Barack Obama nyert, így akár több ezer vezető beosztású dolgozónak mennie kell a Boeingtől. A régi-új elnöktől hiába is számítanának a hadiipari cégek bőséges megrendelésre, így a Boeing gyorsan és határozottan alkalmazkodik az új helyzethez. Valószínűleg nem ez az utolsó hasonló reakció a szektor cégeitől. Ettől olyan erős az amerikai vállalati szektor.

Alig mondták ki, hogy Barack Obama megnyerte az elnökválasztást, a Boeing szinte azonnal, már tegnap este bejelentette, hogy mindenféle hezitálás nélkül utcára tesz vagy egyharmadnyit a hadiipari részleg menedzserei közül. Az ok nagyon egyszerű: Obamától nem számíthatnak zsíros megrendelésekre az elkövetkező ciklusban.

Nem tudni, hogy pontosan hány embert érint az első ránézésre kegyetlennek tűnő elbánás, de mivel a Boeing Defense Space & Security dolgozókkal, menedzserekkel együtt összesen 61 ezer főt foglalkoztat, valószínűleg nem keveseknek kell most pakolnia. A Boeing a 2010 végi létszámhoz képest 30 százalékkal kevesebb vezetőt akar látni a hadiipari részlegnél január 1-én.

A társaság nem is igazán rejti véka alá, hogy az egész amiatt történik, mert Barack Obamát újraválasztották. "A védelmi kiadások extrém nyomás alatt állnak" - közölte a cég, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy Obama új kormányzata még annyi katonai megrendelést sem fog adni, mint az előző ciklus alatt. Meglepődni kár, Obama 2009-ben még Nobel-békedíjat is kapott, nyilván nem atomtöltetű robotrepülőgépeken jár az esze. Az elmúlt években egyébként sem igazán nőtt a Boeing bevétele ezen az oldalon.

De ha azon járna, a költségvetési helyzet akkor sem teszi lehetővé a költekezést. Obama a programja szerint semmiképp nem növelné a hadiipari költéseke. A Pentagon költségvetését egyébként nagyjából egy évvel ezelőtt az elkövetkező évtizedre 478 milliárd dollárral csökkentette a költségvetési "szuperbizottság", és ha nem sikerül megoldani még év végéig az amerikai költségvetés problémáit, akkor további, majd' 10 százalékos azonnali csökkentés következik. Mitt Romney persze mindezt visszavonta volna, sőt, még növelte is volna a költést.

Az amerikai elnöki kampány egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Obama szimplán kioktatta Mitt Romney, válaszul arra, hogy Romney azt nehezményezte, az amerikai haditengerészetnek kevesebb hajója van, mint a 20. század elején. Obama elmagyarázta neki, hogy bizony bajonettből meg lóból is kevesebb van... Érdemes meghallgatni.

Az amerikai költségvetési helyzet ennél persze lényegesen bonyolultabb, de a sztori jól szemlélteti, miért érzi úgy a Boeing, hogy nem lesz szükség pár ezer menedzserére az előttünk álló években.

Mielőtt felháborodnánk azonban, hogy micsoda barbár dolog ilyen könnyedén lapátra tenni ennyi embert, néhány dolgot érdemes kiemelni. Egyfelől a hadiiparban dolgozó menedzserek nyilván képben vannak, hogy ha nincs állami költekezés, nincs meló sem, másfelől pedig valószínűleg nem üres kézzel teszik őket utcára.

De a legfontosabb az egész történetben, hogy éppen ebben áll az amerikai gazdaság ereje: ha változnak a körülmények, akkor a cégek is hajlandók és képesek változtatni a stratégiájukon. Ha drasztikus költségcsökkentéssel és elbocsátásokkal, akkor azzal.

A munkájukat elveszítő menedzsereket ez most kevéssé vigasztalja, de hosszabb távon még ők is profitálnak abból, hogy krízishelyzetben az amerikai gazdaság az elsők között tud általában talpra állni.

A hírre egyébként a Boeing kicsi eséssel reagált tegnap, hiszen egyfelől a bejelentés világosan utal a piac szűkülésére, másfelől pedig egy ilyen mértékű leépítés jellemzően tetemes egyszeri költséggel jár, a költségmegtakarítás pedig csak később jelentkezik.

Boeing (NYSE)