Nem kedvez a magyar politika a tőzsdének

2012.10.24. 11:03

Számos olyan eseménynek és megnyilvánulásnak lehettünk tanúi a hosszú hétvégén, amelyek fontosak lehetnek a magyar politikai/makrogazdasági környezet megítélése szempontjából. Sajnos a sok kisebb hír közül egyik sem tűnik pozitívnak a magyar tőzsde szempontjából, mert több nagy és fontos magyar tőzsdei céget érinthetnek negatívan a fejlemények.

Míg a hazai befektetők 4 napos pihenésüket töltötték, az élet hazánkban és a nagyvilágban sem állt meg, bőven történtek olyan események a hosszú hétvége alatt, amelyekről befektetési/tőzsdei szempontból mindenképpen meg kell emlékeznünk.

Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken estefelé egy brüsszeli sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy információi szerint az Európai Bizottság továbbra is kevesli a költségvetési helyzet stabilizálására tett magyar erőfeszítéseket, így a múlt szerdán bejelentett intézkedéseket követheti egy harmadik csomag is. A miniszterelnök azt mondta, hogy ha a kormánynak tényleg további összegeket kell előteremtenie, akkor bankadót, közműadót, energiaadót emel majd és esze ágában sincs "az emberekkel megfizettetni a válság terheit".

Szombaton és vasárnap újabb jelzések érkeztek ebben a témában, ugyanis a Népszabadság szombati számában már olyan hírek is napvilágot láttak, amely szerint a kormány az idén júliusban bevezetett telefonadót emelné. Mint ismeretes, ezt a távközlési adót már most is fizetik a cégek és az ügyfelek, a jelenlegi mértéke 2 forint percenként, illetve sms üzenetenként.

Vasárnap a kormányzati szereplők tovább ütötték a vasat. Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az ATV vasárnap esti, "Szabad szemmel" című műsorában ugyan nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy jelentenek-e be újabb csomagot, vagy elég lesz Brüsszelnek az, amit eddig bejelentettek, de azt egyértelművé tette, hogy ha lesz újabb megszorítás, akkor a terheket döntő mértékben a bankszektornak, a közüzemi szektornak, az energiaszektornak és adott esetben az online-szerencsejáték szektornak kell viselnie.

"Az elmúlt 22 évben a bankok annyi pénzt szivattyúztak ki Magyarországról, hogy most nyugodtan tehetnek vissza az államkasszába" - szította tovább a bank és vállalatellenes közhangulatot Lázár.

Politikai/makrogazdasági szempontból kedvezőtlen az a hétvégi hír is, hogy Magyarország 5 helyet esett vissza, s így kiszorult az első 50 helyezett közül a Világbank által összeállított "Doing Business" rangsorában, amely egyfajta versenyképességi rangsor a világ országairól. A tanulmány készítői szerint hazánk helyzete tavalyhoz képest sok tekintetben romlott. Relatíve nehezebb például a hitelhez jutás, rosszabb a befektetők védelme, a csődhelyzetek megoldása, illetve a vállalkozások indítása. Nehezebben megy a tulajdon bejegyzése és az elektromos áram bekötése, de kedvezőbb megítélés alá esik a határokon átnyúló kereskedelem, illetve a szerződések érvényesítése.

Hogy valaki a fentieket jó, vagy rossz hírként értékeli, az erősen szubjektív is lehet, de mivel a bejelentések/megszólalások közvetve vagy közvetlenül sok magyar tőzsdei céget érintenek negatívan (OTP-bankadó és bankellenes hangulatkeltés; MTel - telefonadó és közműadó; MOL - közműadó és energiaadó), ezért a hazai részvényárfolyamok szempontjából a hírek inkább negatívak.

A hétvégén a fentieken kívül szinte minden magyar politikai párt vagy pártkezdemény tartott politikai gyűlést vagy megemlékezést. Ezeken gazdasági/tőzsdei szempontból fontos esemény nem történt, annyit talán érdemes lehet kiemelni, hogy Bajnai Gordon egykori miniszterelnök valóban visszatért a politikába, a várakozásokkal ellentétben azonban nem egy párthoz csatlakozott, hanem civil szervezetekkel közösen egy választói mozgalmat hozott létre "Együtt 2014" néven.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy 2012. október 23. valójában a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos kampány kezdő időpontja, a versengő politikai pártok retorikájára, terveire érdemes gazdasági/tőzsdei szempontból is egyre nagyobb figyelmet fordítani.