Kőkemény árharc kezdődhet

Az emberek üres pénztárcája mellett korábbi terjeszkedésük miatt is romlik a magyarországi élelmiszerboltok helyzete, a nyereségük évek óta drasztikusan csökken. Mivel az árrést vagy a dolgozók bérét nehéz lejjebb szorítani, a gyenge kereslet miatt pedig az áremelés sem megoldás, még élesebb harc várható a boltok között. Két lánc a kivonulást választotta, a CBA, a Coop és az Auchan viszont tovább emelték a tétet, és felvásárolták a megüresedő boltokat.

A hat évvel ezelőtt jelentősen lassulni kezdett, a válság kitörése óta pedig áll a magyar gazdaság egyik motorja, az emberek költekezésére épülő kiskereskedelem. A szektor siralmas állapotát jól mutatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai: ha az 1960-es év árait vesszük 100 százaléknak, akkor 2006-ban majdnem négyszeres volt a forgalom. Azóta viszont szinte folyamatos a visszaesés. A cégek egy része kivonulással, másik fele a beruházások további felpörgetésével reagál. A Match-Profi-Cora hálózat kivonulásának a végét csütörtökön jelentették be.

Kiskereskedelmi forgalom változása (1960 = 100 százalék)

A szektor az európai átlaghoz mérten is rosszul teljesít. Az Európai Unió és az eurózóna tagországaiban a válság kirobbanása után 2009-ben volt jelentős visszaesés, utána pluszba kapaszkodott a forgalom, míg Magyarországon csak a hátrányból sikerül faragni.

A piac főszereplői - az élelmiszerüzletek - sorsát több más tényező is nehezíti - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) terjedelmes, egyelőre tervezetként kezelt tanulmányából, amellyel a szervezet vitát is kezdeményez az ágazat lehetőségeiről. A kiskereskedelmi szereplők szerencsétlen időpontban, a válság előtt kezdtek beruházásokba. A magas kamatterhek és a bérköltségek megugrása jelentős többletkiadást hozott - ez leginkább a diszkontok és a hipermarketek számára jelent gondot.

Nyomultak a diszkontok

Ha megnézzük az élelmiszer-kiskereskedelmi boltok számát, jól látható, hogyan terjeszkedtek az elmúlt években. A diszkontok (Aldi, Lidl, Penny Market) nyomulása egyértelmű, a hipermarketláncok közül azonban csak a Tesco volt aktív 2011-ig, de az utolsó években ez a cég is főleg a kisebb alapterületű boltok nyitására koncentrált már. A Spar pont a válság elmélyülése előtt, 2008 tavaszán vásárolta meg a Plus-láncot. (A Coop adatai a táblázatban csalókák lehetnek, a hálózathoz ugyanis több mint 3000 bolt és több mint 2000 kisebb egység tartozik. Az utóbbiak nem minden évben szerepelnek a statisztikában.)

Az Auchan a múlt év végén jelentette be, hogy felvásárolja a Cora egységeit. A francia kézben lévő áruházláncnál továbbra is tervben van négy további egység megnyitása, de hogy ez mikor történhet meg, egyelőre nem lehet tudni. A Tesco idei féléves jelentésében jelezte, Magyarországon akadozik a kilábalás a válságból, és a gazdasági körülmények miatt lassabban terjeszkednek. A Spar szeptemberben jelentette be, hogy franchise-rendszer kialakításával bővíti hálózatát. A Coop néhány héttel ezelőtt közölte, hogy három, eddig CBA-s hálózat csatlakozik hozzá. Az Aldi azzal került a fókuszba nemrégiben, hogy bezárta gyulai egységét. A CBA és a Coop csütörtökön jelentette be, hogy előbbi 48, utóbbi pedig 60 Match- és Profi-üzletet vesz meg.

