Új helyzet áll elő a forintpiacon. November 1-jéig az árfolyamot némiképp erősítette, az állam finanszírozását pedig olcsóbbá tette, hogy egy uniós határidő miatt kapóssá váltak a magyar állampapírok. Csütörtöktől azonban sokkal könnyebben gyengülhet a forint, ha rosszabbra fordul a helyzet itthon vagy külföldön.

Eddig "jobban be tudta nyelni" a rossz híreket a forint és a magyar államkötvények piaca, de most eltűnik ez a kis támaszték - így kommentálta a novemberben előálló új piaci helyzetet az Aegon kötvényportfólió-menedzsere. Orbán Gábor szerint van némi alapja a félelemnek, hogy egy uniós technikai beavatkozás miatt november elseje fordulatot hozhat, de azért nem csak ez a tényező dönti el a piaci folyamatokat.

Számít az is, hogy kedden újra kamatot vágott a jegybank, az IMF-tárgyalások sikerében egyre kevésbé bíznak a befektetők, és nem mindegy, mennyi tőke áramlik a feltörekvő - így a magyar - piacokra. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy november 1-je után a hazai piac kevésbé lesz stressztűrő, ezért ha külföldi vagy akár itthoni aggodalmak miatt romlik a hangulat, az könnyebben gyengítheti a forintárfolyamot, és hozamemelkedést idézhet elő az állampapírpiacon.

Mi történik november 1-jén?

Az Európai Unió jó fél éve, az eurózóna akkor újra kiéleződött adósságválságának idején döntött arról, hogy némi gátat szab az összeomlásra játszó befektetőknek, és egy időre megnehezíti a dolgukat. Ezt az úgynevezett cds-ügyleteken keresztül igyekezett elérni. A cds-papír a pénzügyi eszközök egyik fajtája, amely biztosítást jelent. Arra találták ki, hogy ha egy ország nem törlesztené az adósságát, államcsőd következne be, vagy bármely vállalat nem fizetné a hiteleit, akkor egy előre megkötött biztosítás ilyen esetekben kárpótolja az államnak vagy a vállalatnak kölcsönt adó befektetőket.

A cds-papírok mára már önálló életet élnek, nem csak a kártérítést garantálják, illetve azt mérik, hogy egy-egy ország vagy vállalat csődjének bekövetkezését mennyire tartja esélyesnek a befektetők közössége. Olyan értékpapírrá is váltak, mint bármilyen más klasszikus értékpapír (részvény, kötvény): van áruk, amely mozog, ezért lehet velük játszani. Lehet arra spekulálni, hogy a jövőben drágulnak (vagyis nő a csődveszély, ami miatt a biztonságra hajtó befektetők hajlandóak magasabb biztosítási díjat fizetni), vagy éppen olcsóbbá válnak.

A spekuláló befektetők sokszor galibát okoztak a pénzpiacokon, növelték a feszültséget, túlzottan idegessé tették a pénzpiacok más szegmenseit. A cds-eknél egyre gyakrabban fogalmazódott meg az a bírálat, hogy az amúgy is ideges hangulatban a befektetők rátesznek egy lapáttal a hisztériára, miközben ezek az értékpapírok igazi információtartalommal nem nagyon bírnak.

Az eurózóna válságának elmélyülésekor, tavaly év végén, idén év elején tömegével nyíltak olyan cds-ügyletek, amelyek csak arra játszottak, hogy a cds-ek ára felmegy - vagyis nő a csődveszély, az eurózóna a szétesés felé tart - ahelyett, hogy valódi hitelügyletet akartak volna ezekkel az eszközökkel fedezni, biztosítani. Ezért hozott az EU egy olyan szabályt az idén tavasszal, amellyel lényegében betiltotta a nem értékpapírt fedező, spekulatív cds-ek nyitását.

Kijelöltek egy határidőt, most november 1-jét, amikortól a befektetőknél nem lehet úgynevezett fedezetlen cds-ügylet. Ennek a követelménynek vagy úgy felelnek meg, hogy a meglevő cds-pozíciójukat felszámolják, vagyis eladják a papírt, vagy pedig utólag megveszik azt az állampapírt, amelyet az előzőleg vásárolt cds-papír fedez. A lényeg, hogy olyan ügyletre kényszeríti az uniós elvárás a befektetőket, amely a csődesély csökkenése ellen hat. Ez a folyamat stabilizáló hatással van az állampapírpiacon, és erősítheti az adott valutát is, de nem örökre.

A forint eddig profitált belőle

A forint piacán is érződik ez. Jól látszik, hogy az elvárásnak megfelelni akaró befektetők nem hagyták az utolsó pillanatokra a magyar állampapír vásárlását vagy a cds-shortok kiszórását, megtették mindezt már az elmúlt hetekben. Sokan ennek tudják be, hogy a forint - az IMF-tárgyalások felől érkező kedvezőtlen hírek, az akadozó költségvetési konszolidáció, a gyenge magyar gazdasági teljesítmény ellenére is - meglepően stabil volt az elmúlt hetekben.

Az euróval szembeni árfolyam a 280-285 forintos sávban mozgott, az állampapíroknál pedig szép fokozatosan csökkentek a hozamok, miközben a kötvények árfolyama nőtt. Érezhető volt ez a mesterséges felhajtóerő, amely azonban november 1-jével elszáll, a forint pedig gyengülhet. Nagy kérdés, hogy milyen mértékben.