Információink szerint egyes bankok és multik azt próbálják elérni, hogy az Európai Bizottság legyen engedékenyebb Magyarországgal, mert Brüsszel szorongatása miatt őket hozza egyre nehezebb helyzetbe a Orbán-kormány. A magyar kabinet maga is erre játszik, az önkormányzati adósság átvételével kapcsolatos riogatások is a nyomásgyakorlás részét képezhetik, de ha mégsem, akkor további tízmilliárdokkal tetézik a bankok megkopasztását.

Orbán Viktor két héttel ezelőtti, brüsszeli nyilatkozata tőle szokatlanul szófogadónak hatott. Ha az EU megmondja, hogy mennyi hiányzik, akkor "akármennyit mond, azt elő fogjuk teremteni" - mondta a miniszterelnök, amikor kiderült, hogy az Európai Bizottság még a kormány egy hónapon belüli második kiigazító csomagját is kevesli.

Igaz, a Brüsszelnek imponáló kijelentés után a miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy a forrásokat honnan fogják ehhez előteremteni: "bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük".

A sorok közt olvasni tudók ebből megérthették: a kormány szándékosan olyan intézkedésekkel készül  előteremteni a pluszpénzt, amelyek a szerinte politikai okból kötekedő bizottságnak, pontosabban a bizottságot alkotó biztosok mögött álló államok bankjainak és cégeinek is fájni fog.

Elkezdődött a lobbizás 

A már az elmúlt két évben is gyakorolt, a nyilvánosság előtt azonban most először beismert stratégia kormányzati információink szerint lassanként hatni is kezd a megfelelő helyeken. Úgy tudjuk, a kormány most először kapott Brüsszelből olyan visszajelzéseket, hogy a főként német, olasz, és osztrák bankok, illetve multicégek vezetői saját biztosuknál lobbiznak - vagy, ahogy egy kormányzati forrás fogalmazott: "sikítoznak" - annak érdekében, hogy a bizottság szálljon le Magyarországról. Ha ugyanis tovább szorongatják az Orbán-kormányt, akkor ők kapnak a nyakukba újabb és újabb, a nyereséget felemésztő vagy akár a működést is ellehetetlenítő terheket.

Egy, a bizottsággal folytatott egyeztetésekre rálátó kormánypárti politikus szerint ettől nem független, hogy a kormány egyre inkább számol azzal, hogy megúszhatja a harmadik kiigazító csomagot. Ez azt jelentené, hogy a bizottság a két héttel ezelőtti álláspontjával ellentétesen mégis megelégszik majd az eddig vállalt, közel 770 milliárdos megszorítással, és mégsem kér a 3 százalék alatti hiánycél tartásához újabb intézkedéseket.

Az optimista forgatókönyv szerint, amelyről a Népszabadság keddi cikke szerint már Rogán Antal frakcióvezető is beszélt a kormánypárti képviselőknek, ha minden jól megy, az Európai Bizottság november 7-én nyilvánosságra hozandó országjelentése nem talál majd kifogást a magyar költségvetésben. Ennek alapján pedig a pénzügyminiszterek december eleji tanácskozásukon javaslatot tehetnek a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére.

Nem ilyen sima az ügy

Fut azonban egy pesszimistább forgatókönyv is, amelyről a kormányoldalon hajlamosak elfeledkezni, vagy nem kellő jelentőséget tulajdonítanak neki. A bizottság ugyanis csak az egyik fontos szereplő a történetben, és a november 7-i országjelentés tartalmazhatja azt, hogy a jövő évi költségvetési hiány nincs rendben, ezért megfogalmazhatja azt a kérést Magyarország felé, hogy tegyen még hiánycsökkentő lépéseket - egy harmadik kiigazító csomagot. Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin azonban rá egy hónapra, december 4-én még felülbírálhatja a bizottság véleményét, ajánlását, akár azért, mert addig Orbánék valóban hoznak még hiánycsökkentő intézkedéseket, akár azért, mert az Ecofin jóval inkább politikai érdekektől átitatott testület, mint a bizottság. Erről a kettős szerepről ebben a cikkünkben írtunk.

Az egész játszma arra megy ki, hogy a kormány el tudja-e érni, hogy Brüsszel - akár a bizottság, akár az Ecofin-tanács - ne váltsa be fenyegetését, és ne fagyasszanak be január 1-jétől uniós forrásokat Magyarország előtt. A perdöntő a december eleji Ecofin-ülés lesz. A deficiteljárás megszüntetésének semmi esélye, legkorábban jövő júniusban hozhat erről döntést Brüsszel. Két választási lehetőség lesz decemberben: az Ecofin valóban felfüggeszti a a kohéziós pénzeket - erre mutatkozik most kisebb esély, a brüsszeli dolgokban járatos Bruxinfó információi is ezzel vágnak egybe -, vagy pedig továbbra is lebegteti a pénzek befagyasztásával való fenyegetést, és csak júniusban hoz ilyen vagy olyan döntést.

