Jó hír a befektetőknek, emelkedőben a Rába csillaga

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy igazak a pletykák, miszerint a Rába a Volvóval karöltve buszgyártásba fog. A hír jóformán már "csak" megkoronázása azoknak a kedvező fundamentális jelzéseknek, amikkel a részvény elhalmozza a befektetőket, a cég alapvető üzletmenete is kezdi kiheverni a válság hatásait, miközben a cég vezetői nemrég szokatlanul erős üzenetet küldtek a részvényeseknek arról, hogy szerintük a társaság fényes jövő elé néz. A napokban érkezett jelentős megrendelés mellé pedig az állami buszstratégia révén újabb nagy értékű üzleteket kaphat a vállalat.

Nem figyel a tőzsde

Amióta az állam 2011-ben felvásárolta a Rábát, azóta a tőzsdén maradt részvényeket alig övezi figyelem, pedig a társaság szépen csendben rekordokat döntöget. A jelenleg is regnáló menedzsment nagy sikerrel hajtotta végre az egykori szocialista mamutcég reorganizációját, de mire a gyümölcs igazán beérett volna, addigra beköszöntött a 2008-as gazdasági válság és a Rába újra komoly kihívásokkal nézett szembe. Mára azonban úgy tűnik, hogy a vezetőség ezt a válságot is legyűrte.

A cég gerincét jelentő futómű üzletágban a legutóbbi, meglepően jól sikerült negyedéves gyorsjelentéssel csúcsra futott a 12 havi gördülő üzemi eredményhányad és ezzel a teljes cég üzemi profitabilitása is új magasságokba ért.

Hamarosan, a jelenlegi információink szerint 2012. november 16-án érkezik a cég harmadik negyedéves gyorsjelentése, mely az üzletmenetben megszokott szezonalitás miatt várhatóan nem lesz túl erős. A jelentés kiadását követően a menedzsment tradicionális elemzői és sajtótájékoztatójára is sor kerülhet.

Azt fontos hangsúlyozni, hogy a Rába idei első féléve igen jól sikerült, a cég teljesítette az egész éves bevételi terv 49%-át, holott az üzletmenetet jellemző szezonalitás miatt az első félévben a teljes éves bevételnek inkább csak 41-48 százaléka teljesül jellemzően. Az alábbi grafikonon a 2008-as és a 2009-es válságéveket érdemes figyelmen kívül hagyni, hiszen akkor az üzletmenet korántsem volt szokásos. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a tavalyi évben a bevételnek mindössze 46 százaléka jött az első félévben és roppant erős volt a negyedik negyedév.

Mindez arra enged bennünket következtetni, hogy ha lesz menedzsment-tájékoztató a harmadik negyedéves gyorsjelentés után, ott a vezetőség jó eséllyel megemelheti az idei évi bevételi tervét. Bár az idei EBITDA célkitűzésnek még csak 35%-a teljesült idén, nincs kizárva, hogy ezt a profittervet is emeli a menedzsment, hiszen a tavalyi évben például csak 33%-a teljesült az éves EBITDA-nak az első félévben.

Jött egy nagy megrendelés

A Rába a múlt héten jelentette be, hogy összesen 15 millió dolláros projektszerű megrendelést kapott az amerikai Marmon-Herrington-tól. Ez az összeg a Rábához mérten nagyon jelentős, a menedzsment teljes 2012 évi konszolidált bevételi tervének 6,6 százalékát teszi ki. A 15 millió dollárból 2 millió dollárnyi megrendelést már az idén teljesít a győri cég, 13 millió dollárnyi szállítás pedig 2013-ra jut. Bár nem tudni, hogy a májusban adott menedzsment prognózis számolt-e már ezzel a 2 millió dollárral az idénre, a bejelentés bennünk mégis azt a fent említett érzést erősíti, hogy a cég vezetősége a harmadik negyedéves gyorsjelentés után megemelheti a 2012-es éves bevételi tervét, sőt, talán a profittervét is.

Bár erről nem szól a Rába hivatalos bejelentése, az új megrendelés sejtésünk szerint nem csak bevételi, hanem profitoldalról is jelentős lehet, hiszen arról van szó, hogy a Rábának speciális járművekbe kell komplett első hajtott futóműveket beszállítania, ez pedig a társaság egyik legjobb marzzsal rendelkező terméke. Korábban már volt példa arra, hogy a Rába egy hosszabb projekt keretében speciális futóműveket szállított az amerikai Marmon-Herringtonnak. Akkor a Rába legfőbb üzletágának, a futómű divíziónak üzemi eredményhányada és a csoportszintű EBITDA hányad is hirtelen csúcsra ugrott. Persze az ugrás nem kizárólag a Marmon üzletnek volt köszönhető, de volt benne bőven szerepe.

