Versenyhátrányba kerülünk a tranzakciós illetékkel

A tranzakciós illeték bevezetésével a magyar tőkepiac versenyhátrányba kerülhet az uniós tagállamokkal szemben. A BÉT és a BSzSz közösen kiadott közleményét változatlan formában közöljük. A Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége aggodalommal fogadta a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-től tervezett kiterjesztését. A két szervezet szerint az illeték nem megfelelő, a többi uniós tagállamtól eltérő módon, mértékben és időben történő bevezetése számos veszélyt rejt magában mind a magyar tőkepiac jövőjére, mind a nemzetgazdaság belső finanszírozási képességére nézve.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat bármilyen nemzetgazdasági eredménnyel, amennyiben annak bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg. Ellenkező esetben azon túl, hogy a megcélzott költségvetési bevételek nem teljesülnek, a magyar tőkepiac komoly versenyhátrányba kerülhet és marginalizálódhat az Európai Unióban, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet.

Mivel a hazai tőkepiac szereplői eddig is elkötelezettek voltak a hazai gazdaság élénkítése, a gazdasági válság magyarországi negatív hatásainak tompítása, és a gyors kilábalás előmozdítása iránt, a BÉT és a BSzSz egyeztetéseket kezdeményez a magyar kormánnyal, és kész minden segítséget megadni a döntéshozók számára egy olyan javaslat kidolgozásában, ami előmozdítja az alapvető államháztartási célok teljesülését, ugyanakkor megőrzi a magyar tőkepiac versenyképességét is.

A tőkepiac a gazdaságok leginkább nemzetközi versenyben működő ágazata, ezért a tőkepiaci tranzakciók esetében tervezett tranzakciós illeték csak az unió más tagállamaival összhangban vezethető be - erre a következtetésre jutott az Európai Bizottság által készítetett hatástanulmány is. Ellenkező esetben ugyanis a szigorúbb szabályozást alkalmazó tagállamokból átterelődne az értékpapír kereskedés és a befektetési szolgáltatások jelentős része a tranzakciós illetéket nem alkalmazó országokba. Az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg még csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem a hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi.

Az új adó diszkriminatív bevezetése hazánkban végzetesen hátrányos helyzetbe hozná a magyar tőkepiacot a környező és más uniós országokkal szemben. De nemcsak a tőkepiacot érintené hátrányosan, hiszen jól működő gazdaság nem létezhet jól működő tőkepiac nélkül. Ezért a tervezet jelentős károkat okozna minden megtakarítással rendelkező magyar embernek, nemzetgazdasági szinten pedig csökkentené az adóbevételeket és a potenciális gazdasági növekedést.

A tervezett tranzakciós illeték kivetésének negatív következményei a BÉT és a BSzSz szerint az alábbi öt pontban foglalhatók össze:

1. Az értékpapír tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervezett mértéktől. A tőkepiaci forgalom visszaesése csökkenti a jelenlegi árfolyamnyereség és kamatadó bevételeket. A tőkepiaci szereplők alacsonyabb üzleti aktivitása miatt pedig kisebb mértékű társasági adó, TB, SZJA és banki különadó folyna be a költségvetésbe. Így az adóhatás összességében negatívvá válik, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.

2. A magyarországi tőkepiac marginalizálódása miatt a magyar állampapírok aukciója és másodlagos forgalma is kedvezőtlen hatásokkal szembesül, amely jelentősen nehezíti az állampapírok értékesítését, és ezen keresztül az államháztartás finanszírozását.

3. Drasztikusan lecsökken a Magyarországon vezetett értékpapírszámlák száma és az itthon tartott értékpapír állomány. Ez befektető-védelmi szempontból is aggályos, hiszen a külföldi számlákra nem terjed ki a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre, illetve a Befektető-védelmi Alap védőernyője.

4. A hazai magánbefektetői tőke elvándorlásával jelentősen lecsökken a nemzetgazdaság tőkeereje, az ország belső finanszírozási képessége. A hazai vállalatok tőkebevonási lehetőségei leszűkülnének, különösen a kis- és közepes méretű cégek számára. Ez visszahat a reálgazdaságra is és visszafogja a gazdasági növekedést.

5. Mindezek alapján a magyar tőkepiac drasztikusan meggyengülne, amely negatívan hatna az ezen területen működő cégekre, számos munkahely megszűnéséhez és jelentős adóbevétel kieséshez vezetne.

Nemzetközi példák - Svédországban eltörölték

A tőkepiacon alkalmazott tranzakciós adó Európai Uniós szinten történő bevezetése is felvet problémákat, mivel az unió területén működő szolgáltatókat, tőzsdéket hozná hátrányos helyzetbe amerikai és ázsiai versenytársaikkal szemben. Az Európai Bizottság által készítetett hatástanulmány szerint a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése esetén jelentős kockázat áll fenn a GDP és a tőkepiaci tranzakciók volumenének csökkenése tekintetében.