Az önkormányzati adósmentés az újabb nyomás

Egy másik, a tárgyalásokra szintén rálátó, kormányzati tisztséget is viselő forrás szerint a "nyomás, illetve inkább nyomasztás fokozásához" nagyban hozzájárult a kormány szombaton bejelentett önkormányzati adósságátvállalásról szóló bejelentése is, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök máris utalt rá, hogy a 612 milliárdnyi hitel átvállalásából a bankoknak is ki kell majd venniük a részüket.

"Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot" - jelezte a várható lépéseket a miniszterelnök az önkormányzatok adósságáról szóló konferencián, és ha ez nem lett volna elég egyértelmű, a kijelentést még azzal is kiegészítette, hogy "akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan".

A pénzintézetek - amelyeket a kormány előzetesen ismét nem avatott be a tervébe - értették a célzást, és burkolt hadüzenetként dekódolva a kormányfő mondatait szorongással gondolnak a jövőre.

Nem alaptalanul: információink szerint a kormány ugyanis nem szándékozik teljes értékén átvállalni az önkormányzatok adósságait, a banki szempontból kockázatos hiteleket például csak 75-80 százalékon venné át. A fennmaradó tartozást lenyeletné a bankokkal, a törlesztést meg ráadásul nem is készpénzben, hanem hosszabb-rövidebb lejáratú állampapírokban teljesítené.

Bár végleges döntés még nem született, az irányt Rogán Antal frakcióvezető is meglebegtette, amikor a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az önkormányzati adósságok konszolidálásánál a bankok "adjanak valamilyen diszkontot", amely szerinte akár a lakosságihoz hasonló árfolyamrögzítés is lehet.

Több tízmilliárdos plusz veszteség

Nehéz megbecsülni, hogy mennyire fájhat a bankoknak - főleg annak az ötnek (a Raiffeisennek, a CIB-nek, az Erstének, a K&H-nak és az OTP-nek), amely a legaktívabban részt vett az önkormányzatok hitelezésében -, ha a kormány rájuk kényszeríti az újabb veszteséget.

Az átveendő 612 milliárd forintnyi adósság egy részénél időben fizettek eddig az önkormányzatok, de jelentős részüknél voltak és vannak elmaradások. A bankok vélhetően ez után fogják a náluk levő hiteleket és kötvényeket újraosztályozni, és besorolni a nem teljesítő, kockázatos, illetve problémamentes kategóriák egyikébe. Mivel nagyon sok kötvényügylet törlesztése még el sem indult a rájuk meghatározott türelmi időszak miatt, nem teljesítő tartozás még viszonylag kevés van.

A tavaly év végi jegybanki statisztikák alapján az állomány 4 százaléka ilyen (ahol legalább három hónapja nem fizet az önkormányzat), jóval több viszont a kockázatos vagy már át is strukturált tartozás. Ezekben az esetekben valami gond már akadt a törlesztéssel, esetleg 90 napnál rövidebb ideje csúszik vele a helyhatóság, vagy mindig alkudozik a bankkal fizetési könnyítésért. Hogy pontosan mekkora ez az utóbbi állomány, arra egyelőre csak durva becsléseket lehet tenni.

A bankok az adósság egy része után kötelesek némi céltartalékot képezni, arra az esetre, hogy ha valamelyik hitelük bebukna, akkor ne azonnal kelljen elszenvedniük a veszteséget. Az önkormányzati kötvényekre és hitelekre néhány tízmilliárdnyi céltartalék lehet ma a bankszektorban, kérdés, hogy ez mennyiben fedezi azt a veszteséget, amely az állam adósmentése miatt még pluszban előáll.

Ha a 612 milliárd forintnyi átvállalt adósságnak, mondjuk, a negyedét kockázatosnak vagy nem teljesítőnek ítélik meg a bankok, akkor az állam részéről kikényszerítendő adósságleírás (az a bizonyos diszkont, amit Rogán Antal is pedzegetett) durván 50 milliárd forintnyi veszteséget generálna. (A Blikk.hu ennél is nagyobb potenciális veszteségről írt hétfőn, a lap forrásai 100 milliárdos tételről beszéltek.) Ez az összeg - legalábbis a céltartalékon felüli része - eddig nem kalkulált, váratlan veszteség lenne az egyébként már rég nem nyereséges bankszektorban.

Az [origo] bankárkörökből úgy értesült, hogy a pénzintézetek egy része a kormánnyal való együttműködés szorosabbra fűzését akarja elérni, és kezdeményezné a bankszövetség és a kormány közötti, tavaly decemberben kötött paktum megerősítését, illetve újrakötését. Ebben a bankok nemcsak ígérnék, de be is tartanák, hogy hiteleznek a cégeknek, ráadásul lenyelnék, hogy az önkormányzati tartozásoknál is valamekkora veszteséget elszenvedjenek. Azok a bankárok, akik ezt az irányvonalat képviselik,  dupla vagy semmit játszanak: ha nem érnek célt, akkor értesüléseink szerint ők is a kormány tehernövelő intézkedései ellen kezdenek el lobbizni Brüsszelben.