Megharagudtak a milliárdokat elszipkázó techóriásokra

2012.11.11. 13:30

Kiborultak a G20 vezetői azon, hogy az adófizetésben rendkívül kreatív technológiai nagyvállalatok milliárdjainak kevés nyoma van az állami költségvetésekben. A profitgyárak többféle megoldással oldják meg az adófizetés minimalizálását, törvénytelen dolgot nem csinálnak, de ügyesen kerülgetik a nagy kiadásokat. A Google és a Facebook az ír szendvicsbe rejti a pénzt, de az Apple is nagyon hatékony.

Ez így nem mehet tovább - a sajtóbeszámolók szerint ez volt az általános vélemény a húsz legerősebb gazdasággal bíró ország napokban tartott találkozóján, amikor szóba került a nagy technológiai cégek adózási gyakorlata. A mexikói tanácskozáson közös közleményt adott ki a brit és a német pénzügyminiszter, és a G20 egységesen arra jutott, hogy az OECD elé viszi az ügyet.

A probléma nem új, számos ország politikusai régóta elégedetlenek amiatt, hogy a világ leginnovatívabb óriáscégei - Apple, Google, Facebook, Amazon, eBay - az adózás terén is lenyűgözően találékonyak. Azt senki sem állítja, hogy bármi illegálisat művelnének, de sokaknak nem tetszik, hogy a kiskapuk kihasználásával megrövidítik az államok költségvetését.

Az Amazon, a Facebook és a Google együttesen kevesebb mint 30 millió font társasági adót fizetett Nagy-Britanniában az elmúlt négy évben, miközben a bevételük 3,1 milliárd font volt - írta a New Europe nevű, uniós ügyekkel foglalkozó lap. A Sunday Times szerint az eBay tavaly 800 milliós forgalom mellett 1,2 millió fontot adózott (ez csak a nyereségadó, ezen felül egyéb közterheket is fizetnek az érintett cégek, például a helyi munkavállalóik után). Az Apple friss jelentéséből pedig az derült ki, hogy a külföldön képződött 36,8 milliárdos profitja után mindössze 1,9 százaléknyi nyereségadót (713 millió dollárt) fizetett a szeptemberben véget ért pénzügyi évben.

Hogyan tudják ezt megoldani? Egyrészt úgy, hogy az online szolgáltatást végző cégeknek fizikailag nem kell jelen lenniük minden országban. Sőt, ha jelen is vannak, a helyben képződő bevételük egy részét a leányvállalataik helyett átfolyathatják a regionális központjukon is - azt pedig működtethetik egy olyan országban, ahol kirívóan alacsony a társasági adó. A 12 százalékos kulcsot alkalmazó Írországban van a Google, a Facebook és a Twitter európai központja is.

Ír dupla, holland szendviccsel

Ez azonban önmagában nem magyarázná a hatalmas bevételekhez és profitokhoz képest valóban aprópénznek tűnő adóbefizetéseket, és különösen nem tenné lehetővé, hogy a forgalma jelentős részére nem online szolgáltatásokból, hanem termékei eladásából szert tevő Apple felbőszítse a politikusokat. A nagy technológiai cégek - melyek közül e téren éppen az Apple volt az úttörő - további kreatív megoldásokat alkalmaznak, sikerrel.

A nemzetközi számviteli szlengben csak "ír dupla, holland szendviccsel" néven emlegetett, az Apple nevéhez fűződő modell lényege, hogy a profit két, Írországban bejegyzett leánycégtől indulva egy harmadik, hollandiai bevonásával valamelyik karib-szigeteki adóparadicsomban köt ki. Mindez elvileg teljesen legálisan, létező kedvezmények kihasználásával történik. Egyes kormányok azonban vizsgálatokat ígérnek, és már dolgoznak azon, hogy az efféle kiskapukat megpróbálják bezárni.

Jogdíj az anyának

Helen Goodman, a brit Munkáspárt árnyék-kulturálisminisztere (az árnyékminiszter a legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusaiból összeálló képzeletbeli kormány tagja, aki rendszeresen ötleteket vet fel arról, hogy mit tenne, ha épp az ő pártja kormányozna) a Guardian október végi tudósítása szerint azon háborgott, hogy míg a brit államnak rengeteg pénzébe kerül a közösségi oldalakon folyó visszaélések, bűncselekmények megelőzése és kezelése, a Facebook ehhez a költséghez alig járul hozzá. Goodman odaszúrt a Google-nak is, mely szerinte "mesterséges eszközökkel" csökkenti a nyereségét. Arra utalt ezzel, hogy a Google brit leányvállalata nagy összegű jogdíjat fizet az anyacégének a kereső- és hirdetési technológia használatáért, így csökkentve a brit cég nyereségét.

Mindezek kiragadott példák, de a jelenség trendszerűen is igazolható. A New York Times júniusi összeállításában azt írta, hogy a New York-i tőzsde S&P 500-as részvényindexében szereplő 71 technológiai cég globálisan átlagosan egyharmaddal kevesebb társasági adót fizetett a megelőző két évben, mint az indexben szereplő többi vállalat.

Ketten viszik a magyar piac harmadát

A techóriások közül a leginkább a Google és a Facebook magyarországi tevékenysége érdekes, ez a két szereplő ugyanis jelentős részt hasít ki a magyar online reklámtortából. A Facebook csak a hirdetéseit értékesítő ügynökséggel képviselteti magát, a Google-nak bejegyzett, itt adózó magyarországi cége is van. Az Opten cégadatbázis szerint a Google Számítástechnikai Kft. árbevétele tavaly 2,129 milliárd, 2010-ben 2,174 milliárd forint volt, adózás előtti eredménye 333,3, illetve 275,8 millió. Ennek alapján a cég 2011-ben 53,3, tavalyelőtt 44,1 millió forint társasági adót fizetett, összhangban a magyar adótörvények által megszabott társaságiadó-mértékkel.

Azt hivatalosan nem tudni, hogy a leánycég 2 milliárdos forgalmán kívül a Google-nak van-e más, itt képződő bevétele, illetve a Google Számítástechnikai Kft. fizet-e jogdíjat az anyavállalatnak. "A Google jelentős mértékben járul hozzá az európai gazdasághoz a helyi, a munkavállalók után fizetendő és a társasági adók fizetésével. Ezen túl több ezer embernek adunk munkát, több százezer céget segítünk abban, hogy kihasználja az online világ lehetőségeit, és Európa-szerte százmilliókat fektetünk új technológiai vállalkozások támogatásába. A cég minden országban a helyi adózási szabályoknak megfelel" - írta ezt firtató kérdéseinkre Schuster Richárd, a Google hazai kommunikációs menedzsere.

Egy, a piacot jól ismerő, neve elhallgatását kérő internetes reklámszakember kérdésünkre azt mondta, a két nagy multi összesített részesedése 10-12 milliárd forint lehet, így mindkét cég esetében milliárdok kerülhetnek közvetlenül az ír számlákra. A Google és a Facebook magyar bevétel így alig marad el a hazai online szolgáltatók összesített bevételétől. A magyar nagyok közé három céget sorolnak: a Sanoma Budapestet (Startlap), az Indexet kiadó CEMP médiacéget és az Origo Zrt-t, az [origo] kiadóját. Ezek összesített bevétele a piacot szondázó Whitereport Mediabrowser adatai szerint idén 13,2 milliárd forint körül alakulhat. A teljes online reklámpiac 30 milliárd forint körül mozog, a fennmaradó rész az offline üzletágat is működtető kiadóvállalatokén mint amilyen például a Blikket is kezelő Ringier.