnek részeként, amivel a kormány a nemrégiben bejelentett kiigazítócsomagot egészíti ki. Az intézkedésektől a kormány összességében mintegy 367 milliárd forintos addicionális egyenlegjavító hatást vár. Az idén mintegy 120-130 milliárd forintot hozó adót a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében 2013-ban megfelezték volna, 2014-ben pedig elvileg ki kellene vezetni az adót.

A bankadó megtartása mellett a pénzügyi tranzakciós adó mértéke az eredeti tervekkel ellentétben 0,1 százalék helyett 0,2 százalék lesz (az államkincstári tranzakciókra is). A korábban bejelentett intézkedéscsomag csak a készpénzfelvételi tranzakciókra emelte meg az adó mértékét 0,3 százalékra. A cafeteria rendszerben az egészségügyi hozzájárulás adótétele 20 százalékról 27 százalékra emelkedik.

A kormány mindemellett adót vet ki a közmű infrastruktúrára, és minimum küszöböt állapít meg az iparűzési adóra, hogy a papíron veszteséges vállalakozások is fizessenek minimális közterheket. A ma bejelentett intézkedéseket az NGM által várt egyenlegjavító hatással az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Nem elég, amit már bejelentettek

Matolcsy György azt is elmondta, hogy az október 5-én közzétett 1 százalékos prognózis helyett a kormány már csak 0,9 százalékos bővülést vár jövőre a magyar gazdaságtól. A kormány korábbi csomagjától hivatalosan közel 400 milliárd forintnyi megtakarításra számított, de elég hamar világossá vált, hogy a célok túlzottan optimisták, a legtöbb elemző szerint a csomagnak körülbelül a fele-kétharmada tartható.

A növekedési prognózis csökkentésével és az újabb intézkedésekkel a kormány elismerte, hogy az előző intézkedések nem elegendőek a 2013-as hiánycél eléréséhez. Az Origo értesülései szerint az Európai Bizottság is kevésnek találta a mintegy 500-600 milliárd forintos költségvetési lyuk eltüntetésére a bejelentett intézkedéseket, és ezt informálisan jelezte is a kormánynak. Matolcsy György elmondása szerint az EU a bejelentett csomag kétharmadát fogadta el teljesíthetőnek az alacsonyabb növekedési kilátások miatt, azaz mintegy 260-270 milliárd forintos egyenlegjavulást látott az előző csomaggal. GDP-arányosan további mintegy 1,2 százalékot kellett lefaragni a deficitből, így adódott a 367 milliárd forint - magyarázta  a miniszter szerint.

Emlékeztetőül az október 5-én bejelentett intézkedések:

  • A hiánycélt 2,2 százalékról 2,7 százalékra emeli a kormány 2012-re és 2013-ra is, így továbbra is a 3 százalékos cél alatt maradunk.
  • A kormány a hiánycél biztosítására 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben.
  • 2012-ben 1,2 százalékkal csökken a GDP, korábbi 0,1 százalékos növekedési prognózissal szemben, 2013-ban pedig a korábbi tervekben szereplő 1,6 százalékos növekedés helyett csupán 1 százalékkal számol a kormány.
  • Elhalasztják a pedagógusok tervezett béremelését és a pedagógus életpálya-modell bevezetését 2014 elejére.
  • Szociális juttatásokra plafont szabnak ki, miközben eltörlik a társadalombiztosítási járulékplafont.
  • Az uniós projektek társfinanszírozását 15 százalékról 5 százalékra csökkentik.
  • A pénzügyi tranzakciós adó mértéke 0,3 százalék lesz a készpénzfelvételek esetében, de az adót nem vetik ki a jegybankra.
  • A kiskereskedelem áfa-elkerülését csökkentendő a NAV-val online kapcsolatban álló eszközt építenek be az összes pénztárgépbe.

Megborult az OTP

Az OTP több mint 5 százalékos esést mutat a hírekre, a forint pedig gyengülni kezdett, jelenleg 279,4 körül mozognak az EURHUF jegyzések a reggeli, 278 alatti szintekkel szemben.

OTP (1 perces)

Mennyit bukik az OTP?

Az OTP mintegy 29 milliárd forinttal "vette ki a részét" a 2012-es bankadóból, ez a magyarországi operáció átlagos mérlegfőösszegének 0,52 százaléka. Az eredeti forgatókönyv szerint a kormány által beszedett bankadó 2013-ban már az eredeti mérték fele lett volna, így a teljes szektortól várt 72 milliárd forintos adóbevételből mintegy 14,5 milliárd forint lehetett volna az OTP részesedése.

