A 764 milliárdos megszorítás sem elég az EU-nak

Az Európai Bizottság pénteken reggel közölte Orbán Viktorral, hogy nem tartja elegendőnek még a kiegészített megszorító intézkedéseket sem. A miniszterelnök telefonos kormányülést tartott, és jelezte: ha megmondják, mennyit kell még vágni a költségvetésen, megteszi. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó elemző szerint akár további 400-500 milliárd forintnyi megszorításra is szükség lehet még. 

Magyarország Orbán Viktor szerint most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A magyar miniszterelnök az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. Elmondta, hogy megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért pénteken reggel "telefonos kormányülést" tartott, és a kikérte a kormánytagok jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak - mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét.

Mondják meg, mennyi kell még

"Akármit csinálunk, sose elég" - fogalmazott a kormányfő. Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek - fűzte hozzá. Ez szakértők szerint azt jelenti, hogy az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem egyben bizonyos mértékben visszafogják a növekedést is, és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor megjegyezte: most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban. "Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. "Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte "csak kicsi korrekcióra lesz szükség".

Ördögi kör

Azt, hogy az Európai Bizottság pontosan miért gondolja növekedést visszafogónak a két, elvileg összesen több mint 700 milliárdos kiigazítást jelentő csomagot, nem nehéz kitalálni: az intézkedések többsége olyan bevételnövelő intézkedés, amely növeli a magyar gazdaság szereplőire nehezedő adóterhelést. Ráadásul a bankadó megfelezésének elhalasztása vélhetően nem engedi felpörögni a nagyon visszafogott hitelezést, holott a növekedés beindulásához ez elengedhetetlen volna.

Az ING vezető elemzője, Németh Dávid szerint tartani lehetett attól, hogy Brüsszel alacsonyabb növekedéssel fog számolni, és ezért nem lesz elég a második körben bejelentett csomag sem. "Reális volt egy ilyen kimenetel" - mondta az [origo]-nak.

A kormány az első csomag bejelentésekor 1,6 százalékról 1 százalékra módosította növekedési várakozását. A második - az elsőhöz hasonló méretű - megszorító csomag esetén azonban csak 0,9 százalékra csökkentette a várt bővülési szintet, innen nézve érthető, hogy az EB másképp most számol.

A megszorítások egyik fő problémája éppen ez. Minél több pénzt vesz ki a gazdaságból, von el az emberektől a kormány, annál inkább csökken a gazdasági növekedés esélye. Akinek kevesebb a pénze, az kevesebb fogyaszt, jobban meggondolja a beruházásokat, így lassul az egész gazdaság.

Németh Dávid szerint reálisabb lett volna, ha a kormány a második csomag bejelentésekor 0,6 százalékra módosítja a jövő évi magyar növekedési tervszámot. Ha az EB is ezt tartja reálisnak, az az elemző becslése szerint azt jelentheti, hogy még 400-500 milliárd forintnyi megszorítást kell végrehajtania a kabinetnek.

Egyszer már visszadobták a megszorítást

A 2013-as költségvetésben tátongó 500 milliárd forintos lyuk betömésére először október 5-én jelentett be a kormány egy 390 milliárdos intézkedéssorozatot, amelynek része a pedagógusok béremelésének elhalasztása, a szociális segélyek maximálása, a magas keresetűek társadalombiztosítási járulékának növelése, a közszféra létszámának csökkentése, a pénzfelvétel tranzakciós adójának emelése és több adóváltozás.

Hamarosan kiderült, hogy - mivel a bevételi célokat Brüsszel szerint jelentősen túltervezték - az Európai Bizottság további egyenlegjavító lépéseket vár el a kormánytól. Matolcsy György gazdasági miniszter ezért szerdán újabb megszorító intézkedéseket jelentett be. A 367 milliárdosra becsült újabb csomaggal a kormány felemeli a tranzakciós adó mértékét, korábbi ígéretével ellentétben nem felezi meg a bankadót, közműadót vet ki, növeli a cafeteria adóját, és megváltoztatja a helyi iparűzési adó alapjának számítását.

Az akkori sajtótájékoztatón az [origo] megkérdezte a minisztert, hogy ha esetleg az EU ezzel az újabb intézkedéssorozattal sem lenne megelégedve, a kormány kész-e újabb csomaggal előállni. Matolcsy György azt válaszolta: harcolunk, mert ez egy olyan ügy, amelyet meg kell nyernünk. "Nagyon komolyak az esélyeink, de el vagyunk készülve arra, hogy újabb kifogásokkal áll elő az EU. (...) Én bízom az EU bölcsességében" - mondta.

Az első csomag (2012. október 5.)	Hatása a kormány várakozása szerint (397 milliárd forint összesen)
A pedagógus-életpályamodell elhalasztása	73 milliárd forint
Tranzakciós illeték növelése	60 milliárd forint
Bürokráciacsökkentés (közszféra létszámcsökkenése)	30 milliárd forint
Uniós fejlesztések állami finanszírozásának visszafogása	55 milliárd forint
Tb-járulékplafon eltörlése	51 milliárd forint
Segélyplafon bevezetése	8 milliárd forint
Adóbeszedés szigorítása, adóelkerülés visszaszorítása	120 milliárd forint
A második csomag (2012. október 17.)	Hatása a kormány várakozása szerint (367 milliárd forint összesen)
A bankadót 2013-ban nem felezik meg.	72 milliárd forint
A pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik.	90 milliárd forint
A pénzügyi tranzakciós illeték az államkincstár esetében is 2 ezrelékre nő	40 milliárd forint
Változik a helyi iparűzési adó alapjának a számítása: a cégek csak az árbevétel 80 százalékáig vonhatják le az adóalapból a beszerzési értéket.	35 milliárd forint
Közműadót vezetnek be a föld alatti vezetékekre.	30 milliárd forint
Nő a cafeteria adókulcsa. A 100 forintra vetített 24 forintos adótartalom ezzel 34 forintra emelkedik.	40 milliárd forint
A jövőben a NAV 2,5 millió forint fölött végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben.	60 milliárd forint
Összesen:	764 milliárd forint