Tőzsdézel? Szurkolj Obamának!

Az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása minden bizonnyal az egyik legnagyobb érdeklődéssel követett politikai eseménye az idei évben. A befektetőket főleg az foglalkoztatja, hogy a különböző jelöltek programja milyen közvetett illetve közvetlen hatással lehet a részvénypiacokra, a különböző szektorokra és azon belül az egyes cégek stratégiájára. Előkerülnek a különböző múltbeli statisztikák is, melyek szerint az idei évben kétszámjegyű növekedés várható, mivel a demokrata párt jelöltje, Barack Obama az elnök. Bár sokan azt tartják, hogy a piacbarát Mitt Romney győzelme lenne jobb a piacnak, a statisztikák és a piaci pszichológia hívei biztos, hogy egy újabb demokrata győzelemnek örülnének jobban. 

Egy online fogadóiroda egészen szép summát, 251-szeres nyereményt kínál arra az esetre, ha abszurd módon nem Barack Obama vagy Mitt Romney nyerné az amerikai elnökválasztást november 6-án. Játéknak persze nem rossz, de nem véletlen, hogy ekkora szorzót kínál a bukméker, a választás ugyanis a demokrata Obama vagy a republikánus Romney győzelmével zárulhat. A múltbeli tapasztalatok alapján pedig a tőzsde számára nagyon nem mindegy, hogy kiével.

Fundamentális és pszichológiai magyarázatok egy témára

Az amerikai választások és a részvénypiaci hozamok közti kapcsolatot számtalan tanulmány és kutatás vizsgálta. A legtöbb elemzésnek az lett a következtetése, hogy a részvénypiacok az Egyesült Államok választási ciklusának harmadik évében teljesítenek a legjobban, míg a politikai hovatartozás tekintetében a demokrata elnökök jelentenek jobb óment a piacoknak.

A megfigyelések magyarázata sok esetben visszavezethető a befektetői pszichológia működésére. Egy múltban jellemző motívum alapján hajlamosak a piaci szereplők az aktuális helyzetben is hasonló módon cselekedni. Ha azt látják, hogy a múltban jól teljesítettek a piacok a választási években, akkor ezt a feltevést beépítik a várakozásaikba és ennek megfelelően hozzák meg befektetési döntéseiket. Ha a befektetők nagy tömege gondolkodik és cselekszik hasonlóan, akkor ez a piaci folyamatokban is tükröződni fog.

A választási ciklusok piaci hatásának azonban vannak fundamentális alapjai is. Az elnökjelöltek programjai (ígéretei) alapján a befektetőkben kialakul egy kép a gazdasági környezet jövőbeni alakulásáról. A gazdasági folyamatok alakulásából kiindulva azokat a szektorokat fogják felülsúlyozni a befektetők, amelyek jobban profitálhatnak az új szabályozói és gazdasági környezetben, illetve azokat a szektorokat súlyozzák alul, amelyeket kedvezőtlenül érinthetnek a változások.

A Goldman Sachs azt is kiemeli, hogy a választási ciklusok 4 éve alatt periodikusan változik a kormányzati politika (tipikusan a választások után hozzák meg a politikusok a kevésbé közkedvelt gazdaságpolitikai döntéseket, míg a választási ciklus végéhez közeledve lazítanak a szigoron). A gazdasági szereplők várakozásaiba beépül ez a ciklikusság és ennek fényében hozzák meg döntéseiket. Ezen kívül az is biztos, hogy a választások megnövelik a politikai és társadalmi bizonytalanságokat, ami szintén kihat a gazdasági szereplők viselkedésére.

Az utóbbi jelenség jól nyomon követhető a mostani választások előtt is a cégek megnövekedett készpénzállományán és visszafogott beruházásain. Vélhetően az új elnök személyének és a fiskális szakadék ("fiscal cliff") problémára adandó válaszlépések ismeretében döntenek majd a cégvezetők és az igazgatótanácsok arról, hogy milyen beruházások valósuljanak meg, illetve mennyit fizessenek ki osztalékként a részvényeseknek.

A politikai szemléletmódok különböznek

Az nem vitás, hogy a demokraták és a republikánusok eltérő gazdaságpolitikai megközelítésben hisznek amióta világ a világ. A történelmi tények azt bizonyítják, hogy a demokrata elnökök idején magasabb a GDP növekedés. Az 1948-2007 közötti statisztikákat vizsgálva a demokrata elnökök regnálása alatt 2,78 százalékkal nőtt az egy főre jutó reál GDP, míg ugyanez a republikánus elnökök idején szignifikánsan alacsonyabb, mindössze 1,64 százalék.

Egy másik szembetűnő különbség, hogy a republikánusok regnálása idején a társadalmi rétegek közti egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek, míg a demokrata elnökök idején valamelyest csökkentek. Larry M. Bartels, a Princeton egyetem politológus professzora arra jutott, hogy a demokraták idején a társadalom szegényebb rétegeinek, akik a kereset alapján az alsó 20 százalékba tartoznak, sokkal jobban nőtt a jövedelmük, mint a republikánus elnöki ciklusok idején. A legjobban kereső 5 százalék esetén közel azonos volt a két párt elnökei esetén elért jövedelemnövekedés. Az mindenesetre szembetűnő, hogy a demokrata vezetésű időszakokban sokkal inkább a szegényebb rétegek boldogulása javult, így a társadalmi egyenlőtlenségek is csökkentek.

