Az IMF lemond a magyarokról?

Vágólapra másolva!
Miközben Varga Mihály Tokióban tárgyalt a Nemzetközi Valutaalappal, a magyar kormány IMF-ellenes kampányba fogott. Az [origo] információi szerint a lépés az utolsó cseppek egyike lehetett a pohárban, a Valutaalapnál már csak akkor fognak foglalkozni Magyarországgal, ha gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot látnak. A legutóbbi megszorítások szerintük nem ezt bizonyítják.
Vágólapra másolva!

Elmérgesedett a viszony a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között, az IMF-nél házon belül már arról beszélnek, hogy gyakorlatilag szakítottak a magyar féllel - ez rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az [origo] folytatott kormányzati emberekkel, a Valutaalapon belüli folyamatot ismerő, a tárgyalásokra rálátó forrásokkal. Az egyeztetések már a kezdetekkor is döcögtek: nyolc hónapba telt, mire leültek egymással a felek az után, hogy a magyar kormány az IMF-hez és az Európai Unióhoz fordult 2011 novemberében.

Az IMF-en belül többen úgy élték meg eddig is, hogy a kormány nem is akar megállapodni, a török kártyát játssza. Az volt a benyomásuk, hogy Orbán Viktor és csapata így akarja fenntartani a jó piaci hangulatot, és próbálja kihúzni az időt a 2014-es választásokig, anélkül, hogy a megállapodás megkötését bevállalná. Az IMF és az EU ugyanis csak úgy adna hitelt, ha folyamatos egyeztetéseken, ellenőrzéseken keresztül beleláthatna Orbán lapjaiba, ezt azonban a miniszterelnök el szeretné kerülni.

Az IMF-es kampány Tokióban is hatott

A két héttel ezelőtti, október 9-14. közötti, tokiói IMF-közgyűlésen történtek azonban kulcsfontosságúaknak bizonyulhatnak a csigalassúsággal haladó tárgyalás-előkészítő folyamatban. Magyar oldalról Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter és Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is részt vett a közgyűlésen. A rendezvényen két IMF-vezetővel is leültek beszélni, és mindkettőtől komoly fejmosást kaptak.

A közgyűlés első napjának reggelén árasztotta el ugyanis a nyomtatott és az online sajtót az IMF-ellenes médiakampány. Forrásaink egybehangzóan állították: a hatás Tokióban sem maradt el. Komolyan a szőnyeg szélére állította a Valutaalap európai térségért felelős vezetője és egyik vezérigazgató-helyettese a szervezettel tárgyaló Vargát és Pleschingert. Csütörtökön a Népszabadság is azt írta, hogy a Valutaalap zokon vette a hirdetéseket.

Ott tárgyaltak, itt kampányoltak

Az eseményen jelen lévő, illetve a történteket a miniszter elmondásából ismerő források szerint Varga különösen kellemetlen helyzetbe kényszerült: nem tudott érdemben mit mondani azokra a bírálatokra, amelyek a kormány arroganciáját hánytorgatták fel. A beszámolók szerint akadt, aki az ülésen csak a "nyelvét köszörülte", illetve élcelődött azon, hogy a magyar kormánynak "ennyi esze van", de többen komolyabb kritikát is megfogalmaztak. Vargának ráadásul megalázó lehetett, hogy - információink szerint - úgy állt a tokiói bírálatok kereszttüzében, hogy nem tudott arról, hogy az IMF-ellenes hirdetések a szervezet közgyűlésével egy időben jelennek meg.

Az IMF-es vezetőkkel folytatott megbeszélést ismerő egyik forrásunk úgy fogalmazott: nem úgy tűnt, hogy Varga csak megjátssza, hogy nem tud a kampányról. Tárgyalópartnereinek benyomása az volt, fogalma sincs róla, miért akkor indították a kampányt, és milyen megfontolás húzódik meg mögötte. Úgy tudjuk, a Varga mellett ülő Pleschinger is enervált volt, őt sem készítették fel a médiakampányból.

Más források szerint Varga tudott a hirdetésekről, de a hírt csak néhány órával a közgyűlés előtt kapta meg. A kormány hivatalosan nem tárgyalt a Valutaalap-ellenes kampányról, az erről szóló döntést kormányzati források szerint Habony Árpád tanácsadó javaslatára a Miniszterelnökségen hozták meg.

A Valutaalappal sok ország kormánya takarózik, amikor valamilyen, a társadalom széles rétegei számára fájdalmas intézkedést kell meghozni az IMF-es segítség érdekében. Az IMF el is fogadja, hogy belpolitikai célokból olykor vele vitetik el a balhét. A magyar kormány azonban forrásaink szerint átléphetett egy küszöböt.

Orbán két éve valóban nem engedett az IMF-nek, akkor kész tények elé állította a tárgyalóküldöttséget, és most is mondvacsinált okokból húzza-halasztja az előkészítő tárgyalásokat. Ezenkívül a hirdetések mellett - úgy tudjuk - az Orbánnal való személyes találkozókról is tüskéket őriznek az IMF-esek. Ezek adódhattak össze most.

Vargáék mindent megpróbáltak

Az IMF-es vezetők válaszként bekeményítettek. Forrásaink szerint kerek perec közölték Vargáékkal, hogy azonnal állítsák le az őket lejárató kampányt, különben ne is álmodjon a magyar fél arról, hogy "tovább asszisztálnak Orbán játékához", a maguk részéről befejezettnek tekintik a magyar tárgyalásokat. Varga próbálta menteni a helyzetet, állítólag azzal védekezett, hogy ki vannak fizetve a hirdetések, nem tudják leállítani a kampányt.