A mendzsment bizakodó

2012. szeptember 12-én a Rába menedzsmentje egy nagyon erős üzenetet küldött a piacnak arról, hogy szerintük kiválóak a cég fundamentumai. Közleményben mondták ki, hogy szerintük üzlet- és termékfejlesztési eredményekben kivételesen gazdag időszakot tudhat maga mögött a Rába, a közelmúltban valamennyi stratégiai piac valamennyi kulcsszegmensében sikerült megalapozni a növekedési célok teljesülését. Azt is mondták, hogy az idei első félév pénzügyi mutatói valamint a jelenlegi rendelésállomány is a folytatódó felívelés irányába mutatnak.

A menedzsment akkori megítélése szerint a részvények árfolyama már a közeljövőben elindulhat a részvények 1000 forintos névértéke fölé, s hogy ezt a vezetők elő is segítsék, vállalták, hogy a vételi megbízásokkal lépnek piacra, egyúttal vállalják, hogy a következő egy évben névérték alatti szinten nem adják el részvényeiket. A bejelentés óta a Rába részvények csaknem 30%-ot erősödtek, de még mindig kb. 20%-kal vannak az 1000 forintos névérték alatt. A menedzsment eddig összesen több mint 16 ezer darab részvényt vásárolt, ami a piaci forgalom mintegy 5%-ának felel meg. A legmagasabb árfolyamon, 839 forinton történő vásárlás alig néhány napja történt.

A Rába menedzsmentje alig néhány hete frissítette a cég középtávú stratégiáját. Az árbevétel gerincét adó futómű üzletág megmaradt fő fókusznak, de bekerült egy érdekes új elem is a stratégiába. A jármű üzletág tekintetében az igazgatóság megvizsgálja a termékportfolió kiszélesítésének lehetőségét: a jelenlegi stratégiai termékkör (katonai szállítójárművek és polgári vázszerkezetek) védett katonai járművekkel és városi/elővárosi tömegközlekedésre alkalmas közúti járművekkel egészülhet ki. Mindkét termék esetében a hazai piaci igények ellátása az elsődleges, kiforrott technológiák alkalmazása mellett, maximalizált magyar tartalommal, úgy, hogy lehetőleg a nemzetközi kapcsolatok erősítése révén a futómű üzletág export lehetőségei is bővüljenek.

Az állami stratégia kulcsa a Rába

A bejelentés valószínűleg azt jelenti, hogy a Rába további komoly állami megrendelésekre számít, hiszen a hazai piacon védett katonai járművekre csak a honvédségnek van szüksége, és buszokat is állami cégek, a BKV, illetve a Volán társaságok vásárolnak. Nagy potenciál rejtőzhet abban, ha az állam a Rábától kezd buszokat vásárolni, hiszen a társaság már most is gyárt buszfutóműveket és alvázakat, valamint üléseket és egyéb alkatrészeket. A megrendelések lehetséges nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a BKV-nak a mintegy 1400 darabos flottájából 500-at szinte azonnal ki kellene vonni a forgalomból, s öt év alatt 838 autóbuszt beszereznie. A Volán társaságok által üzemeltetett mintegy 6300 buszból szintén sokat kellene cserélni az elkövetkezendő években.

A Napi Gazdaság cikke szerint a BKV és a Volánok mintegy nyolcezres flottájából négyezer busz átlagos életkora már meghaladta a 13 évet, de akadnak bőven 22-25 éves példányok is. További érdekesség, hogy a kormány 2011. januárjától, még a Rába felvásárlása előtt megtiltotta a Volánoknak, hogy új buszt vásároljanak. A tilalom a HVG szerint 2013. januárjában lejár. Az értesülések szerint ráadásul a Rába a svéd Volvoval tárgyal és licenszvásárlás keretében a társaság újra buszgyártásba fogna, és ezt a Magyar Nemzet mai információi is alátámasztani látszanak.

A lépés logikus lenne, hiszen futómű fronton a Rábának már van jól működő kapcsolata a Volvoval és mint az előző pontokban láttuk, a menedzsmentnek kifejezett célja, hogy úgy bővítse a jármű üzletág termékkörét, hogy annak a futómű üzletágra is legyen pozitív hatása. A HVG azt írja, hogy Schváb Zoltán, a fejlesztési tárca államtitkár-helyettese egy szeptember végi konferencián azt nyilatkozta: kormányzati körökben hónapok óta készül egy nemzeti buszstratégia, melynek a Rába államosítása volt az első lépése. Vegyük észre, hogy a nyilatkozat időpontja éppen egybeesik a Rába új stratégiájának bejelentésével.

