Az áruházakra is csapást mér Matolcsy

A kormány legújabb megszorító csomagjának egyik eleme átalakítja az iparűzési adó számítását Az érintettek, elsősorban a kereskedelemben érdekelt cégek terhelése jelentősen, több mint a felével emelkedhet. Ha a kormány a lépésből tervezett 35 milliárdos többletet látni akarja, akkor meg kell oldania, hogy a települések a hozzájuk befolyó adót ne költsék el.

A szerdán bejelentett kormányzati megszorító csomagban szereplő lépések közül a bankokat sokkoló lépések a legnagyobb horderejűek, de a többi lépés is közvetve vagy közvetlenül érintheti az embereket. A csomagban szerepel az iparűzési adó számításának átalakítása is, amellyel a kereskedelem szereplőinek lehet a legtöbb gondja. Úgy tűnik, a kormányzat ezzel kívánja részben kiváltani a kereskedelem szereplői sújtó válságadót. Ez pedig a mindennapokban áremelésekben is jelentkezhet.

A bejelentett hétpontos csomag negyedik eleme szerint a jövőben a vállalkozások csak árbevételük 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét. Matolcsy György azt mondta, az intézkedés a nagykereskedőknek jelent ez többletterhet, de ez nem krízisadó a kereskedelmi szektornak. Az intézkedés 35 milliárd forintos többletbevételt eredményezhet.

Több mint felével nőhet az adóteher

A változtatás leegyszerűsítve azokat a cégeket érinti, amelyek megvesznek egy terméket és azt változatlan formában tovább adják. Éppen ezért érinti elsősorban a kereskedelem szereplőit az intézkedés.

Kevesebb juthat?

Az iparűzési adó nem javítja közvetlenül az központi költségvetés egyenlegét, mert az önkormányzatok saját bevételeit növelő helyi adók közé tartozik. (Éppen ez ad lehetőséget arra, hogy a települések éppen ezért maguk szabályozhatják az adó mértékét.) Az év közben megjelenő államháztartási hiányadatokban rendszerint nem is szerepelnek az önkormányzatoknál fellépő deficitadatok, így a bevételek sem.

Az uniós módszertan szerint kalkulált, úgynevezett maaastrichti (ESA-95) éves hiányadatot azonban a négy alrendszer - a központi költségvetés, a társadalomnbiztosítás, az elkülönített pénzügyi alapok és az önkormányzatok gazdálkodásának - egyenlege adja. Ha a kormány számításai bejönnek, akkor ez az éves hiányadat mérséklődhet. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy valahogy gátat szabjon a kormány annak, hogy az önkormámnyzatok elköltsék a hozzájuk befolyó összeget. Az egyik kézenfekvő megoldás lehet, hogy ennyivel mérsékli az önkormányzatoknak adott támogatást.

A változtatás számukra jelentős többletet jelent. A most érvényben lévő szabályok szerint a nettó árbevételből teljes egészében levonhatják az eladott áruk beszerzési értékét, az új szabály szerint azonban csak annak 80 százalékától szabadulnak. A két összeg különbsége után kell megfizetni az iparűzési adót, amelynek nincs minimális kulcsa, a törvény csak azt mondja ki, hogy nem lehet magasabb 2 százaléknál.

Adómatek

Ha egy 10 milliárd forint nettó árbevételű cég 8 milliárd forintért szerzi be az eladott cikkeket és a maximális kulccsal adózik, akkor a 2 millárd forint maximum 2 százalékát, azaz 40 millió forintot kell befizetnie. A kormány mostani lépése után azonban jóval nagyobb lesz ez az összeg, mivel - ha minden egyéb paraméter változatlan marad - akkor az árbevételből csak a beszerzésre fordított 8 milliárdnak a négyötödét, 6,4 milliárd forintot vonhatja le. Ennek eredményeként 3,6 milliárd forint után kell az adót befizetnie, ami a 2 százalékos maximális kulcsnál 72 millió forint lesz, vagyis 80 százalékkal növekszik az adóteher. Mindez csak elméleti számítás, de adószakértők szerint az biztos, hogy jelentős tehernövekedést hoz a lépés.

"Azt, hogy egészen pontosan kiket és milyen mértékben érint, azt majd csak a jogszabály konkrét szövege után lehet megmondani, most ugyanis csak irányt szabott meg a kormány" - kommentálta a kormányzati lépést az [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője. Szerinte az irányból egyértelműen úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi adó kiváltását célozza a mostani lépés, mert az iparűzésiadó-teher számításának tervezett módosítása a kereskedelem szereplőit sújtja, de az energiaszektorban érdekelt cégeknek is többet kell majd fizetniük.

Arra a kérdésünkre, hogyan fogja a kormány a kereskedelem nagyágyúit szeretné megadóztatni Vámosi-Nagy azt mondta jogtechnikailag megoldható, hogy bevezet egy árbevételi határt, amely felett lép érvénybe a mostani szabály, így a legnagyobbak többet fognak fizetni. Szerinte az eddig megismert számok alapján az érintett cégeknek több mint 50 százalékos adónövekedéssel számolhatnak, de ez csak egy hozzávetőleges összeg, konkrétumokat csak akkor lehet mondani, ha olvasható lesz a jogszabály.

Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint is jelentős többletteherrel kell számolniuk az érintett cégeknek. Az adó bevezetése után az lesz a kérdés, hogy az érintett kereskedők mihez kezdenek, ha áthárítják-e az adótöbbletet, akkor drágábban juthatunk hozzá a boltokban megvásárolható cikkekhez.

A belföldi adóparadicsom nem megoldás

Felmerülhet, hogy a többletfizetést a cégek úgy próbálják kikekrülni, hogy nullakulcsos iparűzési adót megállapító településekre költöztetik a székhelyüjet. Ezt sokan minden további nélkül megtehetik, az iparűzési adó esetében az adóalanyok mobilak, alacsony költséggel áttelepülhetnek másik önkormányzat területére. Egyes települések 0 kulcsú helyi iparűzési adóval kívánják magukhoz csábítani a vállalkozásokat. Vadász Iván azonban kérdésünkre elmondta, a kereskedő cégeknél ez nem jelent megoldást. A jogkövető magatartás esetén ugyanis ott kell adózni, ahol a tevékenységet folytatja az adott cég" - fogalmazott az alelnök.