Az üzletek számának alakulása

	2006	2007	2008	2009	2010	2011
Aldi	-	-	45	70	73	78
Auchan	10	10	11	12	12	12
CBA	3182	2924	2780	2904	3072	3077
Coop	5286	5283	3066	3116	5250	5225
Cora	7	7	7	7	7	7
Csemege-Match	125	124	124	122	123	121
Metro	13	13	13	13	13	13
Lidl	68	90	105	125	135	148
Penny Market	155	163	169	173	186	189
Plus	165	165	172	-	-	-
Reál Hungária	2310	2310	2311	2311	2320	2140
Spar	189	204	214	255	399	389
Tesco	99	122	144	167	205	212

Forrás: Nielsen

A diszkontláncok és a hipermarketek problémái nagyon hasonlóak, az ágazat összes szereplője közel azonos nehézségekkel küzd. A bérköltségek például nem azért nőttek az elmúlt években, mert többet fizettek a dolgozóiknak: a terjeszkedéssel párhuzamos létszámbővítések vittek el egyre többet a cégek kasszájából. A hipermarketek, szupermarketek és diszkontok esetében az egy főre jutó kiadások is gyorsabban emelkedtek, mint az egy főre eső árbevétel. Emellett a csökkenő kereslettel is meg kellett küzdeniük, a hiperek előtt a diszkontláncok térnyerése is ott volt kihívásnak. További jövedelemromboló tényező volt a 2010-ben bevezetett válságadó, amelynek döntő részét a külföldi tulajdonú, elsősorban hipermarketeket működtető cégek fizették meg.

A kiskereskedelem tehát nem bombaüzlet már Magyarországon. A szektor adózás előtti eredménye drasztikusan visszaesett 2005 és 2010 között, úgy, hogy a boltok árrései alig változtak. Hét éve, 2005-ben még profitot termeltek a magyar piacon működő élelmiszer-kereskedők, és termelékenységük sem tért el jelentősen a nemzetközi szinttől, annak ellenére, hogy a magyar vásárlóerő már akkor is alacsonyabb volt. 2008-ban a profitráta negatív tartományba süllyedt, 2009-re az összes magyarországi élelmiszer-kiskereskedő teljesítménye drasztikusan romlott.

Az elemzés rámutat arra is, hogy az élelmiszer-kereskedelem nyereségtermelő képessége (nettó profitrátája) nagyon alacsony volt a válság előtt is. Egyedül a nagykereskedelmi szektor tudta szinten tartani az eredményét, mert nem hajtott végre jelentős beruházásokat, nem bővítette a foglalkoztatottak létszámát.

Üzletsűrűség Európában

(sötétkék: 400-600, szürkéskék: 300-400, sötétzöld: 100-300, világoszöld: 1-100 négyzetméter/ezer fő)

Forrás: Metro Retail Compendium 2011/2012, Agrárgazdasági Kutató Intézet

A többi bolttípussal (hipermarket, szupermarket, kisbolt) szemben a diszkontláncoknál viszont törvényszerű a negatív eredmény. Az Aldi és a Lidl nemrég lépett be a piacra, jelentős összeget, eurómilliárdokat költenek a terjeszkedésre. Stratégiájuk része, hogy kezdetben veszteségesen működnek. Nagyon alacsony árakat, szerény árrést alkalmaznak, hatékony logisztikai rendszert tartanak fenn, a termékek forgási sebessége pedig nagyon gyors. Ilyen feltételek mellett is csak megfelelő üzletszám és adott forgalom mellett válhatnak nyereségessé.

Még nagyobb harc jöhet?

Ha elhúzódik a kilábalás, a kiskereskedőknek elméletben több lehetőségük van arra, hogy növeljék a nyereségüket. Az egyik a költségek és az árrés csökkentése, ezt a beszállítók vagy a dolgozók kárára tudják elérni a cégek, alacsonyabb beszerzési árral, a bérek csökkentésével. A másik megoldás, hogy emelik az árakat.

A probléma, hogy egyik lehetőség sem igazán megvalósítható a kifeszített állapotok miatt. A beszállítók a már most is nyomott árak miatt nem igazán mennének lejjebb az árakkal, a kiskereskedelmi szektor pedig már így is az egyik legrosszabb fizetést biztosító szektor. Az áremelés az emberek nehéz pénzügyi helyzete szintén kockázatos, félő, hogy ez a lépés a forgalom csökkenését eredményezné. Ebben a kedvezőtlen helyzetben a kereskedelmi szektor szereplői számára egyetlen megoldás marad: a riválisoktól elszipkázni a vevőket és a forgalmat. Vagyis még élesebbé válhat a verseny.

Szigorúak a szabályok

A magyar kiskereskedelmi szabályozás nemzetközi összevetésben szigorúnak mondható - áll a tanulmánytervezetben. Az élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi, versenyjogi és a forgalom szabályozására vonatkozó szabályok közül a harmincnapos fizetési határidő volt a legjelentősebb hatással, ezt a szabályt a beszállítók szerint döntően betartják a kiskereskedők.

Forrás: KSH