Vannak még jó pontok

A mindennapi üzletmeneten és az állami megrendeléseken túl van egy utolsó régi és jól ismert fundamentális kapaszkodója is a Rába részvényeseinek, mégpedig a cég hatalmas ingatlanvagyona. A Rába Győrben, Móron és Sárváron rendelkezik termelésre használt ingatlanokkal. Emellett a társaság az elmúlt években győri tevékenységét egy telephelyre koncentrálta, így 43 hektáros ingatlanfejlesztésre alkalmas területet szabadított fel Győr belvárosának szomszédságában.

A teljes ingatlan piaci értékére sok független elemző és maga a társaság is adott már becslést, ezek általában 5-15 milliárd forint között szóródtak, ami részvényenként 370 és 1160 forint között mozog attól függően, hogy melyik becslést osztjuk és hogy a teljes részvényszámmal számolunk, vagy kihagyjuk a számításból a cég saját részvény állományát. A Rába ingatlanjai nem likvidek, így nem biztos, hogy tanácsos a papír értékelésekor számolnunk ezzel a rejtett értékkel, de annyi bizonyos, hogy ha egyszer a társaságnak sikerülne értékesítenie ezt a vagyont, az a részvényesek számára a jelenlegi árfolyamhoz képest hatalmas egyszeri értéknövekedést jelentene.

A Rába részvényei mindeközben 5,5-ös 2012-es EV/EBITDA szorzó mellett forognak, ha nem számolunk az ingatlanvagyonnal, illetve a menedzsment idei EBITDA előrejelzését, a pénteki 859 forintos záró árfolyamot, valamint a félévi 12 milliárd forintos nettó hitelállományt vesszük alapul. Ez az értékeltségi szint ordítóan olcsónak semmiképpen sem nevezhető a szektortársakhoz képest, de túlzottan drágának sem mondható. Főleg akkor nem, ha egy befektető elhiszi a fent boncolgatott növekedési lehetőségeket.

Vannak azért kockázatok is

Mint minden első ránézésre remek befektetési sztori körül, a Rábánál is felfedezhetünk pár fontos kockázatot, amit nem hagyhatunk ki a számításból:

• Az elmúlt hetekben meglehetősen borús hírek érkeztek a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban. Gépgyártó lévén a Rába üzletmenete erősen függ a gazdasági ciklusoktól, így ha a GDP növekedésben újra egy olyan komoly lassulás következik be, mint annak idején 2008-ban, az erősen negatívan hathat a Rába árfolyamára.
• Az unortodox magyar gazdaságpolitika ismeretében komoly kockázatot jelent a kisrészvényesek számára, hogy a Rába stratégiai tulajdonosa a magyar állam.
• A Rába állam által történt felvásárlása óta rendkívüli módon lecsökkent a részvények közkézhányada.
• A Rába részvények forgalma eredetileg sem volt nagy a Budapesti Értéktőzsdén, de a közkézhányad összezsugorodása óta még inkább fokozott kockázatot jelent az alacsony likviditás. Egy-egy kisbefektetői megbízás is képes több százalékkal feljebb vagy lejjebb tolni a részvény árfolyamát.
• Az intézményi befektetők gyakorlatilag teljesen kiszálltak a Rábából, úgy tűnik, hogy nem is igazán figyelik a céget. Ez akadálya lehet annak, hogy az esetlegesen javuló fundamentumok beépüljenek az árfolyamba is.
• Mivel az állam 70% feletti szavazati aránnyal rendelkezik a Rábában, bármikor kivezetheti a részvényeket a tőzsdéről, ha úgy tartja a kedve. Bár ilyen szándék egyelőre nem látszik a láthatáron, ez kétségtelenül kockázat a kisbefektetők számára.
• A hazai buszgyártás említett felfuttatása egyelőre csak sajtóhírek és találgatások szintjén zajlik. Semmi garancia nincs arra, hogy a tervek valóban léteznek és nem csak spekulációról van-e szó. Ha léteznek is a tervek, akkor sem tudhatjuk, hogy valóra válnak-e valaha. Ha valóra válhatnak, akkor sem tudhatjuk, hogy pontosan mikor, milyen időtávon.
• A Rába 1999-ben egyszer már próbálkozott buszgyártással, azonban a tevékenység nem volt gazdaságos, így néhány éven belül beszüntették azt. Semmi garancia sincs arra, hogy ezúttal sikeresek lesznek a nagy buszgyártási tervek.
• Amint írtuk, a magyar buszgyártás újraindítása fontos bevétel- és profitnövekedési forrás lehet a Rába számára, de csak akkor, ha a cég valóban versenyképes termékkel tud előállni és azt az állam hajlandó fair áron, kellő profittartalmat biztosítva megvásárolni. Nagy kockázat, hogy az állam csak politikai célokból kifolyólag támogatja a magyar buszgyártás beindítását és a Rába ezen nem realizál majd érdemi profitot.
• A Rába továbbra is egy erősen eladósodott vállalat, a hitelállománya meghaladja a 12 milliárd forintot.

Rába (Napi)