A tranzakciós adó negatív hatásai Magyarország számára azonban jóval nagyobbak lennének, mint a magyar kormány által körvonalazott, az illetékből származó bevételi lehetőség. Ráadásul, Magyarország az EU-s tervek véglegesítését meg sem várva foglalná törvénybe az új adó bevezetését. A tranzakciós adó és különösen annak diszkriminatív - csak egy országot érintő - bevezetésének rendkívül káros és veszélyes hatását több nemzetközi példa is alátámasztja.

A svéd tapasztalatok a tőkepiaci tranzakciós adóval elrettentő példaként szolgálnak. A Svédországban végül 1991-ben eltörölt tranzakciós adót 1984-ben vezették be részvényekre, majd 1989-ben állampapírokra vonatkozóan. Az adó hatására a részvények forgalmának nagyobb része átvándorolt Londonba, holott akkoriban ennek a feltételei sokkal kevésbé voltak adottak a mai technológiai és szabályozói viszonyokhoz képest. A svédországi befektetői aktivitás zuhanása miatt nem folyt be a tervezett mértékű tranzakciós adóbevétel a svéd államkasszába, sőt azt jóval meghaladó mértékben csökkentek az állam árfolyamnyereség adóból származó bevételei. Még drasztikusabb volt a tranzakciós adó hatása az állampapírpiacon, ahol a svédországi forgalom 85 százaléka tűnt el. A határidős és opciós kereskedés a svéd tőkepiacon pedig gyakorlatilag megszűnt. A svéd tapasztalatokat összefoglalva megállapítható, hogy a kereskedési aktivitás drasztikusan lecsökkent illetve külföldre menekült, és összességében jelentősen csökkentette a svéd állam adóbevételeit.

Mit okozna a tranzakciós illeték bevezetése Magyarországon?

A fentiek alapján a tőkepiaci tranzakciós illeték európai bevezetését megelőző magyarországi alkalmazásának előre jól látható negatív következményei lennének. A magyar tőkepiac európai mércével kis, nyitott piacnak számít, ahol a tranzakciók jelentős részét külföldi intézményi befektetők bonyolítják. A hazai részvénypiac tekintetében a teljes tőzsdei részvényállomány 65%-a van külföldi befektetők kezében, míg a tőzsdei forgalom 50%-át adják ezek a befektetők. Ezen befektetők reakciója a tranzakciós adó diszkriminatív bevezetésére kettős lehet.

Egyrészt a külföldi befektetők jelentős része portfolió befektető, akik régióban gondolkodnak, így számukra egy OTP/MOL befektetés könnyen helyettesíthető a szintén ebben a régióban lévő cseh és lengyel bankokba, illetve olajipari cégekbe történő befektetéssel, a magyar állampapír pedig cseh, lengyel, de akár román, bolgár vagy török állampapírral.

Másrészt, ezek a szereplők könnyen alakíthatnak ki olyan innovatív elkerülő megoldásokat a magyar befektetési eszközökre vonatkozó tranzakciók végrehajtására (Magyarországon kívüli tőzsdéken, alternatív platformokon), hogy azok semmilyen módon ne jelenjenek meg magyar számlatranszferekként, így adófizetés sem terhelné őket.

Jelenleg a magyar részvényekkel végrehajtott forgalom kb. kétharmada történik a BÉT-en, míg a fennmaradó rész jelenleg is más tőzsdéken, illetve a londoni tőzsdén kívüli piacon zajlik. A fentiek tükrében a tranzakciós illeték bevezetése a jelenlegi tervezet megvalósulása esetén a svéd példához hasonlóan drasztikusan csökkentené a magyar tőkepiac és a hazai szereplők súlyát, elsősorban a londoni piac javára.

A magyar részvénypiac másik meghatározó szereplője, a hazai magánbefektetői bázis jelenleg a forgalom kb. egyharmadát adja. Számukra az internet segítségével a külföldi számlanyitás rendkívül egyszerű, így a magánbefektetői tőke is könnyen, alig ellenőrizhetően vándorol külföldre jelenleg is.

Napjainkban az egyik legnagyobb kihívás a magyar befektetési szolgáltatók számára, hogy a külföldi székhelyű befektetési szolgáltatók - kihasználva a határok EU-n belüli teljes lebontását - jelentős versenyt jelentenek a magánbefektetők kiszolgálásában. Ennek következtében már eddig is jelentős ügyfélállomány vándorolt át külföldön vezetett értékpapírszámlákra. A tranzakciós illeték bevezetése felerősítené és felgyorsítaná az ügyfélállomány és a magyar megtakarítások külföldre áramlását, ami különösen negatívan érintené az egyébként is tőkehiányos hazai gazdaságot, valamint jelentősen sérülhetnének a befektető-védelmi szempontok, hiszen ilyen módon ezek a befektetők kikerülnének a hazai szabályozás (pl. PSZÁF, BEVA) védőhálója alól.

A magyar értékpapírok jelenleg is elérhetőek a hazai magánbefektetők számára külföldi platformokon, külföldi instrumentumokon (ún. CFD-ken) keresztül. Az ezekre kötött tranzakciók jelenleg nem esnek a tervek szerint az új illeték hatálya alá, így a forgalom többek között ezen CFD-kre terelődne a fent leírtaknak megfelelően.