A 2013-as adókötelezettséget tehát mintegy 14,5 milliárd forinttal növelheti az új teher, ami az első negyedév eredményeiben jelentkezhet, ha az OTP ugyanazt a gyakorlatot követi az adó elszámolásában, mint amit idén (a bank a teljes összeget az első negyedévben számolta el idén).

 Az OTP a június végén véget ért négy negyedév során összesen mintegy 63,3 milliárd forint nettó profitot könyvelhetett el a 29 milliárd forintos bankadó és a tavaly év végi végtörlesztés negatív hatásával együtt (utóbbi mintegy 40 milliárd forintos egyszeri sokkot jelentett). A Bloomberg konszenzusa alapján az elemzők az eredeti bankadó-tervek ismeretében 161,3, illetve 195,6 milliárd forintos eredményt vártak a társaságtól 2013-ban és 2014-ben. Ehhez képest a 14,5 milliárd forintos addicionális adókötelezettség, ami a mai bejelentések alapján a jövő évre adódik, tetemesnek mondható, és részvényenként 52 forintos profitcsökkenést jelent.

Érdemes hozzátenni, hogy az elemzői modellekben ez az első ránézésre drasztikus változás nem okoz jelentős változást, amennyiben tényleg átmenetinek fogjuk fel az adóemelést. A KBC Securities bankelemzője szerint, ha a kormány 2014-ben még a bankadó 50 százalékával számol, akkor az új intézkedések nagyjából 1 százalékkal csökkentik a részvényre becsült fair értéket. Az elemző október legelején 4626 forintos fair érték mellett vételi ajánlással rukkolt elő az OTP részvényére.

Az új helyzetben mindemellett kérdéses, hogy az adó a későbbiekben fennmarad-e, megszűnik-e, esetleg a kormány 2014-ben felezi el az adó mértékét. A mai bejelentések ráadásul tovább erodálják a kormány hitelességét, így a bankszektor körüli bizonytalanság nem csökken, hanem növekszik, ami befektetői hangulaton is nyomot fog hagyni.

Áthárítani vagy nem áthárítani?

Az OTP helyzetét ráadásul tovább nehezíti a tranzakciós adó megemelése. Az adót Matolcsy György elképzelése szerint a bankok nem fogják áthárítani az ügyfelekre, mert egyre erősebb a verseny a szektorban. Ezzel együtt logikus feltételezni, hogy az adó részben vagy egészében az ügyfelek által fizetett díjakban fog megjelenni, így nem a bank eredményét terheli majd a megnövekedett adó. A pontos hatást nehéz ezzel együtt is megbecsülni.

Érdemes hozzátenni, hogy a magyar banki ügyfelek híresen rugalmatlanok, így a költségek emelése az ügyfelek viszonylag kis részét késztetné váltásra (ha pedig az összes bank beépíti az adóterhelést, akkor a relatív árviszonyok nem is változnak lényegesen a piacon), így a bankok biztosan megpróbálnak majd ehhez az eszközhöz nyúlni.

Feltételezve, hogy az OTP a kormány által várt adóbevételből hasonló arányban részesül, mint ahogy a bankadóból, és a rá eső kötelezettség 50-60 százalékát hárítja át valamilyen módon az ügyfelekre, akkor gyors becslésünk szerint 7-10 milliárd forinttal csökkentheti a tranzakciós illeték a bank nettó profitját 2013-ban. Ez részvényenként 25-36 forintos profitcsökkenést jelent 2013-ban. A részvény fair értékére ez az adóváltozás még a bankadónál is komolyabb hatást gyakorolhat, feltéve, hogy nem a bankadóhoz hasonló átmeneti, hanem tartós adóterhet jelent majd a bank számára.

Összességében tehát 2013-ban mintegy 22-34 milliárd forinttal, azaz részvényenként 77-88 forinttal csökkenhet az OTP profitja a korábban várhatóhoz képest a ma bejelentett adóváltozások miatt. Mindez nyilvánvalóan a bank értékeltségére is rá fogja nyomni a bélyegét, különösen ha a megszorítások hátterében álló kedvezőtlen makro helyzetet és a kormány nyíltan bankellenes politikáját is számításba vesszük.

OTP