Barack Obama második elnöki ciklusa következik

Az elektori szavazatok többségét megszerezve Barack Obamát újraválasztották az Egyesült Államok elnökének. A várt szoros küzdelemmel szemben Obama viszonylag simán, a minimálisan szükséges 270 helyett 303 elektori szavazatot szerzett meg. A Képviselőházban republikánus, míg a Szenátusban a demokraták lesznek többségben. Az első piaci reakciók alapján a dollár elkezdett gyengülni, a nyersanyagok erősödtek, míg az amerikai határidős indexek lefelé vették az irányt. 

Nem volt olyan szoros, mint amit korábban vártak

Barack Obamát magyar idő szerint tegnap éjjelre újraválasztották az Egyesült Államok elnökének. A győzelemhez nagymértékben hozzájárult, hogy a legmagasabb elektori szavazattal (18) rendelkező, idáig bizonytalan Ohio végül a demokrata elnökjelöltre voksolt. A becslések szerint így minden idők legdrágább elnökválasztása az előzőleg beharangozottakhoz képest viszonylag sima Obama győzelemmel ért véget.

Az ingadozó államok többségében Obama végül megszerezte a győzelmet, így viszonylag simán, a 487 elektori szavazat közül 303-at megszerezve győzött (90 százalékos feldolgozottság). A választópolgárok szavazatait tekintve a voksolók 50 százaléka szavazott a demokrata jelöltre, míg ennél alacsonyabb, 49 százalék voksolt Romney-re. Tehát még az a helyzet sem állt elő, mint ami George W. Bush második elnöki ciklusánál megtörtént, amikor Bush a választópolgároknál kevesebb szavazatot kapott, viszont még így is több elektori szavazatot szerzett meg, ami elég volt az újraválasztásához.

Obama végül Romney felségterületén, Massachusettsben is győzni tudott, míg Romney szerezte meg a szavazatok többségét a mormon Utah államban.

A Képviselőház többségét a jelenlegi feldolgozott adatok alapján a republikánusok szerzik meg. Az NBC előrejelzése szerint a 435 főből 240 széket fognak elfoglalni a republikánus jelöltek, míg 195 körül alakulhat a demokrata párti jelöltek száma.

A Szenátusban, ami az Egyesült Államok törvényhozó hatalmának része, a demokraták 51, míg a republikánusok 44 helyet szereztek meg a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint. Ebben a testületben minden állam két fővel képviselteti magát.

Hivatalosan december 17-én fognak szavazni az elektorok, és Obamát január 20-án fogják beiktatni hivatalába.

Gyengül a dollár, erősödnek a nyersanyagok

Miközben az ázsiai indexek a választás eredményére el tudtak emelkedni a napi mélypontjukról, feltehetően az elnökválasztás jelentette bizonytalanság elmúlása miatt. Az amerikai határidős indexek azonban lecsorgást mutatnak a tegnapi tetszetős menetelés után, a legfontosabb benchmarkok 0,2-0,3 százalékot szánkáztak lefelé ma reggel, idő közben azonban már visszatértek a pozitív tartományba.

Érdekes mozgást mutattak a választások alatt és után a nyersanyagok, a legfontosabb dollárban jegyzett termékek tegnap a részvénypiacok jó teljesítménye mellett egész tekintélyes emelkedést tudtak összehozni, párhuzamosan a dollár gyengülésével.

WTI

A dollár a legfontosabb kereskedelmi partnerek devizáival szembeni relatív értékét tükröző dollárindex is lefelé vette az irányt a választások hírére, a mutató 80,9 környékéről 80,4 alá esett, míg az euróval szemben 1,28-ról 1,288-ig emelkedett az árfolyam. Ez a dollárgyengülés az elmúlt napok erősödéséhez képest nem mondható drámainak, de eléggé egyértelműen a választási eredményekhez köthető.

EUR/USD

Az egyik élenjáró a WTI olaj volt, a határidős jegyzések 84 dollár közeléből 89 dollár fölé ugrottak, és jelenleg is 88,5 dollár környékén mozognak. Az arany 1680 dollár közeléből 1720 dollár fölé emelkedett, ma reggel pedig folytatja útját felfelé, 1725 dollár felett jár az árfolyam. Az ezüst szintén nekilódult, 31 dollár közeléből 32,3 fölé ugrott.

Az azonnali piaci reakciók megerősíteni látszanak a tőkepiacok álláspontját az elnökjelöltek programjával kapcsolatban. Barack Obama ismételt hatalomra kerülésével a nagyobb a valószínűsége a hosszabb távra elnyúló, enyhe monetáris politikának, ami a dollár gyengülésén és az infláció várható növekedésén keresztül a nyersanyagoknak kedvez. Eközben a költségvetési egyenleg javítását olyan lépéseken keresztül képzeli el, ami nem feltétlenül kedvez a részvénypiacnak közvetlenül.

Mit mondanak a guruk

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a rövid távú piaci reakció pozitív lehet. Ezt azzal magyarázzák, hogy az elnök személyének kiderülése - függetlenül attól, hogy ki is az valójában - egy bizonytalansági faktort vett ki a rendszerből.

Ezzel szemben Jim Rogers, aki annak idején még Soros Györggyel együtt indította a legendássá vált Quantum Fund-ot, azt nyilatkozta, hogy ő holnap kötvényt és nyersanyagokat fog venni, részvényvásárláson pedig egyáltalán nem gondolkodik. Ez talán egybevág azokkal a korábbi eszmefuttatásokkal, melyek szerint Obama a második elnöki ciklusában sokkal inkább hajlamos lesz szigorúbb döntések meghozatalára, mivel őt többször már nem lehet majd újraválasztani. Ez az amerikai adóssághelyzet szempontjából mindenképp üdvözlendő, viszont a részvénypiacokra inkább negatív hatással lehet.

Barry Knapp, a Barclays részvénypiaci stratégája a jelenlegi választási eredményt negatívan értékeli. Véleménye szerint az üzleti bizalom visszaesése, és a cégek költekezésének visszafogása jól tükrözi azt a hangulatot, ami most az újraválasztással folytatódhat.

Van olyan részvénypiaci stratéga, aki szerint Obama nem akar az az elnök lenni, aki alatt kétszer is leminősítették az Egyesült Államok adósságbesorolását. Mint ismert, a Standard&Poor's még tavaly augusztusban vágott egyet az ország besorolásán, miután nem tettek semmilyen jelentősebb lépést sem a fiskális problémák megoldása felé. Sokan úgy vélik, hogy a fiskális szakadék januári közeledtével most már szükség lesz komolyabb elhatározásokra, ha nem akar egy újabb leminősítést kockáztatni az elnök.

Öröm az ürömben, hogy Obama győzelme a laza monetáris politika további fennmaradásához vezet, ami további felhajtóerő lehet a részvénypiacokon. Vele szemben Mitt Romney és alelnökjelöltje, Paul Ryan sokszor kritizálta a Fed tevékenységét és valószínűsíthető volt, hogy hatalomra kerülésük esetén Ben Bernanke jelenlegi Fed elnök regnálása és a hozzá köthető laza monetáris politika nem tartott volna sokáig.