A magyar delegáció megpróbálta úgy beállítani az újsághirdetéseket, hogy azokra azért van szükség, hogy könnyebb legyen elfogadtatni a lakossággal egy majdani hitelmegállapodást. Az IMF-nél azonban információnk szerint másként látták a dolgot. Úgy vélik, a Valutaalapot gyalázó hirdetések éppen hogy csökkentik egy jövőbeli megegyezés elfogadottságát. Úgy tudjuk, Varga beszélt Orbánnal, de hasztalanul, az IMF-ellenes hirdetések azóta is kint vannak.

Nincsenek itt, nem tudnak távozni sem

A Valutaalap forrásaink szerint lényegében megszakította az eddig is vontatott konzultációkat. A szakítás nyílt kimondását azonban az IMF hagyományos eszköztára most nem teszi lehetővé.

Az IMF nagyon ritkán teszi meg, hogy látványosan feláll az asztaltól, és akkor sem úgy távozik, hogy végleg befejezték az ügyet. Ha reménytelennek, értelmetlennek ítéli meg a megbeszélések folytatását, idő előtt hazahívják a tárgyalódelegációt - így üzennek a nyilvánosságnak. Magyarországgal szemben is így jártak el 2010 júliusában, akkor hosszú szünet követte a kenyértörést, majd 2011 decemberében is idő előtt hazarepültek Budapestről a tárgyalóküldöttség tagjai. Most nincs aktuális budapesti látogatás, ezért csak a háttérben üzenték meg, hogy nem szeretnék fecsérelni az időt a magyar kormányra.

A megszorítások sem segítenek

Informátoraink szerint a Valutaalap csak abban az esetben jön vissza Budapestre, ha gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot lát. (Januárban jön egy küldöttség, de függetlenül a hiteltárgyalásoktól, az évenkénti, minden IMF-tagországra érvényes átvilágításra érkezik néhány szakértő a fővárosba.)

A mostani megszorítások a Valutaalap szemében nem jelentenek fordulatot. Az intézkedéscsokor szerkezete ugyanis durván növekedésromboló, az adóemelések dominálnak benne, a kiadási oldalon alig vannak lépések. Az IMF-nél úgy látják, az államadósság hosszú távú finanszírozhatóságát most leginkább az eltűnt növekedés veszélyezteti, Orbán és Matolcsy György csomagjai tovább rontanak a helyzeten, hiába hozzák lejjebb a hiányt. A Valutaalap a szintén most bejelentett intézkedést, a bankadó szintjének fenntartását is rossz ötletnek gondolja. A kormány ráadásul egy új sarcot, a pénzügyi tranzakciós illetéket is a bankszektorra terheli, amelyek mind a hitelállomány leépülését fogják fokozni, tovább rontva a növekedési kilátásokat. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika is marad, ez pedig a beruházások süllyedésén keresztül rombol.

Mindezekkel a kormány tisztában van, mégis ilyen csomagokat dob be. Az IMF-nél ezek után kész tényként kezelik a szakítást, így élik meg - fogalmazott egyik nem kormányzati forrásunk. A Valutaalap mostantól várhatóan nem lesz partner a hivatalos hiteltárgyalások előkészítő konzultációiban sem. "Magára hagyták a kekeckedő, szabadságharcot vívó kormányt, hogy tovább ne takarózhasson azzal, hogy esetleg az IMF-en múlik a továbblépés a magyar ügyben, meg amúgy is tudja jól a kabinet, mi kellene egy sikeres szándéklevélhez" - mondták az [origo]-nak.

Orbán az EU-val küzd

A kormány tisztában van azzal, hogy a Valutaalap kiváró álláspontra helyezkedett. Ez magyarázhatja azt, hogy - mint arról beszámoltunk - a kormányoldalon is arra számítanak, idén már nem jön vissza a tárgyalódelegáció. De nem is tűnik nagyon úgy, hogy bánkódnának emiatt. Orbánék most az Európai Unió megpuhítását tartják szem előtt, az IMF-et másodrangú kérdésnek gondolják, mondták a Hvg.hu-nak kormányzati források.

A kormányfő minden erejével azon van, hogy még az idén kikerüljünk az uniós pénzek elvesztésével fenyegető túlzottdeficit-eljárás alól. Politikai színtéren akarja megnyerni a meccset, és azzal számol, hogy ha az EU-t legyőzi, akkor Brüsszel visszavonja a pénzek befagyasztásával való fenyegetést, szinte automatikusan vissza fog térni Budapestre az IMF, és bele fog menni valamilyen kompromisszumos megoldásba.

Akkor sincs azonban tragédia, ha egyáltalán nem születik megállapodás az IMF-fel. Ha az eurózóna válsága nem vesz gyökeresen rossz fordulatot, és a nemzetközi gazdasági hangulat a mostanihoz hasonlóan nyugodt marad, Magyarország a Valutaalap hitele nélkül is finanszírozni tudja az államadósságot. Ha viszont Görögország kilépne az eurózónából, vagy egy spanyol csőd réme reálisabb lenne, nemzetközi háttér nélkül Magyarország védtelenül maradna.

Az EU azonban nem véletlenül tartja sakkban Orbánt a szankciók a lebegtetésével. Ez lényegében az egyetlen, de erős ütőkártyája Brüsszelnek, hogy valahogyan hatással legyen az unortodox megoldásokra hajlamos magyar miniszterelnökre. Ezért nem is könnyen dobja el ezt a lapot.