Kicsit árnyalja viszont a képet, hogy a kormány adatai szerint a magas jövedelműek bevételei 5,5 százalékkal nőttek, míg az alacsony jövedelműek (évi 101 ezer dollár alatt kereső háztartások) bevételei 1,7 százalékkal estek vissza 2011-ben.

Romney és Obama programja

Barack OBAMA	Mitt ROMNEY
Nem változtatna az állam hadi kiadásain	Növelné a hadi kiadásokat
Nem növelné az űrkutatásra szánt kiadásokat	Növelné az űrkutatásra szánt kiadásokat
Nem limitálná azoknak az iskoláknak a költségvetését, amelyek nem felelnek meg a teljesítmény sztenderdeknek	Limitálná a teljesítmény sztenderdeknek nem megfelelő iskolák költségvetését
Fontos problémának tartja a globális felmelegedést, és folytatná a szélerőmű parkoknak eddig nyújtott kedvezményeket és támogatásokat	A globális felmelegedésre nem tudunk befolyást gyakorolni Romney szerint, és nem támogatja a szélenergia támogatását, mert a tradicionális energiahordozók jövőjében hisz
Kiterjesztené a szociális juttatási programot és ezzel párhuzamosan növelné a magas jövedelműek (250 ezer dollár felett) személyi jövedelemadóját	Növelné a nyugdíjkorhatárt és megreformálná a szociális juttatási programot
Obama egy 4000 milliárd dolláros programot dolgozott ki az adósság lefaragására, mely tartalmaz kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépéseket is.	Romney nem mondta meg, hogy milyen intézkedésekkel kívánja csökkenteni az USA adósságát, viszont 5000 milliárd dolláros adócsökkentést hajtana végre, főleg a gazdagabb rétegek előnyére
Obama fontosnak további beruházásokat eszközölni a középosztály fejlődésébe, nevezetesen az oktatásba, az infrastruktúrába és a gyáriparba.	Romney lecsökkentené a középosztályok felvirágoztatásához szükséges beruházásokat, viszont a gazdagabb rétegeket támogatná adócsökkentésekkel.

Mit sugall a múlt?

Egy egyszerű statisztikai vizsgálat alapján arra jutottunk, hogy átlagosan az elnöki ciklusok harmadik évében teljesítenek legjobban a piacok (ez a megállapítás megegyezik a hosszabb időtávokat vizsgáló nemzetközi tanulmányok következtetéseivel). Az Obama-éra azonban egyáltalán nem a "megszokott rend" szerint alakult, ugyanis a tavalyi évben (a ciklus 3. éve) volt a legalacsonyabb az S&P 500 index hozama, míg az első év kifejezetten magas hozammal örvendeztette meg a befektetőket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jelenlegi elnök a másodlagos jelzálogpiacról kiindult pénzügyi válság jelentős tőzsdei zuhanása után kezdte regnálását.

Tovább finomítva a vizsgálatot azt tapasztaltuk, hogy a demokrata elnökök idején az elnöki ciklusok mindegyik évében jobban teljesítettek a piacok. Ez szintén egybevág a hosszabb időtáv statisztikáival. A Credit Suisse kutatása 1926-tól vizsgálta a jelenséget és arra jutott, hogy a demokrata időszakokban az elnöki ciklusok mindegyik évében kétszámjegyű hozamot produkált az S&P 500 index, míg a republikánusok elnöksége alatt csak a 3. években volt tíz százalék felett az átlagos hozam, ráadásul az első években 1 százalék alatt volt a hozam. Az általunk vizsgált időszakban (1977-től napjainkig) némileg eltérő az eredmény, de összességében még mindig igaz, hogy a demokrata elnökségek mindegyik évében jobban teljesített a tőzsde.

Még tovább boncolgatva az adatokat azt a következtetést lehet levonni, hogy a piacokon sokkal jobban örülnek annak, ha a regnáló elnök marad hatalmon. A Credit Suisse 1926-ig visszanyúló adatokat vizsgálva arra jutott, hogy 15,9 százalék az átlagos hozam a regnáló elnök újraválasztásának évében, míg hatalomváltáskor átlagosan 4,4 százalék volt az S&P 500 index hozama. Érdekesség azonban, hogy akkor voltak a legjobb piaci teljesítmények, amikor republikánus elnök maradt hatalmon (+17,2%), nem pedig akkor, amikor demokrata elnököt választottak újra (+14,7%). A jelenleg elérhető felmérések szerint egyelőre úgy tűnik, nagyobb esély van Obama győzelmére, vagyis készülhetnek a pezsgőbontásra a befektetők.

Barack Obama és Mitt Romney támogatottsága az egyes államokban

Összességében a múltbeli statisztikák alapján elmondható, hogy az ide év hátralévő részében Obama elnök újraválasztása esetén várhatnának további tőzsdei emelkedést azok, akik hisznek a múltbeli események megismétlődésében. Az azonban mindenképp megállapítható, hogy 2015-ben számíthatunk a legjobb hozamokra, mivel ez lesz a következő elnöki ciklus harmadik éve.

Nincs mit tenni tehát, ha valakit hidegen hagynak az amerikai belpolitikai ügyek, de amerikai részvényekkel szívesen kereskedne, szurkoljon Barack Obama győzelmének.