A szegények szívhatnak a cafeteria szigorításával

2012.10.17. 15:37

Van egyáltalán perspektivikus gazdaságpolitika Magyarországon? - teszik fel a kérdést a munkaadói szövetségek a kormány új megszorító csomagja után. A VOSZ főtitkára szerint a cafeteria már nem éri meg, ezzel az alacsony jövedelműek járhatnak rosszul.

A munkaadói érdekképviseletek szerint jelentősen befolyásolja a jövő évi minimálbérről és szakmunkás-minimálbérről a héten kezdődött tárgyalásokat a kormány költségvetési kiigazító csomagja.

A kormány szerdán további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat. A főtitkár azt mondta, Matolcsy György bejelentése után felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán perspektivikus, érdemi gazdaságpolitika Magyarországon.

Mostanra egyértelművé vált, hogy a kormány feláldozta a magyar gazdaság versenyképességét, növekedési pályáját a 3 százalék alatti hiány oltárán - jelentette ki Dávid Ferenc, aki szerint a csomag következményeként tovább romlik a banki hitelezési képesség is, és fokozódik az országgal szembeni bizalmi válság. Az előző után csupán 10 nappal bejelentett újabb megszorító csomaggal a kormány erkölcsileg teljesen hitelét vesztette a vállalkozói szféra szemében - értékelte.

Dávid Ferenc a konkrét lépések kapcsán nehezményezte, hogy a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel a bankadóról, emellett váratlan volt a tranzakciós illeték megduplázása is. A közműadó bevezetése pedig azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet. Az iparűzési adót a főtitkár szerint inkább ki kellene vezetni, vagy lazítani kellene rajta, azt pedig, hogy a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áru beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni, nem egyeztették a vállalkozásokkal, így az sem tudható, miért éppen 80 százalék az arány.

A béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő - ez jelentősen rontja a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon - jelezte Dávid Ferenc. Az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10 százalékát is elérheti a cafeteria, a változással ezért épp ők járnak rosszul. A munkáltatóknak "nagy pofon" az adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke túlzásnak tartja a 367 milliárd forintos adóemelési csomagot, amely álláspontja szerint számos terhet tesz a vállalkozásokra.

Vélhetően javítja az ellenőrzések hatékonyságát, bár a vállalkozásoknak némi adminisztrációs többletet jelent, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben - mondta Rolek Ferenc.

Az alelnök megkérdőjelezhető, súlyos lépésnek nevezte a bankadó megtartását, valamint a tranzakciós illeték megduplázását. A cafeteriát érintő változásokról Dávid Ferenchez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a béren kívüli juttatások megszüntetésére vagy csökkentésére ösztönzi a cégeket. Munkavállalói oldalon mindez csökkenti a nettó bért, és - a bejelentett adóváltozásokkal együtt - jelentős hatással van a jelenleg zajló jövő évi bértárgyalásokra.